Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata

2020. április 23., csütörtök, Történelmünk

1849. április 14-én mondta ki a debreceni országgyűlés a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását, amit öt nappal később, április 19-én a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásával erősített meg. A magyar törvényhozás 1849-ben harmadik alkalommal fosztotta meg a tróntól a császári dinasztiát, ám fenntartotta a monarchiát. Előzőleg Bethlen Gábor, Erdély fejedelme (1613–1629) 1620-ban detronizáltatta II. Ferdinándot (1619–1637), majd II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején az 1707. évi ónodi országgyűlésen fosztották meg trónjától I. Józsefet (1705–1711).

(...) az örökkévaló Isten igazságára s a művelt világ ítéletére hivatkozva, és nemzetünk természetes jogaira úgy, valamint nehéz szenvedések alatt tettleg bebizonyított erejére támaszkodva, azon kötelességnél fogva, mely minden nemzetet az önfenntartásra ösztönöz, ezennel az általunk törvényesen képviselt nemzet nevében kijelentjük és határozzuk, amint következik:

1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.

2. A Habsburg–Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Szlavóniának, Fiuménak és kerületének Magyarországtóli elszakítását s az ország önálló státuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a Pragmatica Sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott – ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg–Lothringeni ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik.

Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik.

3. Midőn a magyar nemzet elidegeníthetlen természetes jogainál fogva az európai státuscsaládba önálló és független szabad státusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja: hogy azon népekkel, melyek vele ezelőtt egy fejedelem alatt állottak, békét s jó szomszédságokat alapítani s folytatni, és minden más nemzetekkel barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata.

4. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig pedig, míg ez a fentebbi alapelvek nyomán megállapíttatnék, az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés minden tagjainak egyajkú felkiáltásával s köz­megegyezésével kinevezett kormányzó elnök Kossuth Lajos fogja a maga mellé veendő miniszterekkel úgy saját magának, mint az általa nevezendő minisztereknek személyes felelősségük és számadási kö­telezettségük mellett kormányozni.

És e határozatainkat adjuk tudtára a művelt világ minden népeinek, azon erős meggyőződéssel, hogy a magyar nemzetet, mint a független önálló nemzetek sorában egyik testvéröket, azon barátsággal és elismeréssel fogadandják, mely barátságot és elismerést a magyar nemzet nekiek ezennel általunk felajánl.

És adjuk tudtára Magyarország s a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok lakosainak azon kijelentéssel, hogy az említett egy és oszthatlan magyar álladalom minden hatóságai, községei, városai, kerületei, megyéi és polgárai, szóval minden egyesek s testületek, a trónvesztett Habsburgi s utóbb Habsburg–Lothringeni ház iránti hűség s engedelmesség kötelességei alól teljesen és tökéletesen feloldva vannak, sőt attól a nemzet nevében eltiltatnak, s mindaz, ki a nevezett házból netalán a királyi hatalom bitorlójául fellépni merészkedő egyént tanáccsal, szóval vagy tettel gyámolítaná, honárulási bűnt követ el. (...)

Hozzászólások
Szavazás
Tart-e a koronavírus-járvány második hullámától?







eredmények
szavazatok száma 14
szavazógép
2020-04-23: Történelmünk - Szekeres Attila:

Főpásztori címerek

Címert és jelmondatot választ magának minden katolikus egyházi személyiség, akit püspökké neveznek ki. Idén február 22-én szentelték püspökké és iktatták a gyulafehérvári főegyházmegye érsekévé dr. Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának irodaigazgatóját, akit Ferenc pápa az elmúlt év december 24-én nevezett ki a nyugalomba vonult Jakubinyi György érsek utódává. A kézdivásárhelyi származású Kovács Gergely a csíkszentdomokosi Márton Áron püspök eszméinek követője, címerét is az ő jelképére alapozva szerkesztette. Márton Áron viszont XIII. Leó pápa címeréből ihletődve készíttetett címert Keöpeczi Sebestyén József heraldikussal. Az alábbiakban e címereket elemezzük.
2020-04-23: Belföld - :

Még félmillió aláírás szükséges (Nemzeti régiók)

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által az európai nemzeti régiók védelmében indított uniós petíció aláírására szólított fel Pesty László, az akció kampányfőnöke. Annál inkább sürgető az indítvány támogatása, mert ha két héten belül nem gyűl össze hét tagállamból az egymillió aláírás, az SZNT hatéves küzdelme veszti értelmét, tette hozzá.