Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Marosvásárhely Fekete MárciusaAdalékok a 30. évforduló kapcsán

2020. március 19., csütörtök, Történelmünk

Harminc éve, 1990 márciusában történtek a marosvásárhelyi események, az a magyarellenes pogrom, amely a köztudatba Marosvásárhely Fekete Márciusaként vonult be. Az évforduló kapcsán egyfajta vita alakult ki a sajtó egy részében. Kincses Előd jogász, az események idején a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front (NMF) és Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa (NEIT) alelnöke reagált egy Novák Csaba Zoltán történész, szenátor által a Magyar Nyugdíjasok Klubjában tartott, Marosvásárhely fekete márciusát felidéző, ok-okozati összefüggéseket taglaló, az eseményeket történeti kontextusba helyező előadásáról szóló tudósításban megjelentekre.

  • Marosvásárhely főtere március 21-én. Fotó: Vajda György
    Marosvásárhely főtere március 21-én. Fotó: Vajda György

A vitához Kincsesnek írott levélben hozzászólt a jelenleg Magyarországon élő Király Károly, az országos NMF és NEIT akkori alelnöke, a Maros megyei NEIT és NMF akkori elnöke. Levele sehol nem jelent meg, elsőként közlünk ebből részleteket. A vita fő témáját tulajdonképpen az képezi, mikor alakult meg Marosvásárhelyen a pogromban főszerepet játszó Vatra Românească és a Maros megyei NMF. Nem szándékunk a vitába beavatkozni, az ebben részt vevő felek minden érve nem is férne el egy újságoldalon, mindössze az események említett két szereplőjének visszaemlékezéseiből tallózunk.

 

Rendőrség vezette fel a támadókat

Március 20-án a főtéren békésen tüntető, Ion Iliescu elnököt és Király Károly alelnököt Marosvásárhelyre hívó/váró több mint tízezres magyar tömeg elleni újabb román támadásra rendőrségi autó vezette fel a görgényvölgyi agresszorok autóbuszait és teherautóit – írja Kincses Előd. A buszokat már március 15-én megrendelte a Vatra. A megtámadott magyarok jogos önvédelmet gyakoroltak, ezért jogállami körülmények között nem őket, hanem a hodáki agresszorokat kellett volna börtönbe juttatni!

Egész nap mintegy hatvan madiszos magyar fiatal védte a Vatra Românească főtéren lévő székházát, nehogy bosszúból valaki kárt tegyen benne. A román támadás után ezek a fiatalok is elmenekültek, s a népharag megállítása után a feldühödött tömeg betört az irodákba. A zsákmányolt iratokba néhány percre beletekintettem. Akkor olvastam kézzel írt jegyzőkönyvüket, amelyből kiderült, hogy ez a magát kulturálisnak álcázó politikai szervezet már december 27-én megalakult. X. úr, aki áttanulmányozta a Vatra Românească székházából származó iratokat, elmondta, hogy a titkos programon kívül többek között megtalálták a szervezet és Iliescu elnök levelezését is. Megkerült a vatrás rend­őrök (300 fős), jogászok stb. névsora s a Cuvântul Liberrel kötött szerződés, melynek értelmében a „független, demokratikus napilap” vállalja a Vatra propagandájának közlését. Alelnökként jegyzett valamennyi iratom fénymásolata is birtokukban volt. Még aznap éjjel valamennyi vatrás dokumentumot Borbély Lászlóra bíztam, azzal, hogy gondosan rejtse el és őrizze meg őket. Évekkel később az RMDSZ egyik Maros megyei küldöttgyűlésén elmondta, hogy a dokumentumokat átadta az ügyészségnek. Az ügyészség a bizonyítékoknak olyan jó gazdája volt, hogy a közismert tettesek azóta is szabadlábon vannak. Sohasem derítették ki azt, hogy ki használta az 1-MS-3155 rendszámú Dacia gépkocsit, amelyből parancsokat osztogattak: ki merre induljon megtámadni a magyarokat.

A történethez az is hozzátartozik, hogy miután március 21-én reggel hazamentem, „ismeretlen tettesek” feltörték íróasztalomat és szekrényemet azért, hogy visszaszerezzék a vatrás dokumentumokat. Akkor nem jártak sikerrel. Feltört íróasztalomat megmutattam Gelu Voican Voiculescu miniszterelnök-helyettesnek, aki az RMDSZ–Vatra Românească tárgyalások létrehozásáért leküldött kormánydelegációt vezette.

