A Vinca Minor Egyesület 2010 és 2018 között az 5976,6 hektáros Csomád-Bálványos Natura 2000 besorolású védett terület gondnoka volt, egészen addig, amíg a kormány létre nem hozta a Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségét, amely az érintett állami intézményektől, illetve civil szervezetektől átvette a gondnoki hatáskört. A Csomád-Bálványos védett terület megőrzésével kapcsolatos pályázatát a Vinca Minor három évvel ezelőtt, még gondnokként állította össze, s mi­után azt kedvezően bírálták el, elképzeléseit, illetve vállalt feladatait meg is valósítja a 2019. november 1. és 2021. október 31. közötti időszakban, úgy, hogy eközben a védett terület gondnoki hatáskörét már a szóban forgó intézmény Kovászna megyei kirendeltsége látja el. A pályázat teljes értéke 2 318 123,15 lej, ennek 85 százaléka európai uniós támogatás, 15 százaléka pedig a román állami költségvetésből származik.

A pályázatban rögzített tervekről, célkitűzésekről Para Zoltán projektmenedzser, a Vinca Minor vezetője beszélt szerdán. Céljuk a természetvédelmi terület, az élőhelyek és az élővilág megőrzése, megfigyelése. Bővítik a látogatási lehetőségeket, és további tájékoztató, nevelő tevékenységeket, ökoprogramokat szerveznek a térség lakóinak és háromszéki diákoknak egyaránt. Készíttetnek egy olyan számítógépes programot, amely tartalmazza és rendszerezi a térségre vonatkozó adatokat, azonosítják a területen lévő, lábon álló öreg, illetve élettelen fákat, ezek ugyanis bizonyos fajok (például denevérek) élőhelyeként is szolgálnak, illetve a Jajdon völgyében, Torjafürdőn folytatják a Buffogó tőzeglápban már bevált módszert (ott azóta, hogy megépítettek egy 150 méteres pallót, már jóval kevesebben gyalogolnak be a lápba, így javult annak állapota). A Buffogó lápnál 350 méternyi kerítést és 30 méteres pallószerkezetet építenek, ez óvja a védendő értékeket, de a látogatást is megkönnyíti. Huszonhárom figyelmeztető táblát helyeznek el, felleltározzák az invazív fajokat, és valamilyen szinten megpróbálják visszaszorítani azokat (legveszélyesebbnek a japán keserűfű terjedését tartják). Emellett megfigyelik a legeltetésre alkalmas területeket is, próbálva egyensúlyt teremteni a gazdák és a természetvédők szempontjai között. Kialakítanak három hulladék­udvart (a Vár és az Istvána Panzió, illetve az Ibolya-forrás mellett), ahol zárt és lefedett szeméttárolót helyeznek el azért, hogy az állatok (főleg a medvék) ne férjenek hozzá a hulladékhoz. Meglévő turistaösvényekre alapozva újabb tanösvényeket jelölnek ki, s a Torja-patak völgyében létrehoznak három piknikezőhelyet. A völgyben ugyanis már most számos alkalmi tűzrakó hely létezik, a szalonna- és flekkensütést pedig úgy próbálják szabályozni, hogy jobb lehetőséget teremtenek a piknikezőknek, akik három új tűzrakó helyen süthetnek majd, s ezeket a létesítményeket „vandálbiztos” térbútorokkal is ellátják.

Para Zoltán azt is elmondta, a védett területről az Ojtoz–Ozsdola övezetet ismertető alkotás mintájára 30 perces dokumentumfilmet készítenek. Elképzelésük szerint filmjük nem csupán a természetvédelmi értékeket mutatja majd be, hanem a térségben élők hagyományaira, kulturális életére is utal, „az ok-okozati lánc” érzékeltetésével e film nem csak a szóban forgó terület, hanem a térség tükre is lesz. De megújítják régi honlapjukat is, s folytatják az évente május elején Bálványosfürdőn tartott, igen népszerű, A Büdöshegy napja című rendezvénysorozatuk szervezését is, azon ugyanis minden évben 100–120 háromszéki diák vesz részt.