Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Főpásztori címerek

2020. április 23., csütörtök, Történelmünk

Címert és jelmondatot választ magának minden katolikus egyházi személyiség, akit püspökké neveznek ki. Idén február 22-én szentelték püspökké és iktatták a gyulafehérvári főegyházmegye érsekévé dr. Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodaigazgatóját, akit Ferenc pápa az elmúlt év december 24-én nevezett ki a nyugalomba vonult Jakubinyi György érsek utódává. A kézdivásárhelyi származású Kovács Gergely a csíkszentdomokosi Márton Áron püspök eszméinek követője, címerét is az ő jelképére alapozva szerkesztette. Márton Áron viszont XIII. Leó pápa címeréből ihletődve készíttetett címert Keöpeczi Sebestyén József heraldikussal. Az alábbiakban e címereket elemezzük.

  • Kovács Gergely érsek címere – a Vatikánban készült
    Kovács Gergely érsek címere – a Vatikánban készült

Márton Áront, gyulafehérvári egyházmegyei apostoli kormányzót, kolozsvári plébánost szintén egy karácsonyeste, 1938. december 24-én nevezte ki XI. Pius pápa a gyulafehérvári egyházmegye püspökévé. 1939. február 12-én szentelték fel a kolozsvári Szent Mihály-templomban. A Román Nemzeti Levéltár kolozsvári hivatalában a Sebestyén József-gyűjteményben olvastuk a kinevezett püspök irodavezetőjének levelét – melyet utóbb Sas Péter közölt –, amelyben felkéri a heraldikust püspöki címer tervezésére. Közli ugyanakkor, hogy Márton Áronnak leginkább XIII. Leó pápa címere tetszik, ám abban a fa legyen fenyő, az alsó címerképek maradjanak el, viszont a betlehemi csillag maradjon meg.

XIII. Leó pápa (1878–1903) címerében a pápaságra utaló jelképeken kívül a pajzs kék mezejében zöld halmon álló zöld ciprusfa áll, az egészet ezüst pólya vágja ketté, a felső mező elején arany üstökös, alsó mezejében két ezüst stilizált liliom. A jelkép hibája, hogy indokolatlanul elvágja a fő címerképet, továbbá kék mezőben zöld fa áll, tehát színre színt helyeztek. Utóbbi „vádat” a hanyatló heraldika korában leggyakrabban azzal igyekeztek kivédeni, hogy a címerkép esetében természetes színt használtak.

 

Márton Áron püspök címere. Keöpeczi Sebestyén József festménye

 

Keöpeczi Sebestyén József három tervet készített Márton Áronnak, a kinevezett püspök azok közül választotta ki a számára megfelelőbbet. Jelmondatként tours-i Szent Márton jelszavát választotta: Non recuso laborem, azaz Nem futamodom meg a munka elől.

„A pajzsmezőt egy Mária-kék szalag két részre osztja. A felső mező jobb sarkában látható betlehemi csillag arra utal, hogy Márton Áron püspöki kinevezését karácsonykor kapta meg. A kék szalag közepén az örök vigíliára utaló Krisztus-monogram, amelyet a székely nemzet ősi címeréből kölcsönzött nap és a hold vesz körül. Az alsó mezőben havasok ölelte zöldellő erdei tisztás, amelyből sudár fenyőfa emelkedik a pajzs felső széléig. A címer alatti szalagon jelmondat. A címerkompozíciót rangjelző, három sorban hat-hat (1–2–3) bojtos zöld püspöki kalap veszi körül. (…) A csíki fenyő szimbóluma az új püspöknek nagyon sokat jelentett, ahhoz erősen ragaszkodott. »Csíki fenyőből készült a bölcsőm, ebből legyen a koporsóm is.« A címer heraldikai érdekességet mutat, melynek egyháztörténeti jelentősége van. A címerpajzs közepén a püspöksüveg és a pásztorbot között érseki körmeneti aranykereszt van. Ilyen motívumot erdélyi püspökelődei nem használtak címerükben” – írja Sas Péter Márton Áronról szóló könyvében.

Márton Áron címere külsőre valóban hasonlít XIII. Leó pápa jelképére. Ez esetben helyes, hogy a zöld fenyő ezüst (azaz fém) mezőbe került, viszont hiba, hogy a fő címerképet szintén elvágták, sőt, a zöld fenyőt kék pólyával, ami színnek színre való helyezése. Az is hiba, hogy fémre fém került, azaz ezüst mezőbe arany üstökös. (A csóvás csillag az üstökös heraldikai megjelenítése – Sz. A.)

