Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Gyermekpénz, kampányvaluta

2020. február 19., szerda, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó

Állandó vita tárgya lett idén az előző években ritkán emlegetett gyermeknevelési pótlék. A parlament nagy hirtelen megszavazta, az államelnök (tőle szokatlan gyorsasággal) ki is hirdette a havi összeg megduplázását, a kormány azonban nem tudja kifizetni, mert nincs miből. A szociáldemokraták háromévi regnálása után a költségvetési hiány jócskán túllépte a 3 százalékot, és a liberális pénzügyminiszter, Florin Cîţu még a betervezett kiadásokra (például az ősszel esedékes nyugdíjemelésre) sem talált fedezetet.

A központi adminisztráció karcsúsítása, bizonyos állami bérek befagyasztása és más takarékossági intézkedések jól hangzanak ugyan az egyszerű választópolgárnak, de a halasztás már kevésbé. És választási évben a pártok sokkal jobban adnak az emberek véleményére, mint máskor.

Valószínűleg ezért ötölnek-hatolnak a gyermekpénzről is. Ludovic Orban kormányfő most – amerikai mintára – inkább értékjegyeket adna, hogy a szülők biztosan a gyermekekre fordítsák az állami támogatást. Mert ugye jelenleg erre semmilyen biztosíték nincs. Javítana a helyzeten az utalványok osztogatása? Nézzük előbb a legkisebbeket: a legfrissebb felmérések szerint Romániában a csecsemőhalandóság az európai  uniós átlag duplája – és többszörös különbségek vannak nem csupán az egyes megyék között, hanem a megyéken belül is, a legrosszabbul természetesen a vidéki települések állnak –, a hat év alatti gyermekek 21 százaléka súlyosan nélkülöz, és a három- vagy többgyermekes családok 62 százalékát fenyegeti a szegénység. Ami nem feltétlenül a szülők hibája: egyes vidékek elmaradottságáért a felelőtlen vezetők és a csak saját jólétükön ügyködő döntéshozók évtizedeken át felhalmozott mulasztásai okolhatók. Ezért telepednek ki tömegesen a fiatalok, és ez ellen még semmilyen országos stratégia nem született.

Bukarestben a gyermekpénzen vitatkoznak heteken át, holott ennek növelésénél sokkal többet kellene tenni a gyermekekért és a családokért. Az unió országai közül a mi országunkban a legmagasabb a bántalmazott gyermekek száma, akárcsak a korai iskolaelhagyóké, s a gyermekbűnözők és a kiskorú anyák száma is itt a legmagasabb. De nem állnak rózsásan azok sem, akik a padban maradnak: 44 százalékuk funkcionális analfabéta, és nemzetközi mérce szerint a többiek is alig érik el teljesítőképességük 60 százalékát a nagykorúságukig. Még a jó tanulóknak sem könnyű: a zsúfolt tananyag terhe a lelki, a kevés tornaóra a testi fejlődésüket hátráltatja. De minderről alig esik szó. A gyermekek is kampánytémává, a pártok közötti háború eszközévé váltak. Sok cinikus megnyilvánulást láttunk már a politikusok részéről, de az azért elképesztő, hogy a szociáldemokraták merő bosszúból, leplezetlen kárörömmel javasolták a gyermekpénz megduplázását, és még a látszat kedvéért sem beszéltek arról, hogy havi 300 lej nem (lenne) sok egy növekvő szervezetnek, napi 10 lejt jelent mindössze, amikor a vidéki képviselőknek januárban 6 percnyi (!) munkáért 261 lejes napidíjat fizettek ki.

Ezek után magyarázhatják, hogy nincs pénz. Valami egyéb hiányzik, az átfogó, hosszú távú programokon kívül is.

Hozzászólások
Szavazás
Tart-e a koronavírus-járvány második hullámától?







eredmények
szavazatok száma 262
szavazógép
2020-02-19: Közélet - Fekete Réka:

Vers a kiskönyvtárban

Bolond, aki nem szereti a verset, és különösképpen József Attila költészetét, akinek Kései sirató című verse nélkül szegényebb lenne a magyar versirodalom – valahogy így fogalmazott Bod Mária Terézia idős irodalomkedvelő, aki Albisból érkezett a tegnapi sepsiszentgyörgyi olvasómaratonra. Ady Endre a kedvence, de szerinte József Attila más húrokat penget meg szívében, ezért jött el a rendezvényre.
2020-02-19: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Vendégmunkások Háromszéken

Már nem jelent különösebb megterhelést a munkaadók számára, hogy külföldről pótolják munkaerő-szükségletüket, s erre bőven akad példa Háromszéken is. Az előző időszakban alig változott az álláskínálat, a szakhivatalnál pedig mintegy ötven szabad munkahelyre nem is akadt jelentkező. Az álláskínálat egyébként belföldön és az európai piacon egyaránt stagnál, ott, ahol korábban ezernél is több munkahelyre kerestek jelentkezőt, most mindössze hatszáz szabad állást hirdetnek – hangzott el tegnap a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség havi sajtótájékoztatóján.