A szakminiszter nagy jelentőségűnek nevezte a tárca által indított úgynevezett világnyelvprogramot, amelynek keretében egy idegen nyelvet kiemelt óraszámban, magas szinten tanulhatnak a diákok. Elmondta, hogy a 2008/2009-es tanévben tízezren érettségiznek azok közül, akik ebben a programban tanultak, és a következő négy tanévben további negyvenezer diák hagyja el magas szintű nyelvtudással a középiskolát. Utalt arra, hogy egy felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság átlagosan huszonhét százaléka beszél idegen nyelvet. Rámutatott arra, hogy ez az arány ugyan alacsony, ám ez csak a szélső értékek átlaga. Kifejtette: a legfiatalabbak kétharmada beszél idegen nyelvet, és az idősebb generációk nyelvismerete is átlag feletti. Eszerint a középgenerációk tagjai közül az átlagosnál lényegesen kevesebben tudnak több nyelven. Hiller kitért arra is, hogy a fiatalok fele-kétharmada angolul, egyharmaduk németül beszél, míg a fennmaradó néhány százalék franciául, spanyolul vagy olaszul tud, illetve tanul. Ezzel összefüggésben úgy vélte, hogy a nyelvtudás a gazdasági versenyképesség egyik meghatározó pontja.

Leonard Orban azt hangsúlyozta, hogy a többnyelvűségnek Európában hidat kell képeznie az országok között, nem pedig megosztottságot. Utalt arra is, hogy az Európai Unió ötszázmilliós lakosságának négy százaléka a közösségen kívüli országból származik, és ez az arány emelkedni fog. Elmondta, hogy az Európai Unióban huszonhárom hivatalos nyelv van, a több mint hatvan kisebbségi és regionális nyelvvel, továbbá az EU-n kívülről érkezett polgárok nyelveivel együtt összesen több mint százhetvenöt nyelv létezik. Mint hozzátette, ez a sokszínűség kihívásokat is jelent, ezekre kínál megoldásokat a többnyelvűségi stratégia. A dokumentumot olyan ambiciózus tervnek nevezte, amelynek a legfontosabb célja a többnyelvűség megtartása és ösztönzése európai szinten. Leonard Orban közölte: az EU politikája az, hogy az anyanyelven kívül minden uniós polgár legalább további két idegen nyelvet tudjon.