 

XIII. Leó pápa címere. Hugo Gerard Ströhl festménye

 

Megjegyezzük, hogy a korábbi püspökök a kereszt helyén saját családi címerük külső díszeit jelenítették meg, ám már az előd, Majláth Gusztáv Károly püspök (1897–1938) a román királyi diktatúra idején a grófi korona helyett szintén körmeneti keresztet helyeztetett jelképébe. Egyházfői címerek külső díszeként a püspökségre az egyszerű, az érsekségre a kettős kereszt utal, előtte a püspöksüveg, mögötte a pásztorbot.

Kovács Gergely érsek címerét a Vatikán heraldikusa készítette, a főpásztor óhaját figyelembe véve. Ennek hivatalos leírása az érsekség honlapja szerint: „A húsz zöld bojt és a dupla kereszt az érseki címerek jellemzői. Az aranyszínű (helyesen aranymázú – Sz. A.) kereszt öt piros (a szín heraldikai megnevezése vörös – Sz. A.) drágaköve az Úr Jézus sebhelyeinek jelképe. A fenyőfa emlékeztet egyrészt az érsek szülőföldjére, másrészt Isten szolgája, Márton Áron püspök címerére. A Nap és a növekvő félhold szintén kettős jelentést hordoz: Erdély címerében a Nap és a Hold a székely népet, keresztény szimbólumként a felkelő Nap Krisztust, a Hold pedig a Napba öltözött asszonyt (Jel 12,1), vagyis égi Édesanyánkat, Máriát szimbolizálja. Ahogyan Hold a Naptól, úgy Mária is Fiától kapja fényét. A fenyő közepén látható krisztogram Krisztust jelenti, akit a többségében katolikus székelyek szívükben hordanak, és akire teljesen ráhagyatkoznak. A címerpajzs kékje a földi értékektől való elszakadást és a lélek Istenhez való felemelkedését szimbolizálja. Az ezüst jelentése az átláthatóság (ez nyitottságot, kommunikációt és felelősségvállalást jelent), az igazság és az igazságosság, amelyen a főpásztor mindennapi buzgó szolgálata áll.” A érseki kalapból aláhulló rangjelző bojtok négy sorban helyezkednek el 1–2–3–4-es elosztásban mindkét oldalon, összesen húsz.

Az új érsek jelmondata: Per ipsum et cum ipso et in ipso, azaz Őáltala, Ővele és Őbenne, a szentmise eucharisztikus imájából való rész, mely így folytatódik: a tiéd, mindenható Atyaisten, a Szentlélekkel egységben minden tisztelet és dicsőség mindörökkön-örökké. Ez volt a jelmondata Maurice Michael Otunga nairobi (Kenya) bíboros, érseknek (1971–1997) és Albert Jean Charles Ghislain Houssiau liège-i (Belgium) püspöknek (1986–2001) is.

Kovács Gergely érsek címere heraldikailag majdnem helyes. Ám a pajzs osztásával a zöld fenyő csúcsa ismét (kék) színre került. Megfelelőbb lett volna kék pajzsfőt használni nappal és holdsarlóval, esetleg a krisztogrammal együtt, s a fenyőt csupán ezüst mezőben hagyni. Magyarán Márton Áron címerének Mária-kék szalagját szerencsésebb lett volna a pajzsfőbe irányítani.

Hozzászólások
Szavazás
Tart-e a koronavírus-járvány második hullámától?







eredmények
szavazatok száma 159
szavazógép
2020-04-23: Család - :

Gyermekeink

2020-04-23: Történelmünk - :

A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata

1849. április 14-én mondta ki a debreceni országgyűlés a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását, amit öt nappal később, április 19-én a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásával erősített meg. A magyar törvényhozás 1849-ben harmadik alkalommal fosztotta meg a tróntól a császári dinasztiát, ám fenntartotta a monarchiát. Előzőleg Bethlen Gábor, Erdély fejedelme (1613–1629) 1620-ban detronizáltatta II. Ferdinándot (1619–1637), majd II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején az 1707. évi ónodi országgyűlésen fosztották meg trónjától I. Józsefet (1705–1711).