4.Boldogok legyenek, vagy inkább jók?

2020. március 19., csütörtök, Család

A címben szereplő kérdés a jelen helyzetben más válaszokra vár. Talán sokan azt mondják kapásból: boldogok vagy jók? Inkább egészségesek. Az elkövetkező napok gyökerestül felforgathatják az életünket, otthonoktatott gyermekeink és szüleik nagy nyomás alatt állnak. Nagy kihívás energiától duzzadó kamasz fiúkat négy fal között tartani úgy, hogy az idejüket hasznosan töltsék, és ne állandóan a képernyőket bújják. Kis erőbedobással mégiscsak lehet…

Ha hinni lehet a felméréseknek, akkor a nyolc és tizennyolc év közötti fiúk nagyjából napi hat és fél órát töltenek el szórakoztató médiával. Átlagban három órát tévéznek, nagyjából két órát zenét hallgatnak rádión, videómegosztókon, streamen vagy MP3-lejátszóról, és még egy órát számítógépeznek! Utóbbi idő a napjainkban általánossá vált digitális távmunkával megháromszorozódott. A fiúkat amúgy is vonzza az elektronikus média, főleg az interaktív számítógépes játékok – sokkal inkább, mint a lányokat.

Ha hitelesnek fogadjuk el ezeket a számokat, azt jelenti, hogy a fiúk egy átlagos héten több mint ötven órát töltenek el tévézéssel, számítógépezéssel, zenehallgatással.

Még döbbenetesebb eredményeket kapunk, ha a médiaeszközökkel töltött időt a fiúk többi tevékenységével hasonlítjuk össze. Egy fiú átlagosan negyvenöt percet tölt naponta olvasással, valamivel több, mint két órát a szüleivel, jó esetben másfél órát valamilyen fizikai tevékenységgel és fél órát háztartási feladatokkal.

Ha a szülőknek mindeddig nem volt lehetőségük bepillantani a gyermekeik online világába, a napokban elkezdődött digitális távmunka jó lehetőség, hogy közös megegyezés alapján láthassuk: mit is csinálnak a számítógépen, az okostelefonon, mit játszanak, milyen közösségi oldalakat látogatnak. Most mindenképpen érdemes leülni, beszélgetni, hogy igazán mitől válnak okossá az okoseszközeink. Most valós helyzetben ki lehet próbálni, hogy mennyi jó alkalmazás van az online kapcsolattartásra, a tanulásra, közösségi tudásépítésre és az információk megosztásra. És arról is, hogy fontos a gyermekek felelőssége és kezdeményezőképessége. Beszélgethetünk velük a világháló illemszabályairól, de az internetbiztonságról is.

A szülők számára talán az elkövetkező időszak arról fog szólni, hogy megértessék: attól függetlenül, hogy az óvoda és iskola bizonytalan ideig zárva tart, nincs teljes egészében szün­idő. A napi ritmuson ugyan lehet alakítani, de fontos, hogy amennyire csak lehetséges, próbálják a tanárokkal és a szorgalmasabb osztálytársakkal tartani a lépést, nehogy lemaradjanak a tananyaggal.

A digitális távoktatás amúgy is izgalmas projekt: a tanulás új tereivel és formáival is megismerkedhet a diákság, ráadásul kipróbálhatják, milyen érzés otthon dolgozni. Ez csábító is tud lenni, ugyanakkor nagy tudatosságot igényel, be kell osztani az időt, fegyelmezettnek kell maradni.

Amit még a gyermekeinknek meg kell érteniük, hogy az online térben számos felugró üzenet, csevegőablak, játékértesítés, a filmezés lehetősége és a lájkolások elterelhetik a figyelmüket az összeszedett munkától. Ezért kell edzeni a koncentrálóképességet: aktívan követni az online tan­órákat, elvégezni az internetes feladatokat.

Jó hallani olyan esetekről, amikor maguk a diákok segítnek tanáraiknak a digitális oktatásban: tanulócsoportokat hoznak létre a közösségi oldalon, videókonferenciákat indítanak a leckékről, prezentációkat állítanak össze a tananyagból, gyakorlásra online felmérőket készítenek – egy-egy jó jegyért vagy csak egyszerűen közösségi szolgálatként, önkéntes munkában.

Gyermekeink legyenek jók és egészségesek – ez ma minden szülő kívánsága. És ha lezárul ez a nehezebb fejezete az életünknek, hagyjuk az amúgy nagyon hasznos digitális eszközeinket és térjünk, forduljunk vissza egymáshoz.

Kertész Tibor,
a Gyulafehérvári Családpasztorációs Központ munkatársa

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1285
szavazógép
2020-03-19: Történelmünk - :

Adalékok a 30. évforduló kapcsán (Marosvásárhely Fekete Márciusa)

Harminc éve, 1990 márciusában történtek a marosvásárhelyi események, az a magyarellenes pogrom, amely a köztudatba Marosvásárhely Fekete Márciusaként vonult be. Az évforduló kapcsán egyfajta vita alakult ki a sajtó egy részében. Kincses Előd jogász, az események idején a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front (NMF) és Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa (NEIT) alelnöke reagált egy Novák Csaba Zoltán történész, szenátor által a Magyar Nyugdíjasok Klubjában tartott, Marosvásárhely fekete márciusát felidéző, ok-okozati összefüggéseket taglaló, az eseményeket történeti kontextusba helyező előadásáról szóló tudósításban megjelentekre.
2020-03-19: Család - :

Mit tapasztaltak a kínaiak

Több mint 44 ezer koronavírus-fertőzött adatainak elemzése alapján arra jutottak, hogy az esetek több mint 80 százalékában enyhe lefolyású a betegség, ugyanakkor a más betegségekben szenvedőknél és az időseknél a legnagyobb a vírusfertőzés kockázata –adta hírül a BBC hírportálja a koronavírus-járványról készült, addigi legátfogóbb tanulmány nyilvánosságra hozott részletei alapján.