Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

MagánvállalkozásKályhák, kandallók, csempék alkotója

2020. február 19., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

László Károly 1953-ban született Kézdivásárhelyen. A céhes városban érettségizett, majd Kolozsvárra került, ahol geológia szakon államvizsgázott 1980-ban. Tíz évig a gelencei kőolajtelepen kutatóként dolgozott. 1990 őszétől 2007 nyaráig a Tanulók Klubja kerámiakörét vezette, ekkor úgy látta, eljött az idő arra, hogy főállásban a saját cégét irányítsa. Érdeklődése a kerámia, a fazekasság iránt immár három évtizedre nyúlik vissza.

  • László Károly – csempék bűvöletében. A szerző felvétele
    László Károly – csempék bűvöletében. A szerző felvétele

Lépéseit Vetró András szobrász irányította és irányítja a mai napig, tőle tanult a legtöbbet. Közös munkáik is vannak. László Károly nős, felesége, Katalin biológia szakos tanár, a Bod Péter Tanítóképző nyugalmazott igazgatója. Két fiuk van, Zsolt és Attila. Zsolt, az elsőszülött fiú közgazdaságit végzett, és jelenleg a magánvállalkozás igazgatója és kapcsolattartója. László Károly nem tartja magát művésznek, ő egyszerűen keramikus – vallja. Szerencsésnek mondhatja magát, hiszen nála a hobbi egybeesik kenyérkereső foglalkozásával. Otthonában, az 52. udvartér 7. szám alatt beszélgettünk a minap a keramikus magánvállalkozóval, az Amrita Kft. tulajdonosával.
 

A csempék bűvöletében

László Károlyt a régi csempekályhák világa valósággal lenyűgözte, amint behatóbban kezdett foglalkozni a régi székelyföldi csempekályhák motívumaival, egy külön világ tárult fel előtte. Elsősorban a díszített csempelapok érdeklik. Kézdivásárhelyen a fazekasságnak régi hagyománya volt, de amikor az utolsó mester is elhunyt, megszűnt a folytonosság. Az első csempelapot a kézdivásárhelyi születésű Róth András Lajos székelyudvarhelyi muzeológustól, volt osztálytársától kapta. Ezek a csempék önálló díszítőelemként is megállják helyüket, ellenben igazán látványos képet kályha, illetve kandalló formájában nyújtanak. Egyedi csempeformát összesítő gyűjteménye – restaurált, töredékek alapján, illetve fennmaradt rajzokból rekonstruált darabok – immár meghaladja a kétszázat. Ezekből készítenek korhű, de ugyanakkor a modern időknek megfelelő fűtőberendezéseket. A régi csempedarabokat általában ismerősöktől kapta, amelyeket hosszas tanulmányozás után rekonstruált. Régiségkereskedőktől is vásárolt. Mint elárulta, rendszeresen figyeli az építkezéseket, hiszen a legtöbb esetben valami kerámiadarab mindig előkerül a földből. Látva azt, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a régi csempék iránt, és azok nagyon jól illeszkednek a mai modern lakásokba is, nekifogott újjáalkotni a régi darabokat.


Agyagba zárt hagyaték

László Károlynak az Incze László Céhtörténeti Múzeumban 2005 júliusában megrendezett Agyagba zárt hagyaték című első egyéni kiállítása osztatlan sikert aratott. A kiállítás anyagának nyolcvan százalékát régi, XVIII. századi székelykeresztúri, kézdivásárhelyi, pávai és zabolai kályhacsempék másolatai és rekonstrukciói tették ki, de a hun-avar, illetve a honfoglalás előtti magyar díszítőművészet legjellegzetesebb elemeiből ihletődött művészi kerámiát is bemutatott. A kiállítás egyik kuriózuma a torjai Apor-kúriából előkerült brokátmintás csempe rekonstruált változata volt. Az év őszén Székelyudvarhelyen és Kovásznán, majd a következő két évben Székelykeresztúron, Szatmárnémetiben és Kolozsváron volt egyéni kiállítása. Magyarországon Egerben, Berettyóújfaluban, Bárándon, Püspökladányban és Budapesten mutatkozott be. A magyar fővárosban 2008-ban a Két Hollós Könyvesbolt kiállítótermében volt egyéni kiállítása. A tárlatok sorát az időközben sűrűsödő megrendelések szakították meg.


Halhatatlan nektár

Cégét, az Amrita Kft.-t 2004-ben jegyeztette be, de 2007-től indult be teljes gőzzel, három évig csak díszkerámiával foglalkozott. Abban az évben László Károly egy kisebb helyiséget bérelt a szigetelőgyárban, ahol berendezte műhelyét. Induláskor a cég két embernek biztosított munkát. Elmondása szerint a fejlődés, a bővítés lassú volt, de a cég életében nem voltak hullámvölgyek, nem kellett elbocsátani soha senkit. Mára az egyre több megrendelésnek köszönhetően az alkalmazottak száma hatra emelkedett és minden valószínűség szerint idén egy hetedik személyt is felvesznek. A cég nevét Zsolt fia találta ki, a szó a szanszkrit nyelvben nektárt és/vagy halhatatlant jelent.

