Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Gondok és sikerek között Árkoson

2020. április 15., szerda, Riport

Általában is vegyesek az áprilissal kapcsolatos érzéseink. Ennél bolondabb hónap nem létezik – mondta egyik helybeli –, éppen áprilist kellett kiválasztania a koronavírusnak is! Sajnos azonban, a pandémia korántsem tréfadolog, falvakon pedig mindenki végzi azt, amit kell, s ahogy lehet. Gondok és sikerek között evickél a falu, a mindennapokra azonban itt is rányomja bélyegét a koronavírus-járvány, az óvoda, iskola bezárt, a diákok oktatása pedig interneten történik. A falu infrastruktúrája fejlődött, megoldatlan probléma azonban maradt éppen elég. Máthé Árpád polgármester készen áll arra, hogy a következő választásokon újra induljon a községvezetői tisztségért.

Elektronikus világ

Az idei áprilissal tényleg nem lehet tréfálkozni – derült ki a Hunyadi Olga igazgató-tanárral folytatott beszélgetésünkből –, mert bizony a Gelei József Általános Iskola tanulói nem téveszthetik össze a koronavírusos kényszerszünetet egy igazi vakációval, vagy amely egybe szokott esni az amúgy hangulatos kora tavaszi ünneppel, a húsvéttal.

– Jómagam itthonról irányítom azt a szokatlan csatát, amelyre kissé rácsodálkoznak a tanulóim, de sem én, sem pedig ők nem tudnák megsaccolni, hogy milyen lesz ennek a végkifejlete, hosszas lesz-e, láthatnánk-e valaha egy ilyenfajta alagút végén valamiféle fényt. Az igényesebb és intenzívebb online tanítás nálunk az V–VIII. osztályosoknál zajlik. Minden osztálynak külön csoportja működik a Facebookon, nekünk, oktatóknak is külön csoportunk van, ahol beszélgetünk és kiértékeljük az eredményeket, cseréljük a hasznos tapasztalatokat, működik tehát egyfajta videokonferencia, öt-hat fajta platform és egy közös is. Kimondottan informatika szakos kollégánk ugyan nincs, de alaptudással és képességgel mindenki rendelkezik. Én személy szerint napi 3–4 órát dolgozom a tanulóimmal, órarendet állítottunk össze, online óráink 9 és 13 óra között folynak. Én, mint matekos, egy sor feladatot küldök, amelyeket meg kell oldani és ellenőrizni.

– Milyen az érdeklődés a felsőbb osztályos tanulók körében?
– Összesen negyvenkét tanulónk van. 80 százalékuk részt vesz az órákon, érdeklődő. A többi 20 százalékot két csoportra osztanám: fele úgymond műszaki nehézségekkel küzd, nincs számítógépe vagy tabletje, adódik olyan helyzet, hogy több gyerek egy okostelefonra van utalva. Hasonlóképpen működik a rendszer az I–IV. osztályokban, ott is negyvenkét tanulónk van. Csoportokban dolgoznak a tanítónők segítségével, ki-ki a maga programja szerint, és visszaküldik a megoldott feladatokat. Tartottunk már közös kiértékelő konferenciát az alsósokkal és a felsősökkel is. Nehézségeink is vannak. Mi a tanulók nyelvi nehézségei miatt csak a magyar platformokat tudjuk használni, megtörténik, hogy a román nyelvűeket magyarra kell fordítani. Az iskola zárva van, minden tanuló otthonról dolgozik. Egy szolgálatos személy naponta felügyeli az épületet, betörés nem volt, kameráink be vannak kapcsolva. Sajnos, egyik legégetőbb gondunk is halasztódik, ugyanis iskolánknak nincsen tornaterme. Dönteni kellene majd: vagy kijavítunk a régi épületben egy tágas termet, és megerősíttetjük az épületet, vagy pályázni kell egy új tornateremre. Egy próbálkozásunk volt, de a magas érték miatt nem találták kivitelezhetőnek – sorolta az igazgató.

Az iskolák tartalékai, az óvodások sem menekülhetnek ettől az újfajta nevelési-oktatási módszertől – jelezte az igazgató.

– Tudom, hogy jó otthon, a család melegében ücsörögni, de jelét adják annak is, hogy hiányzik számukra a kellemes óvodai terem hangulata, az óvó néni közelsége, anyáskodása, mert ezt is kívánja a kisgyerek – mondta Kocsis Gabriella óvónő.

