Kilábalás a válságbólGyengeségeink és erősségeink

2020. április 22., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Több a gyenge pontja a hazai gazdaságnak, mint az erőssége, ráadásul a gyenge pontok minden bizonnyal nagyobb erővel befolyásolják a válság utáni kilábalást – összegzi a véleményeket a Ziarul Financiar elemzője. Cristian Hostiuc ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a válság a mostanában sokat emlegetett V forma helyett W formát vehet, ami azt jelenti, hogy a májusra várható könnyítések után őszre újabb járványhelyzet következhet be.

  • Ipari csarnok Sepsiszentgyörgyön – újabb iparosítási hullám menthet meg. Albert Levente felvétele
    Ipari csarnok Sepsiszentgyörgyön – újabb iparosítási hullám menthet meg. Albert Levente felvétele

A válság előtti napi egymilliárd eurós üzleti forgalom jelenleg felére csökkent Romániában, ezért az államnak minden forrásra szüksége van ahhoz, hogy a nagyjából félmillió korábban működő cég közül legalább 400 ezer kis- és középvállalkozást életben tartson, ugyanakkor eltartson egymillió munkanélkülit, további egymilliónak pedig új munkahelyet teremtsen – véli az elemző. Még szerencse, hogy a tavalyi év a hazai gazdaság egyik legjobb teljesítményét hozta, 350–360 milliárd eurós üzleti forgalommal, a GDP pedig megközelítette a 220 milliárd eurót.

Tíz gyenge pont

Nagy teher, hogy a tartozási lánc, vagyis a vállalatok tartozásai a beszállítóknak háromszor akkora, mint a bankkölcsönök mértéke. Márpedig, ha elmarad a már leszállított áru, illetve elvégzett szolgáltatás árának törlesztése, rengeteg cég dőlhet be. Iancu Guda gazdasági elemző számításai szerint a rövid távú kinnlevőségek értéke elérte a 125 milliárd lejt, miközben a bankok rövid távú hitelei 34 milliárd lejre rúgnak. Ám összességében mintegy 380 milliárd lejre lehet becsülni a vállalatok tartozását, miközben az összes kihelyezett vállalati bankhitel 117 milliárd lejre rúg. A tíz évvel ezelőtti válság idején a vállalati bankhitelek mértéke meghaladta a tartozásokat, így könnyebben lehetett kezelni a helyzetet.

Ebből következik a cégek egymás iránti bizalmának drasztikus csökkenése, vagyis terméket, illetve szolgáltatást már előzetes fizetés ellenében lehet többnyire igénybe venni, márpedig a vállalatok forgatható pénzeszközei egyre fogynak. Itt kell belépniük a bankoknak és az államnak a megfelelő garanciákkal, ellenkező esetben a gazdaság sokkos állapotba kerülhet.

Ám – és ez lenne a harmadik gyenge pont – az állami költségvetés sincs jó helyzetben, a cégek védik még létező likvid eszközeiket, így korántsem elsődleges az adókötelezettségek törlesztése. Máris kellett korrigálni a költségvetés bevételi oldalát, lefaragva mintegy 23 milliárd lejt, de lehetséges, hogy a be nem fizetett adók mértéke még nagyobb lyukat vág a büdzsén. A másik oldalon viszont a kiadások elszabadultak. Az elemzők emlékeztetnek, hogy 2010-ben csupán egymilliárd eurós lyuk miatt az akkori vezetők 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazotti fizetéseket, az áfát pedig 24 százalékosra emelték.

Így feltehető a kérdés, hogy ki fogja finanszírozni a most körvonalazódó 75 milliárd lejes, vagyis 13 milliárd eurós költségvetési deficitet. A hazai kereskedelmi bankok kötvénykitettsége már jelenleg is magas, így természetesen magasabb kamatokat kérnek, de a nemzetközi pénzpiacok is ezt teszik. Márpedig a magas kamatok nem csak az államot, hanem a vállalatokat és a lakosságot is nehéz helyzetbe hozhatják.

Az ötödik gyengeségnek az elemző azt tartja, hogy a tőzsde és tőkepiac eszközei a hazai vállalatokat csak kis mértékben segíthetik, így egy válság idején a hazai cégek számára a kereskedelmi bankokon kívül nincs finanszírozási alternatíva.

Ugyanakkor – és ezt egy korábbi elemzésben már érintettük – rendkívül magas a hazai gazdaság kitettsége a multinacionális cégeknek. A nagy multik az üzleti forgalom csaknem felét valósítják meg. Vagyis az üzleti forgalom drasztikus csökkenéséhez elég egyetlen nagy multi tevékenységének a csökkenése, netán visszavonulása.

A hazai vállalatok alacsony szinten tőkésítettek, tartalékai­kat – ha vannak – leginkább külföldi bankokban tartják, így aligha kockáztatnak válság idején. De általában pénzügyi mozgásterük is rendkívül szűk. Alig kezdődött el a válság, máris 200 ezer munkaszerződés szűnt meg, már egy-két hónapos ki­esés is elegendő ahhoz, hogy bedőljenek. A kormány pedig semmilyen megsegítő intézkedést nem foganatosított számukra.

A hazai gazdaság hozzáadott érték tekintetében az unió egyik kullogó országa, főként a román tőkével működő vállalatok nem rendelkeznek értékes védjegyekkel, szabadalmakkal, ráadásul a munkaerőpiacon a felsőfokú végzettek aránya tekintetében is utolsók vagyunk Európában (úgy, hogy az utóbbi években az IT-szektor erőteljesen fejlődött). A kutatás-fejlesztés területén is lemaradtunk.

