Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Közös kincseinkről a palócföldi Parádfürdőn

2020. március 25., szerda, Riport

A magyarországi Mátra-hegység peremén ugyanolyan eredetű vulkanikus szénsavgáz tör a felszínre, mint mifelénk Sepsibükszád mögött, a Csomád alatt. Ahol felszínre tört a légnemű gyógyír, ott gyógyulására fordította azt az ember régi idők óta, akárcsak a szén-dioxidban gazdag savanyúvizeket. Parádon is, nálunk is sokféle szénsavas vizet palackoztak régen is és ma is. Mivel a tapasztalatok cseréje ezen a területen is a fejlődés kulcsa, ez alkalommal Kovászna megyei szakemberek utaztak Parádfürdőre, s osztották meg ismereteiket, tapasztalataikat a Palócföldön gyógyító orvosokkal, fizioterápiás szakemberekkel.

  • Tapasztalatcserén: vendégfogadók és meghívottak
    Tapasztalatcserén: vendégfogadók és meghívottak

Egyesület született

Tíz évvel korábban nemzetközi egyesület is született e természeti kincs, a szén-dioxid gáz felhasználásának szervezett irányítására, alkalmazásának koordinációjára. Ezek a gázok Heves megyében és Háromszéken is jelen vannak, hol szabadon, hol pedig savanyú ásványvizes feltörésekkel társulva érkeznek a felszínre. Azt azonban, hogy a gázoknak milyen vegyi összetétele van, a kutató hidrogeológusok és vegyészek mutatják ki. Ezek tulajdonsága a felszín felé tartó, útjukba eső kőzetféleségektől, ezek összetételétől függ. A parádi Csevice-forrás vize ivókúra formájában közel olyan gyógyhatású, mint a mi málnásfürdői palackozott Mária-forrásunké, így aztán a közel azonos geológiai körülményekből adódóan majdnem azonos a két gyógyfürdő mofettagázainak összetétele és hatásmechanizmusa is. A Parádi vidéki vulkanizmus kissé régebbi, a Csomád vidéki feltörések fiatalabbak. Az utóbbiak gyógyhatása a magasabb természetes radioaktivitás miatt hangsúlyozottabb. Kovásznai mofettáink radongáztartalma nem káros, épp ellenkezőleg, felettébb jótékony hatással bír a gyógyulni akaró emberi szervezetre.

 

Heves megye gyöngyszeme

Küldöttségünk otthon érezte magát a Mátra alatt, hiszen magunkat kerestük itt is, magunkra találtunk borvizeiben, mofettájában, palóc eredetű népének nyelvében, a magyar vendégszeretetben. Mondhatni: otthon jártunk, mert a Heves megyei önkormányzat tizenhét éve ápol testvérmegyei kapcsolatot Kovászna megyével. Szabó Róbert, a Heves megyei közgyűlés elnökének szavait idézzük: „Az évek előrehaladtával számtalan közös program, fejlesztés fonta szorosabbra a barátságunkat. Kiemelkedően sikeres a Heves megyei értéktárban is méltán helyet kapó Székelyföld Gyöngyszemei rendezvény, melynek részeként megcsodálhattuk Székelyföld varázslatos értékeit, hagyományos népi mesterségeit, népművészeti remekeit, ízelítőt kaphattunk gasztronómiájából is.”

A Heves megyei Parád település és Parádfürdő – a Palócföld részeként – Eger és Gyöngyös között a Mátra-hegység északi lábánál, a Tarna vize mentén terül el. Közismert történelmi gyógyhely, melyet a város polgármestere, Mudriczki József mutatott be nekünk. A szerény lélekszámú és erdős övezetben elterülő gyógyhely teljesen kiépített infrastruktúrával rendelkezik. Környéke természeti kincsekben (timsókitermelés, üveggyártás, gyógyvízpalackozás) gazdag. Múltjáról külön kötettel, jelenéről gazdag dokumentációs anyaggal tértünk haza. A Mátra természetes szépségei, kedvező klimatikus adottságai, ivókúrára és fürdésre alkalmas gyógyvizei, a földből feltörő gyógyító gáz teszi országosan és nemzetközileg is elismert gyógyhellyé. Állami kórháza Magyarország egyik legtapasztaltabb rehabilitációs központja, ahol mozgás- és emésztőszervi, nőgyógyá­szati betegségek gyógy­kezelését végzik.