Kellemes, barátságos hely az árkosi óvoda, amiről az idei tél egyik hidegebb hónapjában mi is meggyőződtünk. Nem is csoda, hogy hiányolják a kicsinyek az óvoda otthonosságát. Kocsis Gabriella 31 éve vezeti az egységet, végzi az óvodai oktatást-nevelést, megírta a kis intézmény történetét is. „Az épületet állami támogatással a falu népe építette a báró Szentkereszty család által adományozott telken” – idézzük sorait, ami azért fontos, mert a faluközösség többször is azt emlegette, hogy az óvodát a Szentkereszty család építtette. Az óvodások munkáikat, diplomáikat, okleveleiket a tágas folyosón láthatták nap mint nap, az óvoda második otthonuk volt, s a folyosó falán kis méretű székely népviselet jelezte számukra azt is, hogy ők székelyek, magyarok.

– Milyen az elektronikus okulás a kicsinyek számra? – érdeklődtünk.
– Zárt csoportot alakítottunk a Facebookon, amelyben közösen megtárgyalunk mindent, nem csak a gyerekekkel, hanem olykor, és ha fontos, a szülőkkel is. Ebben vannak fejlesztési játékok, jó tanácsok kisgyerekek számára karantén idején, de van az RMDSZ-nek is egy saját anyaga a koronavírussal kapcsolatosan, az oktatási minisztériumtól is közöltünk olyan előírásokat, amelyekről jó, ha tudnak a szülők is, de találtam olyan anyagot is, amelynek az a címe, hogy Gyerkőcök karanténban.
Kudarcok, megvalósítások és tervek

– Koronavírusos megbetegedés egy­előre még ismeretlen Árkos községben – tájékoztatott Máthé Árpád polgármester –, néhány előrehaladott korban levő személy, tartva a veszélytől, a „maradj otthon” jelszót követi.

Régi időkből maradt fenn az a helyi szokás, hogy csak Árkos mindenkori községvezetésének jóváhagyásával telepedhetett le bárki a faluban. Községi hatósági határozat alapján – amibe még a többségi árkosi unitárius megyebírónak is beleszólása volt – cigány családot nem engedtek letelepedni a faluban, s arról is írásos bizonyíték maradt fenn, hogy Dahlström Kálmán (1876–1966) svéd származású fiatalember és vándorasztalos is csak Göncz bíró jóváhagyásával telepedhetett le 1903-ban. Itt alakított családot Kiss Ilkával. Helyi meséit, adomáit hallgathatták a gyermekek, adományaival támogatta az unitárius egyházat, rovar- és lepkegyűjteményét a sepsiszentgyörgyi mezőgazdasági iskolának adományozta. Józsi kovács című népszínműve, melyet sikerrel játszottak Árkoson, kéziratban maradt fenn. Tagja volt az első népi vonószenekarnak, a tűzoltóegylet fúvószenekarának. Különleges gyalupadját az árkosi helytörténeti gyűjteményben őrzik. Sírjára Kisgyörgy Benjamin (1940–2002) készített kopjafát 1979-ben, amely ma is áll. Emlékét a róla elnevezett művelődési társaság őrzi.

Kovászna Megye Tanácsa tulajdonosként felajánlotta, hogy a Szentkereszty-kastély előterében levő, egykor Agronómusok Házának nevezett épületben, a mai Felnőttoktatási Tanulmányi Központ épületében elszigeteltségben tartózkodhassanak azok az orvosok, akik a megyei kórházban teljesítenek szolgálatot, és tartanak attól, hogy esetleg fertőzést vinnének haza a családjukba.

A polgármester a sikerekkel kezdte számvetését. A nagyobb megvalósítást a település közművesítése jelentette, amelyet sikerrel befejeztek, így élhetőbb település lett a megyeszékhely közvetlen közelében elterülő Árkos. A napokban átvették a Benedek Elek utca térségében, a Felszegben levő mellékutcák aszfaltozási munkálatait. Az 1430 métert összesítő feljavításra 2,65 millió lejt költöttek. Ezt követi ebben az esztendőben Geje településrész mellékutcáinak aszfaltozása, amire 10,3 millió lejt nyertek a kormányprogramban. Készül a kivitelezési terv, a nyáron kerül sor a licitre, és ősszel megkezdhetik a munkálatokat.

