A kormányfő közölte: a munkaügyi és a pénzügyi miniszterrel együtt döntöttek arról, hogy a közalkalmazottak felváltva fognak kényszerszabadságra menni, az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet első változata már el is készült, és a következő napokban egyeztetni fognak az érintettekkel, akik máris nagyon sok kivételezési kérést nyújtottak be. A kormány tervei szerint a jogszabály a központi és a helyi közigazgatásra, valamint azokra az állami intézményekre is vonatkozik majd, amelyek a parlament alárendeltségébe tartoznak, de nem esnek a rendelet hatálya alá azok a közintézmények, amelyeknek tevékenysége nélkülözhetetlen a járvány elleni küzdelemben; a pedagógusokat is oda sorolta.

Orban elmondása szerint minden érintett intézményben két csoportra osztják az alkalmazottakat, egyik fele 15 napig biztosítja a működést, a másik csoport erre az időre kényszerszabadságra megy, majd 15 nap múlva cserélnek. A kényszerszabadságon lévő dolgozók a bérük 75 százalékát kapják meg. A kormányfő hangsúlyozta: az állami szektornak is szolidaritást kell vállalnia, nem lehet a járvány egész terhét a máris súlyos gondokkal küzdő magánszférára hárítani. Hozzátette: ezzel a kéthetenkénti váltással is akadályozzák a járvány terjedését.

Virgil Popescu gazdasági miniszter szintén a B1 csatornának azt mondta, hogy az intézkedésnek költségmegtakarítási vonzata is van, hiszen a kényszerszabadságon lévő közalkalmazottak két hétig nem fognak különböző pótlékokat sem kapni, amelyek igencsak megemelik az alapbérüket. A közszférában dolgozók szolidaritását ő is említette. Violeta Alexandru munkaügyi miniszter a tegnapi kormányülésen közölte, hogy az első kényszerszabadságok kifizetésére készen állnak. A versenyszférában a munkáltatók a szükségállapot hatályba lépése óta (március 16.) mostanáig összesen 1 013 522 egyéni munkaszerződést függesztettek fel, további 200 927 munkaszerződést pedig fel is bontottak. A munkaügyi minisztérium közlése szerint az ideiglenesen munka nélkül maradt személyek közül 311 445 személy a feldolgozóiparban dolgozik, 194 236 a gépjármű-kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatában, 119 836 pedig a vendéglátóiparban, az állástalanná váltak közül pedig 38 481-et a gépjármű-kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatában, 34 510-et a feldolgozóiparban, 26 221-et pedig az építőiparban foglalkoztattak.
 

A szakszervezetek elégedetlenek

A közalkalmazottak felének kényszerszabadságra küldésével csökkenni fog a belföldi kereslet, ami megsemmisítő hatással lesz a gazdasági élet újraindítására – véli az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke. Bogdan Hossu szerint a 2008-as gazdasági válság idején már bebizonyosodott, hogy válsághelyzetben „a megszorító intézkedések a lehető legrosszabb intézkedések”, akadályozzák a gazdasági-társadalmi élet újraindítását. A bizalmi úgy véli: a közintézmények nagy része nem tud megfelelően működni az alkalmazottak felével, a legtöbb területen ugyanis még nem valósult meg a rendszer digitalizációja. Nyomatékosította, bizonyos közalkalmazottak esetében az intézkedés több mint 50 százalékos jövedelemcsökkenést jelentene, mivel a kormány az országos átlagbér 75 százalékában szabja meg a kényszerszabadságra küldött alkalmazott juttatásának felső határát, márpedig a közszférában dolgozók bérének átlaga jóval magasabb ennél. Az Alfa Kartell elnöke felrója, hogy a kormány nem egyeztetett az érdekvédelmi szervezetekkel a tervezet kidolgozása előtt, noha éppen ők javasolták, hogy az állami szektorban is mérlegelni kell a kényszerszabadság lehetőségét bizonyos tevékenységi területek – például a kultúra – esetében. Arról is beszélt, hogy a kormány az – általa meghaladottnak vélt – egységes adókulcsról való lemondással, a politikai pártoknak szánt állami támogatás csökkentésével vagy a törvényhozók bizonyos juttatásainak mérséklésével tehet szert többletbevételre, illetve növelheti az államadósságot, amely jelenleg a GDP 36 százalékát teszi ki, tehát jóval elmarad az Európai Unió által elfogadott 60 százalékos küszöbértéktől.