A háromszéki családok története iránt érdeklődők figyelmét nem kerülhette el az a kiadvány, amely Bakk Endre (1841–1906) vízaknai plébános tollából született és 1883-ban jelent meg Budapesten a felső-háromszéki Bakk és Jancsó család történetéről.
Bakk Endrét 1875-ben helyezték Vízaknára. Előbb főesperes, majd tiszteletbeli kanonok lett. Vízaknán eredményes papi tevékenységet folytatott, a lelki gondozás mellett tetemes összegeket áldozott a szegényekre, szellemi fejlődésükre, a történelmi értékek megóvására. Az 1848–49-ben elesetteknek honvédemlékművet emeltetett. Saját költségén római katolikus leányiskolát, templomot építtetett, kápolnát restauráltatott. Az Alsó-Fehér Megyei Történelmi, Régészeti és Természettudományi Egylet tagja, 1888-tól pedig a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság pártoló tagja volt. A szabadságharcról írt könyvében Petőfiről is megemlékezik, akinek Vízakna emléktáblát is állított.
Szentkatolnai Bakk Endre kanonok
A kanonoknak a Bakk családról írt könyve jó kiindulópontként szolgált a jelenleg Budaörsön élő dr. Bakk István történetkutatónak, egyház- és családtörténésznek, aki rokonával, a kolozsvári Bakk Miklós Lőrincz Csaba-díjas mérnökkel, politológussal, szerkesztővel, a Sapentia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatójával együtt folytatja a sok százéves múltra visszatekintő jeles família történetét, mi több, az elmúlt években két alkalommal családi találkozóra hívták a felső-háromszéki Bakk rokonokat Csernátonba, amelyről videofelvétel is készült. A jelenkori családtörténeti adatokért mindkettőjüknek köszönettel tartozunk.
Dr. Bakk István és Bakk Miklós Csernátonban
A Bakk család a kanonok szerint Mátyás király korában telepedett meg nemesként Hatolykán. 1535-ben hatolykai Bak György és László kapott nemességet Szapolyai Jánostól mindkét nembéli leszármazottjaikkal egyetemben. A székelyek összeírásaiban, a lustrákban (1602, 1614) többször is megjelennek hatolykai lófő- és gyalogszékely rendbéli Bak nevűek. Az 1600-as évek végén a hatolykai nemes Bak család egyik ága átszármazott a szomszédos Szentkatolnára. Ez a nemesi ág a Szapolyai Jánostól kapott címert használta, a Hatolykán maradt ág pedig külön címert kapott.
A család két legfiatalabb tagja
Hatolykáról származott át Márkosfalvára Bak Mihály, akit lófőként jegyzett az 1635-ös székely lustra. A XVIII. századtól már két k betűvel írja nevét a család. Ekkor a nemes Bakk család két ágra szakadt: a szentkatolnai katolikus és a márkosfalvi református Bakk családra. A szentkatolnai Bakk családot behatóan kutatta, családfáját is összeállította és emlékét is ápolja a budaörsi dr. Bakk István, a Bakk Endre Kanonok Alapítvány elnöke. A márkosfalvi Bakkok családfáját Bakk Miklós készítette el közép-háromszéki református anyakönyvek alapján. A 2016-ban és 2018-ban szervezett családi találkozón márkosfalvi Bakk Zsigmond (1832–1905) húsz gyermekének a leszármazottjai vettek részt. A család nevét-génjeit Bakk Miklós két fiú unokája, Bakk Bence és Ákos viszi tovább.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
