Olaszország március 8-án vezetett be kijárási tilalmat, amit csak napokkal később szigorítottak. A bevezetéstől azonban már eltelt több mint két hét (a maximális lappangási idő), így elméletileg már érezni kéne a hatásokat. Olaszországban tegnap újabb 5000 esetet jelentettek a hatóságok, a halálozások száma pedig 889 volt.

A járvány növekedési üteme tehát nem lassult, de nem is nőtt – az új esetek növekedése nagyjából a kijárási tilalomtól számított második hét környékén állt meg.

Sokan keresték a magyarázatot a járvány elején, hogy az miért terjedt el olyan gyorsan az országban – a járvány kezdetét február 21-ére tehetjük (január 31-én már volt két importált megbetegedés Rómában, de az országossá váló járvány Milánó környékéről indult február végén), és március végére pedig már közel 100 ezer körüli megbetegedést láttunk.

Ez a felfutás gyorsabb volt, mint amit Magyarországon vagy a régióban látunk, a halálozási ráta pedig magasabb a kínai számnál is.

Egyre tisztábban látunk az okokkal kapcsolatban

Azt korábban is tudtuk, hogy az olasz társadalom elöregedett – a lakosság 25 százaléka hatvan év feletti. Az egészségügyi szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy nem ez az egyedüli oka annak, hogy ilyen gyorsan terjed a járvány és ennyire magas a halálozási ráta. Olaszországban – csakúgy mint Spanyolországban – a nagy arányú idős lakosság mellett a társadalmi szokások és az alacsony tesztelési kapacitás is hozzájárultak a rossz adatokhoz.

Már akkor elterjedt, mielőtt az emberek rájöttek volna, hogy jelen van – mondta el Alexander Edwards, a University of Reading immunológusa a CNBC-nek pénteken. Azt is hozzátette, hogy Európában az emberek úgy álltak kezdetben a vírushoz, hogy ez „távoli probléma”, ez az attitűd pedig hozzájárult a gyors terjedéshez.

Edwards azt is hozzáteszi, hogy az olasz szokások is közrejátszanak a könnyű terjedésben, vasárnaponként ugyanis jellemzően összeül a család a nagyszülőkkel együtt, és ilyenkor könnyen tudják családon belül továbbadni a vírust. Az sem ritka, hogy az olasz családokban több generáció él együtt.

A halálozási ráta azzal is összefügg, hogy mennyi embert teszteltek, és ezen a téren az olaszok és a spanyolok nem állnak jól – ezt Michael Tildesley epidemológus mondta a lapnak. Ez nem csak azért van így, mert a magas ismeretlen esetszám mellett a halálozási ráta automatikusan nagyobbnak tűnik, hanem azért is, mert a korábban felismert esetekkel szemben az egészségügy dolgozói hatásosabban tudnak fellépni.
 

Fogalmuk sincs róla, hogy valójában mennyi beteg van

Gyakran halljuk az olasz orvosoktól, hogy az igazolt esetszámnál a valós számok akár tízszeresen nagyobbak is lehetnek, így pedig nem kizárt, hogy már egymillió megbetegedés van az országban. Ez egyrészt rossz hír, mert ez már olyan szám, ami mellett a járvány gyakorlatilag tejesen elszabadult, másrészt ez azt is jelentené, hogy a magas halálozási ráta, amit látunk, nem fedi a valóságot, és annál arányaiban lényegesen kevesebb beteg hal bele a vírusba. Ezt az a kutatás is alátámasztja, amit a vuhani esetekről utólag készítettek, és amely szerint a valós halálozási ráta valójában sokkal kisebb a hivatalosan ismertnél, leginkább a sok fel nem ismert megbetegedés miatt. Ez megmagyarázná az olasz helyzetet is.

A gyors terjedést az is nagyban segíti, hogy a mobiltelefonok cellainformációiból tisztán látszik: az olaszok nem tartják be a karantént, és mindenféle mondvacsinált indokkal elhagyják otthonaikat. A mobiltelefonok adatai szerint a milánóiak 43 százaléka tett meg indokolatlanul nagy távolságot, miközben a kijárási korlátozások szerint ez nem lett volna szabad.

Összegezve tehát: az urbanizált északi régió, az idős olasz társadalom, az aktív szociális élet, az elkésett szabályozás, a szabályok be nem tartása, a kevés tesztelés és a magas ismeretlen esetszám együttesen eredményezték azt, hogy Olaszország vált a koronavírus eddig legnagyobb áldozatává.

Mi is erre készüljünk?

Az olasz helyzet arra is jó volt, hogy sok állam idejében felébredjen, a szigorú szabályokat sokkal korábban meghozzák a fertőzés megfékezéséért. Nagyon fontosnak látszik, hogy milyen esetszámoknál rendelték el az egyes országok a kijárási korlátozást. Olaszországban akkor vezették be, amikor az esetek száma 7400 volt, Magyarországon 300 (Romániában 576, de korábban már szigorították a társadalmi érintkezést, alig néhány eset volt, amikor bezártak az iskolák, közintézmények, szórakozóhelyek – szerk. megj.). Olaszországot emellett a tesztek száma és a lélegeztetőgépek tekintetében is felkészületlenül érte a járvány.

Úgy tűnik, a tömeges terjedést szinte biztosan nem kerülhetjük el, de sokkal jobb esélyekkel indulunk, mint ahogy az olaszok tették.