Ember a tájban, táj az emberben címmel nyílt meg a Kortárs Természet kiállítássorozat második rendezvénye a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park és a Tamási Áron Színház közötti téren. A tárlat 27 kültéri pannón keresztül ad betekintést az iráni, távol-keleti és európai művészek iráni természethez való viszonyulásába. A művek három rendezvény anyagából, három iráni kurátor közreműködésével jöttek létre.
Az elmúlt hetek történéseivel sok minden átértékelődött. Még nem sejtettük, hogy a világ különböző pontjainak tájművészeti rendezvényeiről a polgármesteri hivatal támogatásával beindított szabadtéri sorozatunk lesz az egyetlen személyesen látogatható kiállítás március derekán a városban. Arra sem gondoltunk, amikor a képeket összeválogattuk, hogy több mű – pl. az olasz művésznő munkája – drámai erővel hat majd a mostani helyzetben, sőt talán az Irán szó hallatán sem a sok ezer éves perzsa kultúra jut először eszébe mindenkinek.
A kiállítást gyorsan megtekintve – esetleg a boltba vezető magányos sétánk közben – nem kell elvonatkoztatnunk sem a múlttól, sem a jelentől. A nemzetközi nature art (magyarul természetművészet) mozgalom ugyanis épp korunk egyik felkiáltójeleként jött létre, szembemenve a manapság trendinek számító és a kortárs művészetet jelentősen befolyásoló poszthumán ideológiával, mely az ember és természet közötti összhangról mint jövőképről már lemondott.
A művészet politikai lépésekre, szociális problémákra adott reflexiónál, egy csokor virágról készült festménynél sokkal több. A művészet mágia, folyamat, láthatatlan történés, az alkotó médiumszerepének formára találása. A művész így folyamatosan keresi a kapcsolatot a kifejezendő isteni minőséggel, keresi a legmegfelelőbb teret műve létrehozásához, miközben tudja azt is, hogy a mű – ha azt megfelelően végzi el – maga a cselekedet.
Nem véletlen tehát, hogy a világ számos pontján, táji környezetben egyre több rezidens program indul el. Céljaik közé tartozik a művészet segítségével felhívni a figyelmet korunk égető problémáira: a természetből való kiszakadásra, a közösségek szétesésére, az értékválságra. Ugyanakkor a rendezvényeken a művészek megélhetik mindazt, amire szüksége volna a ma emberének: az elmélyült alkotást, a természettel való összhangot és partnerséget, a közösség élményét, az értékteremtést. Mindezt tudatosan, azért hogy jobbá tegyék maguk körül a világot.
Az iráni természetművészet világviszonylatban is kiemelkedőnek számít. Az egykori Perzsia többezer éves kulturális gyökerei, az ősi zoroasztrista vallás fényközpontú természetközelsége, a paradicsomi állapot leképezésének hagyománya, a perzsa költészet metaforái vagy az attraktív táji környezet egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a tájban alkotó iráni művészek különös érzékenységgel nyúljanak az őket körülvevő természethez. Ezt felismerve szerveztük meg 2015-ben az Erdélyi Művészeti Központban azt a nagyszabású iráni természetművészeti kiállítást, ahol közel harminc iráni művész mutatkozhatott be először Európában. Ez a kiállítás és az utána következő, az olaszteleki Daniel-kastélyban megrendezett workshop jelentették a kezdetét a perzsa művészekkel való közös művészeti programjainknak, melyek az elmúlt években Iránban, Magyarországon és Erdélyben egyaránt folytatódtak.
Március 16-án felállított kiállításunkhoz több kísérőprogramot szerveztünk: vendégünk lett volna Budapestről dr. Sárközy Miklós iranológus egyetemi tanár, a perzsa nyelv és kultúra nemzetközi hírű kutatója, betekintést nyerhettünk volna a kortárs iráni művészetbe egy gazdag videó- és képanyag kíséretében alulírott művészettörténész és Péter Alpár képzőművész vezetésével, a Művész moziban Pieldner Judit bevezetőjével nézhettünk volna meg egy iráni művészfilmet Lázár-Prezsmer Endre jóvoltából, és megkóstolhatta volna minden jelenlévő a fenséges rózsás-kardamomos perzsa fekete teát. Akárcsak első rendezvényünkhöz, ehhez is szabadtéri workshop társult volna.
Mindezt sajnos el kellett halasztanunk, de ahogy lehet, pótolni fogjuk!
A három különböző iráni nemzetközi tájművészeti szimpózium anyagából válogatott szabadtéri kiállítás azonban megtekinthető. Az északnyugat-iráni Khorramabadban kétévente megvalósuló Homar Performance Festival szervezőinek célja, hogy a természeti térben alkotó helyi és külföldi művészek valódi közösséggé formálódjanak, és ráhangolódhassanak az őket körülvevő természetre és isteni fenntartásra. A főszervező fiatal művészek – Razieh és Tara Goudarzi – testvérek, akik mélyen tisztelik nemzeti és vallási hagyományaikat, ugyanakkor a kortárs művészettel való foglalkozás természetes része és önkifejezési lehetősége életüknek.
Az egykori királyi fővárosban, Iszfahánban működő Hoorshid Artist Residency vezetője Farzaneh Soleimani szintén nő, aki néprajzi kutatásokat is végez a környéken, bevonva a helyi asszonyokat is művészeti tevékenységeibe, keresve a kapcsolatot a hagyomány és a kortárs kultúra között. Nemzetközi műhelygyakorlatain a környezetvédelem és az iráni épített örökség megóvásának problematikájára is reflektálhatnak a művészek, miközben egy pompásan felújított régi vidéki perzsa ház kényelmét élvezhetik.
A RAH (=út) Residency létrehozója Mahmoud Maktabi, akivel több közös projektet is szerveztünk már. Művészeti központja Teheránban és a történelmi Kashan városában egyaránt rendelkezik művészeti székhellyel, de Irán más pontjain is szervez nemzetközi művészeti programokat. 2019-ben a Perzsa-öböl partján fekvő Chabaharban dolgozhattak a magyar művészek, közöttük Péter Alpár is, ahol a tengerpart és a szuggesztív, szinte holdbéli táj inspirálhatta az alkotókat.
Ember a tájban – táj az emberben. Mindez szimbiózisban és harmóniában, Iránban. Fogadják szeretettel a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal és az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület szervezésében létrejött kiállításunkat, és töltekezzenek belőle.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
