Elfogadta az 1940 szeptembere és 1945 márciusa között etnikai okokból üldözött személyek jogaira vonatkozó törvényt tegnap a szenátus. A tervezetet két RMDSZ-képviselő, Kerekes Károly és Máté András nyújtotta be. A megszavazott változatban a kormányhatározat rendelkezései alól eddig kimaradt kategóriák — menekültek és kiutasítottak is — a törvény hatálya alá kerültek; ezzel egy méltánytalan helyzetet sikerült orvosolni. A jogszabályról a képviselőháznak kell kimondania a végső szót, és ha rábólint, akkor azok a személyek, akik már végleges és visszavonhatatlan elutasító bírósági határozattal rendelkeznek, újból kérést nyújthatnak majd be az őket megillető jogok érvényesítése érdekében.
Bírság a Bechtelnek
Egy év alatt mintegy 134 000 lejt (37 000—38 000 eurót) kitevő bírságot rótt ki a Bihar és Kolozs megyei munkaügyi felügyelőség az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel vállalatra a munkáltatói kötelességek terén tapasztalt szabálytalanságok miatt. A tavaly júliustól idén augusztusig tartó ellenőrzési folyamat során több alkalommal is rendellenességet tapasztaltak a munkaszerződésekben, illetve a munkavédelmi előírások betartása terén. Első ízben tavaly júliusban Biharban vették észre, hogy a Bechtel nem biztosít a munkásoknak minden héten két egymás utáni munkaszüneti napot. Akkor a céget háromezer lejre (több mint 800 euróra) bírságolták. Novemberben ugyanezért a kihágásért kétszer róttak ki az amerikai vállalatra bírságot, előbb ötezer, majd hatezer lejt (csaknem 1400, illetve mintegy 1700 eurót) kellett fizetniük. Az idén márciusban Berettyószéplak és Bors között találtak munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott török vendégmunkásokat a Bechtel egyik alvállalkozójánál. Ekkor tízezer lejes (körülbelül 2800 euró) bírságot róttak ki. Az ellenőrzést áprilisban is megismételték, és akkor is százegy feketén dolgozó személyt találtak. Ekkor már százezer lej (csaknem 28 000 euró) kifizetésére kényszerítették az amerikaiakat. A 415 km-es majdani észak-erdélyi autópályán eddig csupán öt kilométernyi szakaszt aszfaltoztak le.
Több pályázat, mint pénz
A fejlesztési régiók infrastrukturális projektjeinek összértéke közel 150 százalékkal haladja meg a megpályázható összeget — jelentette ki Borbély László fejlesztési, középítkezés és lakásügyi miniszter tegnap, a Regionális Operatív Program egyéves tevékenységi helyzetjelentését bemutató bukaresti konferencián. Szerinte e téren nem tapasztalhatók lemaradások, a ROP továbbra is az egyik legdinamikusabb uniós pénzeket lehívó program, hiszen a 2007—2013 közötti időszakra eddig az önkormányzatok 1112 tervet adtak le, ebből 733 pályázat különböző elbírálási fázisban található, ezek összértéke 2,081 milliárd euró. A legnépszerűbb a regionális infrastruktúra-fejlesztésre vonatkozó úgynevezett 2-es tengely, ahol túljelentkezés van. Az önkormányzatok idejében felismerték a vissza nem térítendő európai uniós források fontosságát, és eddig 123 infrastrukturális fejlesztést célzó tervet tettek le. Az ország hét régiójából három — az észak-keleti, dél-nyugati és dél-keleti — által benyújtott infrastrukturális fejlesztést célzó projektek összértéke közel 150 százalékkal haladja meg a hét évre megpályázható összeget. Az eddig leadott 123 terv értéke több mint 1,2 milliárd euró.
A vadászati törvény nem módosul
A képviselőház elutasította a vadászatról és a vadállomány védelméről szóló törvényt módosító, az államelnök által újratárgyalás céljából visszaküldött kezdeményezést. A számos módosítást tartalmazó tervezet egyebek mellett a vadkárokkal kapcsolatos kárpótlásról is rendelkezik.
Környezetvédelemről egyeztettek
A következő magyar—román kormányülés környezetvédelmi és vízügyi részét készítette elő tegnap a két ország vegyes bizottsága Snagovban. Az ülés folyamán rögzítették, hogy a természetvédelemre és nemzeti parkokra vonatkozó kérdésekben, a határokon átnyúló térségi ügyekben, vízügyi, árvízvédelmi területen, az Európai Unió projektjeiben, illetve az Európai Unióban egyeztetett álláspontot képviselnek a két ország képviselői. A miniszterek és szakértőik áttekintették az októberi közös kormányülésre előkészített, a verespataki bánya hatásvizsgálatára vonatkozó bukaresti beszámolókat, és megtárgyalták a közös programokkal foglalkozó szakértői csoportok elmúlt évi működését is.