Az Amrita Kft. szakemberei modern technológia és hagyományos mintakincs ötvözése révén rusztikus hangulatú, kézzel megmunkált kályhákat és kandallókat készítenek, melyek a mai fűtési követelményeknek is megfelelnek. Az egyediségre törekednek, több mint száz eltérő mintázatú kályhacsempéből lehet választani, de főképpen a megrendelő elképzelései, igényei alapján terveznek. A megrendelők zöme mázatlan, régi típusú, parasztosabb csempekályhákat kér. Az egész ország területéről, Bukaresttől Suceaváig érkeznek megrendelései. Jelenleg egy Botoșani megyei egykori bojári udvarház számára készítenek a kis cég telephelyén kályhát.

László Károly műhelyében a kézdivásárhelyi és székelykeresztúri múzeum számára is készültek rekonstrukciók, egy torockói emlékház számára pedig három cserepes helyreállítást készítettek. Eddig több száz csempekályha talált gazdára itthon és külföldön, elsősorban Magyarországon. A gelencei Jancsó-kúriába Szász Károly tulajdonos megbízásából készített kályhát jó tíz évvel ezelőtt. Az udvarház padlásáról előkerült egy fél csempetöredék és egy sarokpárta, ebből rekonstruálni lehetett az egykori kályhát. Szerencsére a csernátoni múzeumban őriznek ebből a típusból még egy sarokcsempét, minek köszönhetően sikerült teljes egészében helyreállítani a zöld mázas csempekályhát. A dálnoki Gaál-kúria csempekályha-rekonstrukciói is László Károly műhelyéből kerültek ki.

Három évvel ezelőtt Csíkszeredában az egykori vármegyeházára állított vissza egy nagyméretű, 1870 és 1880 között készült címert. Ennek érdekes története van, hiszen 1910 körül a székely atyafiak úgy döntöttek, hogy a meglévő épületre még ráhúznak egy emeletet, a címert és az azt tartó kétszeres embernagyságú, félig fekvő alakokat egyszerűen ledobták, darabokra törtek, majd két-három szekérrel hordták el a törmeléket. Amikor tíz évvel ezelőtt a Csíki Székely Múzeum régészei ásatásokat végeztek, előkerült egy szekérnyi törmelék, az egykori címer mintegy nyolcvan százaléka, a két alakból azonban csak tíz-húsz százalékot találtak meg, ezért csak a címert sikerült restaurálni, az alakokat nem. A restaurálást László Károly a székely­udvarhelyi Domokos Leventével végezte, közös munkájukat dicséri a székelykeresztúri Molnár István Múzeum, a torjai Apor-kúria, a berethalmi evangelikus templom sekrestyéje, valamint a kászonaltízi tájház cserepese is. Mivel nagyon sok a megrendelése, az utóbbi években domborművekkel egyáltalán nem foglalkozott.


Régi, eredeti csempék

Az évek során László Károly eredeti csempe, illetve csempetöredék-gyűjteménye közel ezer darabosra duzzadt, egy-egy régi csempe piaci ára komoly összegre rúg, gyűjteményét vásárlás útján is gyarapította. László Károly az összegyűjtött értéket egy állandó tárlaton is szeretné bemutatni a nagyközönségnek, erre azonban egyelőre nem mutatkozik lehetőség, megfelelő kiállítási tér, pedig a maga nemében egyedülálló gyűjteményről van szó.

Végezetül azt is eláruljuk olvasóinknak, hogy a népi mesterségek megtartásáért és továbbadásáért február 27-én László Károly keramikus Tegyünk Kézdiszékért díjban részesül.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy őszig zárva maradnak az iskolák?







eredmények
szavazatok száma 2349
szavazógép
2020-02-19: Riport - Fekete Réka:

Kutatás a város szélén

Első hallásra különösen hangzik, hogy egy családi vállalkozásban működő laboratóriumban a mezőgazdaságban, valamint vegy- és fémiparban használt termékektől, elektromos szigetelőktől a norvég lazacok táplálékául szolgáló algák csíráztatási tárolójaként működő porózus kerámiáig mi mindennel foglalkoznak, kutatnak, kísérleteznek, de amikor szóban forgó cég tulajdonosaitól megtudjuk, hogy kezdettől azt követik, a szükségleteknek megfelelően állítsák elő termékeiket saját recept és technológia szerint, megértjük, hogy számukra a munka egyfajta kutatási kalandvágyat elégít ki, nem a jövedelemre hajtanak, annál inkább az innovatív alkotásra és szakmai elismertségre. A sepsiszentgyörgyi Chemi Ceramic mára már nem csupán öncélú kutatóbázis, lehetőséget teremt fiatal pályakezdők számára is, hogy gyakorlati tudással induljanak megvalósításaik felé.
2020-02-19: Pénz, piac, vállalkozás - :

Három Tenger Kezdeményezés

Egymilliárd dollárral is hajlandó támogatni a Három Tenger Kezdeményezést az Amerikai Egyesült Államok, hogy a közép- és kelet-európai európai uniós államok növelhessék energetikai függetlenségüket Oroszországtól – jelentette be az amerikai külügyminiszter.