 

A kovásznai módszert alkalmaznák

A szénsavas fürdőket, az ionizált mofettai légkört és a környező vidék levegőjében is jelen levő aero-ionizációs jelenséget kombinálta a legkülönbözőbb fizioterápiás és gyógyszeres mellékkezelésekkel néhai dr. Benedek Géza (1916–2010), a kovásznai szívkórház igazgató főorvosa, aki sajátos gyógymódszert alakított ki, amely orvosszakmai körökben azóta is a Benedek Géza-módszer név alatt ismert. Ennek mikéntjét és alkalmazásának sikerét mutatta be az értekezleten dr. Tatár Márta, a kovásznai szívkórház kardiológus osztályvezető főorvosa, az orvostudományok doktora, a tíz éve fennálló Mofettával és Szén-dioxid-terápiával az Ember Egészségéért Nemzetközi Egyesület tiszteletbeli tagja Parádfürdőn. E sorok írója nyugalmazott hidrogeológus mérnöki minőségben a háromszéki gyógygáz feltárásáról, a gyógygázok jellemzőiről beszélt az említett szívkórház fizikai laboratóriumának adatai alapján. Kovászna fürdőváros övezetében a Dél-Hargita vidékéről érkező (migráló) vulkanikus eredetű gyógygáz mélységi és epigenetikus eredetű szén-dioxiddal is keveredik, s annak így sajátos helyi jelleget kölcsönöz. Ilyen körülmények között alakult ki tehát az ún. Benedek Géza komplex szív- és érrehabilitációs módszer, amelynek lényegével, alkalmazási módszereivel ismerkedtek a Parádfürdői Állami Kórház mofettaterápiával foglalkozó szakemberei, valamint a mai Magyarországot, Délvidéket, Szlovákiát képviselő népes külföldi hallgatóság. Az értekezleten jelen voltak és felszólaltak Parádfürdő és Kovászna fürdőváros polgármesterei, Mudriczki József és dr. Gyerő József. A munkálatokat dr. Csáky Csaba egyetemi nyugalmazott docens, az egyesület alapító elnöke vezette. Mint mondta, a tudományos tapasztalatok átadásán túl az értekezlet célja az is, hogy kiharcolja a gyógy­gázok orvosi rehabilitáció céljaira való felhasználásának elismertetését, hogy a száraz szén-dioxid-gázfürdők is kaphassanak társadalombiztosítási támogatást. Mivel rémisztően magas Magyarországon a lábamputációk és a stroke-esetek száma, különösen fontos kezdeményezés ez.

A tudományos értekezlet után megtartott egyesületi közgyűlés elhatározta: fő feladatának tekinti a Benedek Géza-féle rehabilitációs módszer megismertetését és terjesztését magyarországi szakmai körökben. Az értekezleten felszólalt dr. Rabóczky Anita, a vendégfogadó parádfürdői kórház főigazgató főorvosa (képünk), Szűcs György, az Országos Fémipari Ipartestület (OFI) elnöke, a nemzetközi egyesület társelnöke és támogatója, valamint a sepsiszentgyörgyi kötődésű budapesti Bagoly Zoltán szemész, aki részt vett az értekezleten, köszöntötte a szülőföldjéről érkező háromszéki előadókat és kilátásba helyezte támogatását. A jubiláló nemzetközi egyesületnek két régi elnökségi tagja van: az árkosi dr. Szakács-Nagy Magdolna és a kovásznai Becsek Gábor nyugalmazott vendéglátóipari szakemberek. A parádfürdői rendkívüli közgyűlés tiszteletbeli tagjának választotta néhai dr. Benedek Gézát, a kovásznai szív- és érrehabilitációs módszer kidolgozóját, dr. Brassai Zoltánt, a MTA levelező tagját, a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem nyugalmazott orvosprofesszorát, dr. Gyerő Józsefet, Kovászna fürdőváros polgármesterét, a mofettás-borvizes kezelések támogatóját. Az egyesület több székelyföldi és kovásznai beválasztott személy és személyiség által tartja fenn kapcsolatait a kovásznai régióval: Bagoly Leventével, a kovásznai Bene-magánmofetta tulajdonosával, Portik Lászlóval, a Bardócz-mofetta menedzserével, Thiesz János polgármesteri tanácsadóval. A rendkívüli közgyűlésen vette át tiszteletbeli tagsági díszoklevelét dr. Tatár Márta kardiológus, osztályvezető főorvos a Székelyföldi mofettás könyv társszerzőjeként. A Háromszék Vármegye Kiadó által 2017-ben megjelent kötetet e sorok írója és társszerzője mutatta be a jelenlevőknek. A látogatás záróakkordjaként megtekintettük a parádi állami kórház udvarán feltörő, természetes szén-dioxid-gázra épült, sikeresen és hatékonyan működő mofettát.
 