Sajnos, hiába tiltakoztam az ellen, hogy csak a Vatrával üljünk le tárgyalni, azt a látszatott keltve, hogy ők az erdélyi románok egyedüli és hiteles képviselői, a Budapestről időközben hazaérkező Markó Béla, valamint Borbély László, Béres András stb. félresöpörték aggályaimat. Álláspontom azóta is változatlan, ez a lépés az RMDSZ történetének egyik legnagyobb baklövése volt, mert megemelte és országosan ismertté tette az ultranacionalista szerveződést. Smaranda Enachéval azt vallottuk, hogy valamennyi román pártot be kellett volna vonni a román–magyar ellentéteket csitító tárgyalásokba – írja Kincses Előd.

 

A pogromot a Vatra robbantotta ki

1990. március 21-én sikerült rávenni Ion Iliescu elnököt, hogy hívja össze az országos NMF, illetve NEIT büróját – írja levelében Király Károly. Ez azután történt, miután Iliescu eljött hozzám, és kérte, hogy menjünk le Marosvásárhelyre (a valósághoz tartozik, hogy Vásárhelyről engem senki sem hívott). Azt mondtam neki, hogy nincs mit keresnünk ott – hacsak nem viszünk mindketten egy-egy bunkósbotot, és mindketten beállunk a saját oldalunkra verekedni –, és határozottan kértem, hogy üljünk össze és tárgyaljuk meg az ügyet.

Ezen a gyűlésen beszámoltattuk a hadsereget, a hadügyminisztert, Victor Stănculescut, a belügyminisztert, Mihai Chițacot, illetve Nicolae S. Dumitrut, aki Vásárhelyen járt, és az ott tapasztaltak alapján ismertette a tényeket. (N. S. Dumitru és Verestóy Attila ketten voltak Marosvásárhelyen épp azon a napon, amikor a Vatra megtámadta a várost.) Ebből világosan kitűnt, hogy a vásárhelyi pogromot a Vatra robbantotta ki, szervezte meg, a hodáki és egyéb, Régen mellőli románságot hazugsággal mozgósította és vezette Marosvásárhelyre. Hogy mi történt azután, azt mindannyian tudjuk – írja Király.

 

Meghamisították a záródokumentumot

Felvetődött a kérdés, hogyan jutott a vásárhelyi Fekete Március kivizsgálásának záródokumentuma két év múlva az Európai Unióhoz a tények teljes meghamisításával – írja továbbá Király Károly. Folytatja: Tudni kell, hogy az első jelentés, amelyet N. S. Dumitru és Verestóy Attila készített, és amelyet lényegében elfogadott az akkori állam vezetősége, a NEIT és a kormány, később teljesen megváltozott. Úgy záródik a jelentés, hogy a magyarok okozták a Vatra támadását, mivel törvénytelen és megvalósíthatatlan követelésekkel álltak elő. Ez a jelentés nem került soha a nyilvánosság elé, mivel titkosították, ebben azonban az az érdekes, hogy az RMDSZ egyetértésével fogadta el a román parlament. Nekünk kérnünk kell az együttműködők felelősségre vonását is s egy újabb kivizsgálást is. Ez nem könnyű dolog, de elérhető.

A Fekete Március nekünk, erdélyi magyaroknak igen-igen fájó pont, mert a hatalom kijátszotta a valóságot. A politika elvesztette erkölcsi hivatását, a tényeket meg lehet hamisítani hamis tanúknak a hatalom általi megvásárlásával. Egy népet, egy nemzetiséget nem lehet megsemmisíteni, hogyha az elit kitart mellette, és csakis mellette, az ő érdekeit képviselve.

 