A kormány gazdaságvédelmi terve gyakorlatilag nem létezik. Az utóbbi húsz évben mintegy 75 milliárd euró külföldi tőkét fektettek be Romániában, ez közel ennyi hazai befektetést generált, a GDP ötszörösére növekedett, a fizetések pedig 5–7-szer nagyobbak, mint az évezred küszöbén. Most azonban a kormánynak nincs az átfogó és szükséges beruházások tekintetében meghatározott terve. Például a mezőgazdaság (öntözés), az energiaszektor (földgáz), az infrastruktúra (autópályák), az oktatás, digitalizálás fejlesztése terén.

És végül, de nem utolsósorban: a túlburjánzott bürokrácia, a nepotizmus, a túlméretezett közszféra. Csupán az 1,2 millió alkalmazott bére évente 102 milliárd lejt emészt fel, amit az egyébként jóval alacsonyabb bérszinten működő reálgazdaság kénytelen kitermelni. Nem beszélve a drága politikai osztályról.

 

Erősségek

Az erősségek viszonylatában az ingatlanok tulajdonviszonyát emelik ki az elemzők. Hiszen uniós szinten nálunk a legmagasabb arányban, 95 százalékban az ingatlanok magánkézben vannak. Ez az arány Németországban például 65 százalék, vagyis aki elveszíti a munkáját, jóval könnyebben az utcára kerülhet. Ugyanakkor nagy biztonságot jelent, hogy a szülők és nagyszülők is rendelkeznek saját tulajdonú ingatlannal.

Fontos elem, hogy az ingatlanárak viszonylag alacsonyak, az átlagkeresethez képest legalábbis, vagyis nem jelent túl nagy terhet – még az utóbbi öt év áremelkedései után sem – új ingatlan vásárlása. Ám az is tény, hogy az egy főre jutó lakófelület tekintetében, valamint a lakóingatlanok minőségénél rosszul állunk.

Az ingyenes egészségügyi szolgáltatások, az állami oktatás – annak ellenére, hogy rengeteg jogos kritika éri – szintén biztonságot ad, főként válsághelyzetben.

Az elemzők fontos pozitívumként értékelik azt is, hogy Románia ipari országnak tekinthető, ennek megfelelő munkaerővel. A GDP 25 százalékát adja az ipar, miközben az uniós átlag 17 százalék. Sőt, Erdélyben eléri a németországi szintet, vagyis a 40 százalékot. Ugyanakkor egymillió munkavállaló rendelkezik „gyári rutinnal”, így az ország könnyen vonzhat újabb ipari kapacitásokat. Ez az előny akkor szembetűnő, ha Görögország példáját hozzuk fel, ahol a gazdaság 80 százalékban a turizmustól függ, így sebezhetősége válság idején sokkal nagyobb.

A belső, elsősorban kiaknázható természeti erőforrások dolgában sem állunk rosszul, nagy tartalékokkal rendelkezik a mezőgazdaság, van még gáz- és általában energiatartalék, ehhez külföldi beruházásokra van szükség, vagyis létezik fejlesztési lehetőség.

Nagy előny a viszonylag jó minőségű és nagy sebességű internethálózat, ami az IT-szektorban hozhat változást, és ez más ágazatokra is jótékony hatással bírna. Ugyanakkor tőkeerős kereskedelmi bankhálózattal rendelkezünk, a hitelek és a betétek aránya 70 százalék körül mozog, tehát van hitelezési kapacitás (tíz évvel ezelőtt ez az arány 120 százalékos volt). Csak összehasonlításképpen: európai viszonylatban jóval magasabb, mintegy háromszor annyi a kihelyezett hitelállomány, mint a bevonzott betétek mértéke.

Nem utolsósorban a jegybanknak van hitelessége (talán egyedüli állami intézményként) és mozgástere is, hogy ne szabaduljon el az árfolyam, hogy biztosítsa a pénzügyi stabilitást (és ezt eddig sikerrel meg is tette).

Vagyis van esély arra, hogy az ország átvészelje a válságot, de csak akkor, ha minél hamarabb újraindítja a gazdaságot, ahol eddig mintegy 18 milliárd eurós forgalomkieséssel lehet számolni. Még egy hónap további 15 milliárd euró veszteséget hoz, további 200 ezer munkahely veszik el, miközben egymillió alkalmazott máris kényszerszabadságon van. Ehhez azonban „Romániának vezetőkre és nem gyászkórusra van szüksége” – fogalmazott Dragoş Anastasiu, a Román–Német Kereskedelmi Kamara elnöke.

Hozzászólások
Szavazás
Mely párt jelöltjeit támogatja a vasárnapi önkormányzati választáson?











eredmények
szavazatok száma 565
szavazógép
2020-04-22: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Járványidőben Sepsikőröspatakon

Nem könnyű eldönteni, hogy ilyenkor mi lenne elsődleges fontosságú, amiről írni kellene e község kapcsán: arról-e, hogy mennyire fogja fékezni a községfejlesztés menetét általában az eléggé hosszúra becsült járvány, avagy arról, hogy erre a településre is érkezett haza sárga és piros jelzésű országokból egy kisebb roma csoport: itt is tapasztalható a járvány miatti migráció. Aztán járványidőben is haladnia kell a közművesítésnek, infrastruktúra-fejlesztéseknek, sok esetben azonban azzal a gonddal szembesülnek, hogy a meghirdetett beruházásokra nem jelentkeznek kivitelezők.
2020-04-22: Pénz, piac, vállalkozás - :

Kényszerszabadság

Tegnap összesen 1 005 508 munkavállaló volt kényszerszabadságon, miután a felfüggesztett szerződések száma múlt csütörtökön 901 623-ra csökkent – közölte a szakminisztérium.