Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Nehéz helyzetben a közbirtokosságok, magánerdészetek

2020. február 12., szerda, Riport

Az erdészeket ért tragikus események, az atrocitások, fenyegetések, szidalmazások, bántalmazások, gyilkosságig elmenő testi sértések tették sürgőssé az erdészeti személyzet státustörvényének kidolgozását és életbe léptetését – erre tavaly decemberben került sor. A jogszabály az erdészeti személyzet kötelezettségei mellett egy sor jogot is rögzít. A törvénykezők azonban a jogokat számos anyagi juttatáshoz kötötték, ezek biztosítását pedig az erdészetekre hárították, vagyis közvetve az erdőtulajdonosok nyakába varrták anélkül, hogy megvizsgálták volna ezek gazdasági hatását. Mindez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a közbirtokosságokat, magánerdészeteket, és akár burkolt államosításhoz is vezethet.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei

Szükség volt az erdészeti személyzet státusának törvényes keretbe foglalására, meg kell fékezni az ellenük irányuló erőszakhullámot. Ám az ebből adódó anyagi terhek a csőd szélére sodorhatják a magánerdészeteket, az erdőtulajdonosok számára ellehetetlenítik a gazdaságos erdőművelést – hívják fel a figyelmet magánerdészetek, erdőtulajdonosok, erdőtulajdonosi társulások képviselői. Ennek következménye újszerű „államosításhoz” is vezethet, a magánerdők kezelése az állami erdészetek jogkörébe juthat, így háttérbe szorulhat az erdőtulajdonosok érdeke: az erdőkkel való fenntartható gazdálkodás, az észszerű keretek között tartott jövedelemszerzés. A tavaly decemberben megjelent törvény előírásait alaposan tanulmányoztuk, hatásáról, következményeiről Csákány László erdészeti szakemberrel beszélgettünk.

 

Státustörvény az erdészeti személyzetnek

Az erdészeti személyzet státusát korábban a 2000-ben hozott 59-es számú sürgősségi kormányrendelet szabályozta. Tavaly decemberben megjelent és törvényerőre lépett a rendeletet módosító és kiegészítő 234-es törvény.

Ennek első cikkelyében határozzák meg az erdészeti személyzet fogalmát: olyan személyek, akik tanulmányi, felnőttképzési oklevelükkel bizonyítják er­dészeti szakképzettségüket és az ágazatban folytatják szakmai tevékenységüket. A második cikkely írja le, hol dolgozhat az erdészeti személyzet: állami közhatóságoknál, állami köztulajdonú erdők, erdészeti kutatóállomások, környezetvédelmi területek, vadászati struktúrák, más erdészeti entitások adminisztrálásában, kutatásban, oktatásban, szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekben stb. – ha ezek kapcsolódnak az erdészeti ágazathoz.

 

 

A negyedik cikkely a munkaviszony szerinti besorolásokat rögzíti az erdészeti személyzet körében: köztisztviselői státussal rendelkező, egyéni munkaszerződéses és didaktikai erdészeti személyzet. A végzettség szerint az erdészeti személyzet rendelkezhet hosszú vagy rövid távú egyetemi, líceumi, líceum utáni, technológiai vagy felnőttképzési erdészeti képesítéssel.

 

Jogok és kötelezettségek

A fentebb leírt erdészeti személyzetnek a 234-es törvény egy sor olyan jogot, előnyt rögzít, melyek biztosítását az erdészetekre hárították a törvényhozók. Az erdészeti személyzet fizetését a végzettség, tisztség, erdészeti és munkamezei régiség, valamint más kritériumok alapján állapítják meg, egyes kedvezményekkel: az ágazatban kötelező veszélyességi pótlék, az országos minimálbérhez képest 50 százalékkal megnövelt minimálbér és a szakmai szinttel járó többlet juttatás biztosítása. Joguk van szolgálati autóhoz, önvédelmi felszereléshez – ez éles golyós lőfegyver is lehet, amelyet törvényes keretek között használhatnak –, távközlési eszközökhöz, egyenruhához, szolgálati lakáshoz. Jogosultak évi hat köbméter ingyenes tűzifára – ezt a legalább 15 éves erdészeti régiséggel nyugdíjba vonulóknak is kell biztosítania az erdészetnek, ahonnan nyugdíjazták. A nyugdíjazás pillanatában hat hónapi fizetés felvételére jogosultak. Mi több, az ingyenes fára való jogosultságot „örökölheti” a házastárs, esetenként az eltartásában volt gyermekek is. A sort lehetne folytatni, de nem kell feledni: az erdészeti személyzet kötelezettségeinek listája is hosszú. Nem utolsósorban a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása okán komoly büntetésekre is számíthat az erdészeti személyzet – így a fent sorolt jogok, előnyök, a vállalt veszélyek okán akár jogosnak is nyilváníthatók.

 

Mi lesz a magánerdészetekkel?

