Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

SepsiszentgyörgyA vártemplom toronygombjának titkai

2020. április 16., csütörtök, Történelmünk

A sepsiszentgyörgyi református vártemplom restaurálási munkálataikor, a toronyfelújítás során március 27-én Bíró László, az építő Bi-Turn Cons Kft. vezetője leszerelte a toronysisak puskagolyótól átlyuggatott, vörösrézből kalapált, 65 cm átmérőjű gömbjét, amelyből öt régi irat és négy pénzérme került elő.

  • Bíró László a restaurált toronygombbal annak tegnapi visszahelyezése előtt. A szerző felvétele
    Bíró László a restaurált toronygombbal annak tegnapi visszahelyezése előtt. A szerző felvétele

Mai Történelmünk rovatunkban bemutatjuk a gombban talált iratok tartalmát. Ezek átírásában közreműködött Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi egyháztörténész, valamint Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület főlevéltárosa. Utóbbi latinról magyarra fordította a „Sepsi Helvét Hitvallású Egyházmegye egyházközségeinek anyagi alapjairól” való, 1828-ban táblázat formájában készült kimutatást.

Az 1828. május 22-én felszerelt toronygombban megőrzött iratok között az anyagi kimutatás mellett található egy rövid leírás az új torony építéséről, a város birtokosainak, elöljáróságának és egyházi tisztségviselőinek felsorolása, névsor a város tízeseiben, Alszegen, Felszegen és Eregében a toronygomb aranyozásának támogatására folytatott gyűjtés eredményéről. Kitetszik, hogy a birtokosok, vagyonosabbak az Erege tízesben éltek. Külön kiemelik Bogdán Lukácsot, aki örmény katolikus ugyan, de 100 rajnai forinttal támogatta a toronyépítést. Ezek az iratok az akkori lelkész, Gödri Ferenc nevéhez fűződnek. Az utolsó irat az előző torony gombjából származik, 1761-ben kelt, szerzője Vásárhelyi János akkori lelkipásztor, esperes, aki verses formában emlékezik meg az akkori toronyépítésről.

A teljesség kedvéért megismételjük a gombban talált négy pénzérme lapunkban már közölt leírását. A legrégebbi egy Brassó városa által 1613-ban kiadott ezüstgaras, egyik oldalán a város címerével, a másikon a német királyi sassal, mellén koronával. A legépebben a II. Rákóczi Ferenc fejedelem által 1705-ben kiadott réz 10 polturás maradt meg, PRO LIBERTATE felirattal és Magyarország levélkoronás címerével. A harmadik pénz­érme egy II. Ferenc német-római császár által 1795-ben kiadott ezüst 6 krajcáros az uralkodó birodalmi címerével. A negyedik III. Károly olmützi püspök (Lotaringiai Károly József herceg) 1707-ben kiadott ezüstkrajcárja az egyházfő portréjával és az egyházmegye címerével. Az érméket alulírott azonosította.

A továbbiakban forrásközlésként közreadjuk a toronygombban talált, 1761-ből származó versbe szedett, valamint az 1828-ban kelt építéstörténeti emlékiratot.

Hozzászólások
Szavazás
Tart-e a koronavírus-járvány második hullámától?







eredmények
szavazatok száma 155
szavazógép
2020-04-16: Család - :

Gyermekeink

2020-04-16: Történelmünk - :

Emlékirat 1828-ból

Gödri Ferenc, az egyházközség lelkészének emlékirata a toronygombból
A természetnek hitek felett való kiütése által ez előtt mintegy 26 esztendőkkel földindulás által öszverázattatván ezen ekklézsia tornya, az az üdőnek viszontagságai között mindezideig öszveomolva és ruinaba vala, amikor is az ekklézsia közmegegyezésből, az üdőnek és környülállásnak kedvező állapottyában márkosfalvi Stefán Jóseff kőmíves pallért (aki 28 esztendős koros volt) ennek ruinaiból való megújjítására megfogadá, aki is ezen terhes és kétséges munkát felvállalván, ezen toronynak mind kőfalát, mind szarvazattyát egész serénységgel és józon elmével fel is rakta, úgyannyira, hogy minden előmenetelt és boldogulást az őkegyelme szorgalmatos serénységének köszönhetni, felvévén magának a szarvazásba társul futásfalvi Ambrus Jósef pallért, aki hasonló szelídséggel, szorgalmatossággal, józon elmével folytatá munkálkodásait, akiket az Isten mindketten éltessen hosszas és számos esztendőkig, s adjon segedelmet további munkálkodásokhoz, hogy soká folytathassák e földön mesterségeket. Írám S. Sz. Györgyön 1828-k Majus 22-én, mikor a gömb feltétetett.