– Sikerült beszerezni egy traktort az önkormányzat számára a LEADER-program révén – mondta Máthé Árpád. – Hamarosan aláírjuk a szerződést. A falu északi peremén elhaladó, megviselt állapotba került betonos Bányaút felújítására igényeltünk anyagi alapokat a fejlesztési minisztériumtól, ám a beavatkozás magas értéke miatt nem bizonyult kivitelezhetőnek. Célunk az lenne továbbra is, hogy mentesíthessük a nagy teherforgalomtól Árkos belterületét. Erre, bár azóta megismételtük igényünket, azóta sem kaptunk választ. Így aztán még tavaly önerőből megkezdtük az út egy szakaszán a kátyúk betömését, amit ezen a nyáron is folytatni szeretnénk. Nem áll jobban a volt külszíni szénfejtés által elfoglalt mintegy 120 hektárnyi, per tárgyát képező árkosi terület visszaszerzésére vonatkozó beadványunk ügye sem. Újabban közösen a sepsikőröspataki tanáccsal keresetet nyújtottunk be a brassói táblabírósághoz. Félő, hogy érdekszervezeti támogatás nélkül a bányaperem területének visszaszerzése dugába dőlhet. Önkormányzatunk nem tehet mást, mint hogy a végletekig küzd ezért a területért, még egy uniós szintű  eljárástól sem riadnánk vissza. Sajnos, a koronavírus okozta változások több szinten is anyagi gondokat okoznak. Jelenleg a Diakónia Alapítvánnyal közösen szociális jellegű hármas gonddal küzdünk: a járvány miatt ugyanis időlegesen nem működik a bölcsőde és a délutáni iskola, de családi beteggondozásra sem lehet nemet mondani. Egyezség született, hogy ezt a nehezen megteremtett szociális juttatási rendszert működtetni fogjuk. Több más ügyben is gondokkal kell megküzdeni. Pályázatot tettünk le két évvel ezelőtt a jelenlegi tekepályánk korszerűsítésére és bővítésére, Árkos ugyanis ebben a sportágban régi hagyományokkal rendelkezik, megnyugtató választ azonban erre sem kaptunk. Pénzre lenne szükség iskolai testnevelési célokra is, a helybeli általános iskola tanulóinak nincs tornaterme. Próbálkoztunk pályázni egy új teremre, ám a felduzzasztott érték miatt ez dugába dőlt. Erről a változatról nem mondtunk le, egy ilyen jellegű kiírásra várunk a Helyi Fejlesztések Országos Programjában. Ha elképzelésünk nem lenne sikeres, nem marad más hátra, mint megerősíteni a régi iskola épületét és ott kialakítani egy tágasabb tornatermet. Hasonló helyzetben van az önkormányzat tulajdonában levő egykori felszegi jegyzői lak, amelyet csak pályázati pénzből lehetne felújítani. Jellegénél fogva ez az épület és tágas udvara sokoldalú közösségi tevékenységre lenne alkalmas. Nemzeti összetartozásunk esztendejében egy emlék elhelyezése is terveink között szerepelt... Én vállalnám a megmérettetést egy újabb polgármesteri mandátumért, van elképzelésem, jövőképem, tennivalóm is bőven. Az elvégzett munka hivatássá, szolgálattá minősült számomra, s meggyőződésem, hogy a felhalmozott tapasztalattal, a mellettem álló csapattal és a közösséggel együtt Árkost egy még élhetőbb településsé tudnánk alakítani.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy őszig zárva maradnak az iskolák?







eredmények
szavazatok száma 2149
szavazógép
2020-04-15: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

Régi járványokról

„Az 1719-ik évben, a tavasz beálltakor a Székelyföldet akkora pestis támadta meg, hogy egy év leforgása alatt több mint százezren pusztultak el” – írja önéletírásában Bod Péter a 18. század elejének óriási járványáról, a kortárs báró Apor Péter háromszéki főkirálybíró szerint Sepsi-, Kézdi-, Orbai- és Miklósvárszéken ekkor 19 ezer ember halt meg. Jó, ha tudjuk tehát: ez a járvány is csak egy a sok közül, ugyanis a világtörténelem tele volt a jelenlegihez hasonló, nagy pusztító járványokkal, talán sokkal veszedelmesebbekkel is, mert akkor még annyi védekezési lehetőség sem állt rendelkezésükre, mint jelenleg, és az orvostudomány sem volt a mai szinten.
2020-04-15: Pénz, piac, vállalkozás - Nagy D. István:

Közel ezer kedvezményezett (Kényszerszabadság)

Közel ezer kényszerszabadságra küldött háromszéki alkalmazott számára tudják folyósítani szinte azonnal az állami támogatást, azaz az alapbérük hetvenöt százalékát, amint megérkezik a kincstári számlára az e célra előirányzott kormánypénz – tájékoztatott Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Foglalkoztatási Ügynökség vezetője. Az első fordulóban 86 munkáltató igénylését fogadták el. Az igazgató szerint a kérések folyamatosan érkeznek – már meghaladták az ezret –, de sok a hiányos vagy más hibák miatt egyből nem jóváhagyható igénylés. A kormány egységesen, megyénként 500 ezer lejes keretet hagyott jóvá a támogatásra. Az első fordulóban a március 18–31-e között kényszerszabadságra kerültek részesülhetnek támogatásban.