Eredménytelenül zárult az EU-csúcs

2020. február 24., hétfő, Kitekintő

Nem született megállapodás az Európai Unió 2021 utáni hétéves keretköltségvetéséről az uniós állam- és kormányfők e témában összehívott rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján – közölte pénteken este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő tanács elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: nagyon keményen dolgoztak azért, hogy megpróbáljanak közös nevezőre jutni, de pénteken sajnos nem sikerült megállapodásra jutni. „Azt látjuk, hogy ehhez több időre van szükségünk” – tette hozzá. Charles Michel szerint továbbra is minden javaslat és tagállami elképzelés „az asztalon van”. Az egyes tagállami elképzelésekben továbbra is jelentős eltérés mutatkozik, egyebek mellett a kohéziós pénzek, az oktatásra és kultúrára vagy a védelempolitikára vonatkozó forrásokat illetően. Szerinte a sok órán át tartó találkozó nagyon hasznos és szükséges volt az álláspontok közelítése érdekében. Úgy látja azonban, további informális konzultációkra lesz szükség ahhoz, hogy egy újabb, szintén rendkívüli EU-csúcs időpontját ki lehessen tűzni. Biztos abban, hogy az intenzív és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd folytatásával sikerül megállapodásra jutni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, a hétévente zajló költségvetési tárgyalások az unió előtt álló újabb kihívások miatt minden alkalommal egyre bonyolultabbá válnak. Az Európai Uniónak – mint fogalmazott – 27 tagállama és 27 különböző álláspontja van. Az, hogy a tagországi érdekek és elképzelések jelentős eltérése miatt nem sikerült a megállapodás, az „a demokrácia jele”. A bizottság elnöke ugyanakkor a megállapodás elmaradásának következményeire is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint ugyanis a költségvetés minél előbb történő elfogadása nélkül veszélybe kerülnek olyan fontos uniós politikák és kezdeményezések, mint az Erasmus csereprogram, a kutatási, illetve regionális fejlesztési támogatások vagy akár a határok védelme. Egyetértésre van szükség, ugyanis a költségvetés elfogadásához elengedhetetlen az Európai Parlament jóváhagyása is. E tekintetben rövid az idő – mondta. Végezetül hangsúlyozta: az a tény, hogy a vezetők közel két napig próbáltak megállapodásra jutni, azt mutatja, hogy „elkötelezettek” a kompromisszum iránt. További kemény munkára van szükség azonban az előrehaladás érdekében – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

A legnagyobb nézeteltérések a befizetések aránya tekintetében mutatkoztak meg. Az uniós csúcs második napján folytatott megbeszélések előtt több európai uniós vezető is bírálta a „takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamok költségvetési álláspontját. Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország az Európai Unió nettó befizetője, és a négy ország célja, hogy megtartsa korábbi kedvezményeit, köztük azt a kompenzációs mechanizmust, amely összesen mintegy 14,5 milliárd euró visszafizetését tenné lehetővé számukra. Andrej Babiš  cseh miniszterelnök azt mondta, hogy akár haza is mehetnek a résztvevők, ha a négyek nem engednek. Ha ez a csoport legfeljebb egy százalékot akar fizetni, akkor nincs beszélnivalónk – fogalmazott Babis, arra utalva, hogy a „takarékos négyek” szerint minden tagállamnak bruttó nemzeti jövedelme egy százalékát kellene befizetnie 2027-ig.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy a nettó befizetőknek „félre kellene tenniük a számológépeiket”, mivel lakosaik többet fognak visszakapni így is az uniótól. Sophie Wilmes ügyvezető belga miniszterelnök azt mondta, hogy kedvezőtlen a „takarékos négyek” rendkívül rugalmatlan álláspontja, ami a vitát csak még nehezebbé teszi. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szerint „amíg néhány ország nem adja fel keményvonalas álláspontját a takarékosságot illetően”, addig nem lesz megállapodás. A pénteken lemondott, jelenleg ügyvivő ír miniszterelnök, Leo Varadkar szerint a tervezet elfogadhatatlan. Hangsúlyozta, hogy Írország jóváhagyja, ha többet kell befizetnie, mert a mezőgazdasági forrásokra teljes mértékben szüksége van. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette: „néhány országnak meg kell értenie, hogy ha erősebb Európát akarunk, akkor ambiciózusabb költségvetésre van szükségünk. Kevesebb pénzzel nem tehetünk többet.”

Hasonló álláspontot képvisel Románia és Magyarország is. „Nem fogadható el, hogy négy nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország – Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva – továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe. Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell” – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Azt is elárulta: a kohézió barátai országcsoport úgy döntött, átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá, és azt az álláspontot fogadták el, hogy „ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell”. Az országcsoport tagjai indítványozták, hogy az Európai Parlament azon javaslatához kell viszonyítani a számításokat, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékát fizetné be a költségvetésbe.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4369
szavazógép
2020-02-24: Kitekintő - :

Vesztegzár Olaszországban a koronavírus miatt

Az olasz fegyveres erők katonái ellenőrzik a vesztegzár alá helyezett észak-olaszországi önkormányzatokból kivezető utakat, az érintett térségben leállították a vasúti és a helyi tömegközlekedést, valamint kaszárnyákat készítettek elő, ahol a fertőzés esetleges terjedésével további személyeket tudnak karanténba helyezni.
2020-02-24: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Könyvbemutató
KETTŐS KÖNYVBEMUTATÓ. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezésében az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub Testvér-levél testvér-lombot takar című rendezvényén ma 17 órától kettős könyvbemutató és író-olvasó találkozó lesz.