A többség nem állt a Vatra mellé

Felhívnám a figyelmet arra, hogy itt nem román–magyar kérdésről van alapjában szó, és különösen a marosvásárhelyi románság döntő többsége nem állt a Vatra mellé, nem támogatta – írja Király. Az is igaz, hogy szembe sem álltak velük az emberek, mert nem mertek, de nem kevés tény igazolja, hogy a marosvásárhelyi őslakó románok elítélték a Vatra tetteit. Megemlíteném az öreg Aurel Floriant, aki román ember létére magyarul beszélt, s mindkét nyelven elítélte az agressziót és kérte a bűnösök felelősségre vonását. Példának hozhatom fel továbbá a Maros megyei NMF és NEIT alelnökét, Valer Gâleát, aki 20-án éjfél után telefonon hívott, és örömmel tudatta velem, hogy a vásárhelyiek kiverték a hodákiakat, és azok elhagyták a várost. Ő is és sokan mások akkor és később is objektíven viselkedtek. (…)
Nekünk egyetlen esélyünk van Erdélyben, Romániában, Székelyföldön megmaradni és fejlődni: az évszázados hagyományainkat követve, tisztelve minden nemzetiség közösségi jogait, vallását, kultúráját, népszokásait, humorát és mindent, ami egy közösség életéhez, szokásaihoz tartozik. Ezt nekünk is figyelembe kell vennünk, és meg kell követelnünk, hogy mások is tiszteletben tartsák. Nem kell a pén­zeszsákos politikusokat engedni, hogy kerítést húzzanak, szembeállítsák az embereket, magyarokat, románokat, cigányokat, németeket, zsidókat – írja Király Károly.

 

Ki vonatoztatta bányászokat?

Nagyon meglepett, hogy az RMDSZ megalakulásának harmincadik évfordulóján Markó Béla exelnök azzal dicsekedett, milyen kiváló, toleráns lépés volt az, hogy csak a Vatra Românească küldöttségével tárgyalt a szövetség a Fekete Március feszültségének csökkentése érdekében. Ez a laudáció azt is jelenti, hogy Markó szerint a Görgény-völgyiek szervezett beszállítása, büntetőjogi felelősségre vonásuk elmaradása helyi történet, Ion Iliescu, Voican Voiculescu, a Securitatét visszacsempésző Virgil Măgureanu, Victor Stănculescu tábornok, akkori hadügyminiszter ártatlan bárány, semmi közük az egész pogromhoz. Feltennék egy kérdést: a Zsil-völgyi bányászokat ki vonatoztatta Marosvásárhely közelébe, Székelykocsárdra, és ki fordította vissza? A választ Formanek Ferenc mérnök volt RMDSZ-es országos alelnök rég megadta: Gelu Voican Voiculescu miniszterelnök-helyettes, aki a diktátor házaspár, Nicolae és Elena Ceaușescu kivégeztetésének is aktív részese volt.


Köpönyegforgatók

1989. december 26-án a magyar és román értelmiségiek által elfogadott Barátság-platform román aláírói közül többen másnap, vagyis december 27-én létrehozták a Vatrát (Radu Ceontea, aki a hírhedt Román Nemzeti Egysépárt elnöke is lett, Lazăr Lădariu, a Cuvântul Liber főszerkesztője, Grigore Ploieșteanu szerkesztő, és folytathatnám a sort). Ezenkívül az általam elolvasott jegyzőkönyv szerint a Vatra Românească küldöttsége január folyamán Bukarestben tárgyalt Ion Iliescu elnökkel. Megbeszélésük után az elnök a bukaresti televízió január 25-i adásában szeparatizmussal kezdett riogatni. A korabeli sajtó is beszámolt arról, hogy a Vatra régeni fiókszervezete, a Frăția Românească január 25-én feldúlta az RMDSZ ottani székházát.

Kincses Előd
Szerkesztette: Szekeres Attila

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a Román Kupa döntőjébe?








eredmények
szavazatok száma 1117
szavazógép
2020-03-18: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Fogadják és elkülönítik a hazatérőket, Kovászna megyén áthalad a konvoj

Felkészültek a helyi hatóságok azon román állampolgárok fogadására és kíséretére, akik a keddről szerdára virradó éjszaka Nagylaknál lépték át a határt és tértek vissza az országba. Erről a kormánybiztosi hivatal számolt be lapunk megkeresésére, s leszögezték: Kovászna megyén rendőri felvezetéssel és csendőrök kíséretével haladnak majd át a konvojhoz tartozók.
2020-03-19: Család - :

Boldogok legyenek, vagy inkább jók? (4.)

A címben szereplő kérdés a jelen helyzetben más válaszokra vár. Talán sokan azt mondják kapásból: boldogok vagy jók? Inkább egészségesek. Az elkövetkező napok gyökerestül felforgathatják az életünket, otthonoktatott gyermekeink és szüleik nagy nyomás alatt állnak. Nagy kihívás energiától duzzadó kamasz fiúkat négy fal között tartani úgy, hogy az idejüket hasznosan töltsék, és ne állandóan a képernyőket bújják. Kis erőbedobással mégiscsak lehet…