Ha Palócföld, akkor Mikszáth Kálmán

Palócföldön az író Mikszáth Kálmán jutott eszünkbe, hiszen ő maga is palócföldi. Szkla­bonyán született, neve pedig számunkra kötelezően összeforrt a Jó palócok című elbeszélésgyűjteményével. Hogy szerette a palócokat, azt érezni írásaiból, azt azonban pontosan nem tudni, hogy miképpen lett éppen Háromszék országgyűlési képviselője. Kitűnik műveiből – Két választás Magyarországon és Magyarország lovagvárai című munkáiból –, hogy lélekben közel állott a háromszéki székelységhez. Na de kik a palócok, akik ugyan lélekben amolyan hozzánk hasonló lelkű népesség? Kis hazájukat kettévágja a Felvidék déli trianoni határa, északi határa a magyar–szlovák nyelvhatár, délen az Alföld pereme. Palócföld az Északi-Kárpátok és a Magyar-középhegység vidékét, völgyeit, hegyeit, medencéit foglalja magában. A múlt századi vélemények azonban a Mátra vidékét tekintették a palócok fő fészkének, Palócföld központját pedig Salgótarján vidékére helyezték. A XVIII. században az itt lakókat besenyőknek nevezték, így felmerülhet a lokális besenyő-palóc azonosság lehetősége, s az egykori besenyő jelenlét kapcsán a palóc–székely testvériség is. Csodálatos viseletük van, gazdag a palóc néprajzi hagyomány. A palóc ősi, hunféle nép, nem tudjuk pontosan meghatározni, mikor került a Kárpát-medencébe. Lehet, hogy Árpád hadához csatlakozva jöttek be hazánkba. Mások szerint a kunok egyik ága a palóc. Akárhogy is van, a palócok igaz magyar emberek, ősi magyar hagyományuk, szokásaik is ezt támasztják alá, ezt tartják a leginkább hitelesnek a mai magyar történészek.

Hazatérőben esős, borús időben hajtottunk fejet a Recski Nemzeti Emlékparkban. Recsk Parád szomszéd faluja. Ki tudja, eljutunk-e még egyszer erre a szomorú helyre? – mondogattuk magunkban. A kellemes gyógyhelyről a rettenetek emlékvilágába pottyantunk. 1950 nyarán a szovjet gulagtáborok mintájára kényszermunkatábort létesített itt az akkori politikai rendszer. A haláltábor 1500 politikai foglyot tartott itt megsemmisítő táborban, közülük senkit sem állítottak bíróság elé. A rabok maguk építették fel a tábort. Az andezitbányában sziklát fejtettek, követ törtek, naponta 1000 kalóriányi élelemmel. Az elégtelen táplálkozás nyomán sokuknak kihullottak a fogaik, lefogytak, majd éhen haltak, de volt, akit az őrök lőttek agyon. Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el. Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak. A munkatábort ekkor lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyomuk se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig azt állították, hogy a recski kényszermunkatábor sohasem létezett.

Hozzászólások
Szavazás
Tart-e a koronavírus-járvány második hullámától?







eredmények
szavazatok száma 215
szavazógép
2020-03-25: Magazin - :

Nézelődhetünk a világ nagy múzeumaiban

A Westminster Egyetem pszichológusainak kutatása szerint, ha valaki ebédidőben meglátogat egy művészeti galériát, kimutathatóan csökken a stressz-szintje, és a művészetfogyasztás általában is növeli a motivációt, és hangulatjavító hatása van. De mi van akkor, ha egy világjárvány kellős közepén éppen bezártak a múzeumok? A művészetről is le kell mondanunk járvány idején? Egyáltalán nem.
2020-03-25: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Ellehetetlenedve (A Koronavírus gazdasági áldozatai)

A Dalia Prod Kft. az elsők között jelentette be, hogy alkalmazottjai több mint felét el kell bocsátania. Rendi Ferenc szerint az egynyári- és balkonnövény-termelő cégek közül az országban legnagyobbként nem csupán az ez utáni, hanem az eddig elvégzett munkájuk eredménye is kárba veszhet.