Nincs elég parkolóhely Baróton

Az ellenzéki önkormányzati képviselő megoldást is javasolt: Baróton a Béke utca külső végén lévő gyomos és kihasználatlanul álló földterületre kellene költöztetni a bevásárlóközpont melletti buszmegállót, amelyet a helyi közszállító vállalat működtet, annak helyén pedig parkolóhelyeket lehetne kialakítani. Ez a város egyik legforgalmasabb része, ott az ipari meg a bolhapiac is, a bevásárlóközpont, állandóan probléma a parkolás – érvelt. Dimény szerint, ha nem is költöztetnék ki a buszmegállót az általa javasolt területre, mindenképpen kellene kezdeni valamit a szóban forgó résszel, első lépésként meg kellene vásárolni, hiszen nem elég, hogy kihasználatlan, több garázs is épült a környékén, ki tudja, mennyire törvényesen – hangoztatta.

A néppártos tanácsos ötletét nem tartotta kivitelezhetetlennek Lázár-Kiss Barna polgármester, ő is elismerte, hogy mivel a megállóban kevés a járat, ezért akár el is lehetne költöztetni onnan, a bökkenő csak az, hogy a tanácstag által említett területért borsos árat kérnek. Megéri-e a városnak most az, hogy egy buszmegállóért annyi pénzt kifizessen? – tette fel a kérdést Lázár, majd így folytatta: inkább az infrastrukturális fejlesztésekkel kell foglalkozni, ez pedig a Petőfi és a Víz utca leaszfaltozása, ezt a két utcát mindenképpen össze kell kötni és járhatóvá kell tenni. „A buszmegálló elköltöztetésével egyet is értek, csak találjuk meg a megfelelő helyet. Van egy pályázatunk, amely arról is szól, hogy a megálló szomszédságában lévő tömbháznegyedet leaszfaltozzuk, s azt szeretnénk, hogy a negyedből a kijárat a buszmegállón keresztül történjen. Elismerem és tisztában vagyok én is, hogy egyre több az autó, és igény van az újabb parkolóhelyekre” – fogalmazott Lázár-Kiss Barna.

A baróti „favellákról” nem egy alkalommal esett szó a tanácsban, úgy tűnik azonban, hogy egyelőre nem ellenőrzik, miként épültek s épülnek gombamód most is ezek a garázsok. Ezt firtatta újból Incze István RMDSZ-es tanácstag is hozzászólásában, aki szerint újabb parkolóhelyek kialakítására nagyszerűen megfelelne a B1-B2-es tömbházak mögötti tér, ami jelenleg a város elhanyagolt, „no go”-nak is nevezett zónája lett. Ott a hatalmas tér, annak a területét miért nem lehet rendezni és normális autóparkolókat kialakítani? – vetette fel újból Incze.

A polgármester válaszából kiderült, hogy azon a területen, amelyről Incze beszélt, egyaránt található magántulajdonban és városi tulajdonban levő rész is. A garázsbontással kapcsolatosan pedig azt mondta: neki lehet állni és bontani azt, ami nem törvényesen épült, de csak akkor, ha alternatívát tudunk majd biztosítani a tulajdonosoknak. Több száz garázsról van itt szó, ezek nincsenek telekkönyvezve, tehát nem egyszerű a helyzet – magyarázta Lázár-Kiss Barna.

Ha már nem épül meg a két családi típusú ház az oltszemi gyermekek részére, azokat a területeket vegyék vissza a város tulajdonába – hívta fel a figyelmet Dimény László, aki rákérdezett, hogy az elmúlt időszakban megtörtént-e a visszaadás. Kiderült: ez még folyamatban van, de azon lesznek, hogy a területek visszakerüljenek a város tulajdonába. A polgármesternek vannak elképzelései arról, hogy ezekkel a területekkel mit lehetne kezdeni – derült ki. Mint mondta, újból lehetőség nyílik egy 24 lakrészes ANL-s tömbház felépítésére, egyelőre azonban kérdés, hogy ez hova férne be. Az elöljáró hangsúlyozta: ő nyitott ebben a kérdésben, nem zárkózik el az építés lehetőségétől. Így jöhetnek szóba azok a telkek, melyekre családi típusú házakat akartak építeni. Lehetőség van arra, hogy két telket egy csere folyamán összevonjanak, s így arra a területre lehetne építeni az új tömbházat.

Albert Egon