Demeter J. Ildikó
A járványnak és a gazdaságnak is. A koronavÃrus-járvány tetÅ‘zését Nelu Tătaru egészségügyi miniszter április végére várja, tehát a következÅ‘ hetekben minden óvintézkedés dacára el fog durvulni a helyzet, jelentÅ‘sen megnÅ‘ a fertÅ‘zöttek, betegek, és sajnos az elhunytak száma is. Most már minden csatornán ömlenek a figyelmeztetések és jó tanácsok, hogy vigyázzunk magunkra, tartsuk be a katonai rendeleteket, vegyük komolyan az egészet.
De vajon az állam mennyire vigyáz ránk? Ilyen méretű világjárványra a fejlett országok sem voltak felkészülve, és az senki elÅ‘tt nem titok, hogy a hazai egészségügyi rendszer zöme évekkel, évtizedekkel van elmaradva a valóban korszerű ellátástól. Ezért is kulcsfontosságú nálunk a vÃrus terjedésének lassÃtása: nagyon kell kapkodni ahhoz, hogy az anyagi hátteret (ami a védÅ‘maszkoktól és tesztektÅ‘l a műszerekkel kellÅ‘képpen felszerelt betegágyakig terjed) és a szakembergárdát (az orvosok, asszisztensek, ápolók, laboránsok és mások, például a karhatalmiak seregét) biztosÃtsa a kormány. Lett volna kicsit több idÅ‘, a minisztériumot állÃtólag már január közepén figyelmeztették a közelgÅ‘ vészre (külföldrÅ‘l), de Bukarestben még március elején is a politikai játékok foglalkoztatták a döntéshozókat.
Az eredmény pedig látszik: pénteken, március 27-én az igazolt koronavÃrus-fertÅ‘zések közel egyhatoda az orvosok és ápolók közül került ki – ez másfélszerese az olaszországi arányoknak! –, és 18 kórházat kellett teljesen vagy részlegesen lezárni. Azaz pontosan az elsÅ‘ vonal az, amit nem sikerült kellÅ‘képpen megvédeni. Ki harcoljon akkor a betegséggel? A kórházakat a fertÅ‘tlenÃtés után újra lehet nyitni, ám az egészségügyi személyzet legjobb esetben is két hétre esik ki. Az okok ismertek: sem védÅ‘eszköz, sem teszt nem volt elég, és a tesztelési protokollum is túlságosan laza volt. No meg az emberek is: nem a fÅ‘városi nyugdÃjas belügyi tiszt volt az egyetlen, aki még betegen is megpróbálta félrevezetni a hatóságokat. És vannak tünetmentes vÃrushordozók is, akik nem tudnak fertÅ‘zöttségükrÅ‘l, ezért nem is igen értik, hogy miért kell otthon maradniuk.
A bezártság tavasszal különösen nehéz, fÅ‘leg a szűk tömbházlakásokban, ahol sok család él zsúfoltan. És kevesek rendelkeznek akkora tartalékkal, hogy a többhetes vagy hónapos jövedelemkiesés ne okozzon gondot nekik. Négyszázezer alkalmazott van már most kényszerszabadságon, és a munkaügyi miniszter egymillióra számÃt. Ráadásul hazajött bÅ‘ nyolcszázezer külföldön élÅ‘ román állampolgár, akinek nincs itthon megélhetése. A kormány Ãgért munkanélküli segélyt és egyéb támogatásokat (például az adók és a hitelrészletek halasztását), de a hirtelen megugrott egészségügyi és rendfenntartási költségek mellett ez nagyon súlyos terhet jelent, hiszen Románia gazdasága eleve rossz lábon állt, a növekedés a nagyrészt import áru fogyasztására alapozott. Ennek hatását érezhetjük bizonyos gyógyszerek és élelmiszerek hiányán is, de a másik nagy kérdés – a járvány utánra – az marad, hogy a padlóra kerülÅ‘ gazdaságot mikor és hogyan lehet majd szilárdabb lábra állÃtani. Erre még feltételes válaszunk sincs...
Önnek is fontos, hogy megbÃzható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? SzÃvesen olvas a háromszéki művelÅ‘dési életrÅ‘l, új könyvekrÅ‘l, szÃnházi elÅ‘adásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kÃnáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
