Az Imreh família megszállott kutatója sepsikőröspataki, majd dabasi Imreh József (1848–1946) kúriai bíró és családkutató volt, akinek munkásságát az angyalosi születésű dr. Imreh Barna (1908–1982) mezőbándi és alsórákosi református lelkipásztor és genealógus folytatta. Valamikor Martonosból rajzottak ki a sepsiszentkirályi, majd ebből a sepsikőröspataki Imreh családok is. Utóbbit már bemutattuk sorozatunkban. Erre a családrejtvényre a sepsiszentkirályi születésű dr. Imreh István (1919–2003) történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja születésének 100. évfordulója okán kerül sor, amelyet méltó módon megünnepeltek a közelmúltban: Sepiszentkirályban emléktáblával jelölték meg szülőfaluja unitárius lelkészi lakását, Bodokon, ahol több évet töltött, mellszobrot állítottak emlékére.

Imreh István-mellszobor, Bodok (Vargha Mihály alkotása, fotó: Sánta Imre Géza, 2019)

A történész-kutató születésének évfordulójára „hazaérkezett”, s így alkalom adódott, hogy rápillanthassunk az Imreh Barna készítette Imreh-családfára, amely csak azóta lehet publikus, mióta poraiból feltámadt a családkutatás tudománya, a genealógia, ami nélkülözhetetlen mifelénk is. Imreh István egy tudós unitárius papi família sarja. Imreh Barna 1973-ban készített családfája szerint legrégibb felmenője Szentkirályi Imreh János volt, aki 1570 körül született, pálosi ludi magister, vagyis unitárius tanító volt, aki 1599-ben esett el Sellenbergnél. Pálos település felett is eljárt a hazai történelem, manapság ott nagyon nehéz már magyar embert és még nehezebb unitárius vallásút találni. Imreh János fia, János mint nemes ember 1614-ben lustrált, fia, Imreh Máté ürmösi unitárius pap és olthévízi esperes volt, felesége pedig Maróczi Kata, Maróczi Albert aranyosszéki főkapitány leánya. Őket követi időben Imreh Sámuel, gróf Mikes Mihály tisztje, majd a szentkirályi Kis családba beházasodott Imreh József, akinek Anna nevű testvére Ágh István (1709–1786) unitárius püspök felesége volt.

Post mortem kötet

Imreh István a második világháború utáni erdélyi magyar tudományosság egyik legmeghatározóbb egyénisége volt. 1983-ban történt nyugdíjazásáig a Bolyai Egyetem közgazdaság-tudományi, majd történelem karán tevékenykedett. A rendtartó és törvényhozó székely falvak falujegyzőkönyveinek közreadásával az újkori székely társadalom mindennapjaira láthatunk rá. E témakört tárgyalja a jubileum alkalmával most megjelent post mortem kötet is.

Imreh Áron, a tudós dédunokája

A történész Imreh István emlékét, a család génjeit Svédországban élő fia, ifj. Imreh István (1945) biológus és unokája, Imreh Áron, valamint a történész Imreh István Kolozsváron elhalt lányának, Farkasné Imreh Máriának (1947) a leszármazottjai ápolják.