A levéltári titkosítás és az ellentmondásos ítéletek is akadályozzák az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását

2020. február 13., csütörtök, Belföld

Egyes titkosított levéltári anyagok hozzáférhetetlensége és a bíróságok ellentmondásos ítéletei is akadályozzák Romániában a huszadik században elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatását – állapították meg annak a konferenciának az előadói, amelyet a rendszerváltozás évfordulója előtt tisztelgő 30 éve szabadon emlékév keretében rendeztek Bukarestben a romániai egyházi ingatlanok tulajdonviszonyainak változásáról.

  • A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium. FOTÓ: ALBERT LEVENTE
    A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium. FOTÓ: ALBERT LEVENTE

A Magyarország bukaresti nagykövetsége és kulturális külképviselete által kezdeményezett, a bukaresti Balassi Intézetben tartott fórumon elhangzott: a román állam – nemzeti majd ideológiai célokat követve – az egyházak befolyását akarta megtörni ingatlanvagyonuk és elsősorban iskoláik államosításával. Bár a rendszerváltás után Bukarest a teljes visszaszolgáltatás elvét hirdette meg, a restitúció eredményével minden felekezet elégedetlen.

A konferencián – amelyen több nyugati ország nagykövetségének képviselője és Miguel Maury Buendía érsek, apostoli nuncius is jelen volt – Adrian Petcu, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság kutatója arról beszélt: a román ortodox egyházat Alexandru Ioan Cuza szekularizációs törvénye már a 19. században megfosztotta birtokai jelentős részétől, így ezekre nem vonatkoznak a rendszerváltás utáni restitúciós törvények. Az egyháznak azt a 188 ezer hektárnyi bukovinai erdővagyont sem sikerült visszaperelnie, amelyet a kommunista időben államosítottak.

Camelia Moldoveanu, a romániai zsidók történelmét kutató központ képviselője elmondta: az 1920-ban létrejött Nagy-Románia 750 ezer zsidó polgárának csaknem fele nem élte túl a holokausztot, túlnyomó többségük pedig később elvándorolt a kommunista Romániából. A zsidó hitközségek elkobzott vagyonának visszaszerzését a román államra továbbra is jellemző „titokmánia” nehezíti. „Amikor nincs hozzáférésed a titkosított levéltári anyagokhoz, nagyon nehéz bebizonyítanod, hogy amit elvettek tőled, az valamikor a tied volt” – panaszolta a kutató.

Valeriu Median atya, a görög katolikus egyház képviselője szerint Románia soha nem tette jóvá azt, hogy 1948. december elsején – a Román Királyság és Erdély egyesítését kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat 30. évfordulóján – egyházuk felszámolásával „köszönte meg” a görög katolikusok hozzájárulását a nemzeti egység megteremtéséhez. A két világháború között még 1 300 000 hívője és csaknem kétezer temploma volt a román görög katolikus egyháznak, amely 1989 után alig 200 ingatlanát kapta vissza, az ortodox egyházba kényszerített híveinek száma pedig mára 200 ezerre apadt.

Marchut Réka, a budapesti Kisebbségkutató Intézet munkatársa előadásában a bukaresti magyar római katolikus közösség történetét idézte fel, ugyanakkor rámutatott: az ingatlanviszonyok tekintetében a romániai római katolikus egyház számára nem a kommunizmus, hanem a két világháború közötti időszak jelentette a legnagyobb veszteséget. A nemzetállam megteremtését célul kitűző Románia ugyanis már az 1921-es agrárreformmal elkobozta a nagybirtokosnak számító római katolikus egyháztól mezőgazdasági területeinek és erdővagyonának túlnyomó részét.

Veress Emőd, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet munkatársa a romániai restitúciós törvények alkalmazásának ellentmondásait a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium esetével példázta. Ebben az ügyben az Osztrák–Magyar Monarchia 19. századi egyházi telekkönyvezési gyakorlatát egy 1938-as romániai törvény alapján értelmezték félre, amikor elvitatták az egyház tulajdonjogát. A jogász rámutatott: a rendszerváltás után az egyházaktól azt várták az emberek, hogy újra ellássák történelmi – oktatási, társadalmi, kulturális – szerepüket: ezért is érintik érzékenyen a közösségeket az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását elutasító bírósági ítéletek.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesznek-e újabb szigorítások a koronavírus-járvány miatt Romániában?








eredmények
szavazatok száma 288
szavazógép
2020-02-13: Világfigyelő - :

Megvonta Salvini mentelmi jogát a szenátus

Az olasz kormánytöbbség megszavazta a volt belügyminiszter, Matteo Salvini, az ellenzéki Liga és a jobbközép koalíció vezetője mentelmi jogának megvonását a római felsőházban kedden tartott voksoláson.
2020-02-13: Közélet - Nagy B. Sándor:

Focibajnokság roma gyerekeknek

Szatmárnémeti után az elmúlt hétvégén, február 7–9. között Sepsiszentgyörgyön szervezték meg a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett társadalmi felzárkóztató programok második focibajnokságát. A 2018 óta zajló programsorozatról és a mostani rendezvényről a Máltai Szeretetszolgálat őrkői projektjeinek munkatársait kérdeztük.