Nem az erdészeti személyzetnek biztosítandó jogok jelentik a problémát – ezekre szükség van a a szakma gyakorlásában –, hanem az, hogy mindennek az anyagi hátterét az erdészeteknek kell biztosítaniuk. A 234-es törvény tisztességtelen előnyhöz juttatja az állami erdészeteket, az ágazathoz kapcsolódó más struktúrákat – ezek költségvetése ugyanis összefügg az állami büdzsével, megvalósított saját jövedelmükön kívül más alapokból is gazdálkodhatnak – értékelte megkeresésünkre Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Közbirtokosság vezetője, akivel a jogszabály bevezetésének következményeiről beszéltünk.

 

 

– Életbe vágóan fontos ügyről van szó. Gyakorlatilag a magánerdészetek, közbirtokosságok fennmaradása került veszélybe a törvény életbelépésével. Nem mondjuk, hogy nincs a helyén a szabályozás, csupán meg kellett volna előznie egy hatástanulmánynak, hogy a törvény életbelépésének mi lesz a következménye. A pozitív hozadéka mellett ugyanis számos negatív vonzata is van. Jelentős többletkiadást hozott, s mivel nem kormányrendelet, hanem törvény, így minden előírását be kell tartani. Évek óta mondom: bármilyen intézkedést hozunk az erdők védelmére – a törvény is ide sorolható –, az mind a zöld arany terhére van, a költségeket mind az erdőből kell kigazdálkodnunk, tehát mind többet kell kivágnunk. Csakhogy gyakorlatilag a többletkivágás lehetetlen, ugyanis üzemterv korlátozza a mennyiséget. A fa piacának pangása, az árak zuhanása miatt is patthelyzetbe kerültünk. A bevételek csökkennek, a kiadások nőnek, ez olyan helyzethez vezethet, hogy a kisebb közbirtokosságok fizetésképtelenné válnak, ami szorult helyzetbe hozza a magánerdészeteket is. A törvény kecsegtető az állami erdészetek számára. Jóval alacsonyabb áron kínálhatják szolgáltatásaikat. Viszont tudjuk az előzményekből, hogy a magántulajdon esetében elég nehézkes a tulajdongyakorlás. Ezért attól félünk, hogy burkolt államosítás van az egész mögött. Ellehetetlenítik a közbirtokosságok, magánerdészetek működését, ami oda vezet, hogy a magánerdő-tulajdonosok állami gondozásba adják az erdőiket. Nem tudni, hogy lenne jobb. Ha nyitottabb lenne az állami erdészet, lazább együttműködésre hajlana, megértve a magántulajdon lényegét, akár az sem lenne rossz elképzelés, hogy országosan egységes erdőgazdálkodás folyjon. Sajnos azt látjuk, hogy pozitív értelemben vett megkülönböztető elbírálásban részesül az állami erdő a magánerdővel szemben.

– Van példát erre a megkülönböztetésre?
– Ott van például a véderdők törvény által előírt kompenzációs kártérítése. Nem tudok róla, hogy magánerdő-tulajdonos kapott volna ilyen kifizetést, ezzel szemben az állami erdészet részesül belőle. A véderdők esetében az üzemtervben korlátozott a kitermelés, az ebből eredő jövedelemkiesést pótolja a kompenzáció, ami lényegében egy támogatási forma, csakhogy ez a magán­erdő-tulajdonosok esetében kimarad. Állami költségvetésből nagyon könnyű gazdálkodni. Románia kaotikus törvénykezéssel rendelkezik.

– Milyen következménye lehet, ha a magánerdészetek az új törvény hozta nagy kiadások miatt veszteségeket halmoznak fel?
– A veszteséges gazdálkodás miatt egy hosszabb procedúra kezdődhet el. Ha az erdészet nem teljesíti a személyzet jogainak követelményeit, nem kapják meg juttatásaikat, munkaügyi eljárás indulhat, pert indíthatnak ellene, végül kötelezni tudják a kifizetésre. De az erdészeti törvény azt is előírja, hogy az erdészeteknek bizonyos időközönként profitot kell megvalósítaniuk. Ha nem rendelkeznek profittal, korlátozhatják működésüket, jogkörüket, ez három egymást követő évnyi veszteséges működés után lehetséges.

 

 

– Mennyire vannak tisztában az erdőtulajdonosok a magánerdészetek problémáival?
– Nem sokan látják át az erdőgazdálkodás körüli kuszaságot. A visszaszolgáltatás után az erdőtulajdonosok kötelesek voltak az erdőgazdálkodást valamilyen erdészeti struktúrára bízni. Az állami erdészet volt az első erdészeti szerv, amellyel a Szemerja-Görgő Közbirtokosság szerződött, akkor nem létezett más struktúra. Három év után negatív mérleggel szálltunk ki az együttműködésből. Ekkor döntöttünk egy közbirtokossági szövetség, a Murgó Egyesület által létrehozandó magánerdészet megalapításáról. A magán­erdészet szerves része a közbirtokosságnak. Nem egy számunkra idegen entitás, hanem általunk létrehozott hivatal. A Hatod magánerdészetnek 22 közbirtokosság a tagja, így biztosíthattuk a magánerdészetek létrehozásához szükséges legkevesebb nyolcezer hektár erdőt.

– Hány magánerdészet működik a megyénkben?
– Öt: Bereckben, Kézdivásárhelyen, Zágonban, Nagybaconban és Baróton. Gyakorlatilag a megye erdős területének kilencven százalékén folytatnak erdőgazdálkodást.

– Visszatérve az új törvény miatti pluszköltségekre: honnan lehet ezeket az előre nem látott kiadásokat fedezni?
– Erdőgazdálkodásról lévén szó, mindenképpen az erdőből kell kigazdálkodnunk. Mi, magyarok büszkék vagyunk Bedő Albertre, arra, hogy 1972-ben Bue­nos Airesben világkonferencián elfogadtuk az erdők többféle hasznát. De sok esetben erdőtulajdonosként sem látjuk a fától az erdőt. Az erdőnek rengeteg szerepe van, annak járulékos hozadékával, az erdei gyümölccsel, gombával, más terményekkel nem élünk. Háromszék borvíznagyhatalom, nincs olyan közbirtokosság, melynek területén ne lenne borvízforrás. Ezeket kellene kiaknázni, de ilyen irányban nehézkes a törvénykezés. Gyakorlatilag egy olyan erős képviseletet kellett volna nekünk alkotnunk, amely ezeknek a javaknak a feltérképezésén és kihasználásán hatékonyabban dolgozott volna. Az elmúlt húsz évben, a visszaszolgáltatás után ezeket mind ki kellett volna harcolnunk magunknak. Passzívan néztük azt, hogy van egy tulajdonjogunk, melyben a fa mellett egyéb is van, ennek ellenére csupán a fának a hasznából éltünk. Összefogásra lett volna szükség – a székely jellemzője, hogy a bajban fog össze –, most is erre van szükség. Remélem, egy erős képviselettel elérjük azt, hogy a járulékos javakat hasznunkra tudjuk fordítani. Számtalan jelenséget, melyek ellen lázadunk, nem tudunk megállítani – erdei motorozás, autóversenyzés, piknikezés, sátorozás. Ha ezt valamilyen módon legalizálnánk, akár pénzforrást is jelenthetne. A társadalomnak a szórakozásért fizetnie kell. Az erdő a társadalomnak oxigént ad, szórakozási lehetőséget biztosít, de amikor a költségekre kerül sor, akkor senki nem akar hozzájárulni. Egy sor dologra kellene odafigyelni, közösen, hatékonyan fellépni, hogy pluszjövedelmeket teremthessünk.

 

 

– Képviseletről beszélt. A politikumot is ide érti?
– Úgy érzem, hogy a politikumnak is kötelessége valamilyen szinten támogatni a közös ügyet. Úgy látom, hogy amióta a visszaszolgáltatás megtörtént, az erdőtulajdonosokról megfeledkeztek. Tudomásom szerint képviselőink, szená­toraink is megszavazták az erdészeti státustörvényt, amikor köztudott, hogy magánerdészetek, közbirtokosságok főleg magyarlakta vidékeken működnek. Olyan terhet róttak a nyakunkba, amelyre nem készítettek hatásfelmérést. Távol áll tőlem, hogy megkérdőjelezzem az erdészeti személyzet jogosultságát a fizetéshez, egyéb juttatásokhoz. Ezt állami költségvetésből egyszerű biztosítani, de esetünkben, akiknek elő kell teremtenünk a többletkiadáshoz szükséges pénzt, problémák adódhatnak. Míg az állami ágazatban a bruttó és nettó fizetés közötti különbség gyakorlatilag csak papíron szerepel, a magánszektornak ezt fizikailag, mennyiségileg be kell hordania a bankba ahhoz, hogy onnan el lehessen utalni a kötelezettségeket. Ezek a tényezők mind-mind hátrányos helyzetbe juttatnak – összegzett Csákány László.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye a koronavírus miatt elrendelt hatósági intézkedésekről?








eredmények
szavazatok száma 2268
szavazógép
2020-02-12: Közélet - :

Érvénytelen papírokkal autózott

Érvénytelen jogosítvánnyal vezetőt csíptek el a rendőrök hétfőn Sepsiszentgyörgyön. A 28 éves férfi gépkocsiját az Olt utcában állították meg rutinellenőrzésre a hatóság emberei.
2020-02-12: Belföld - :

Törvényességet kér az RMDSZ (Előrehozott választások)

Az RMDSZ előrehozott választást szeretne, de elfogadhatatlannak tartja a választási rendszer burkolt módosítását – jelentette ki Kelemen Hunor tegnap, miután a parlamenti választások előrehozásáról egyeztetett a kormányalakítással ismét megbízott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnökkel. A szövetség elnöke azt a múlt héten elfogadott sürgősségi kormányrendeletet kifogásolja, amely lehetővé teszi, hogy a román állampolgárok nemcsak a lakhelyük szerinti megyében, hanem az ország bármely választókerületében leadhassák szavazatukat a parlamenti választásokon. Kelemen Hunor azt is jelezte, az ombudsmanhoz fordulnak, ha a rendelet megjelenik a Hivatalos Közlönyben.