Kinek a sör, kinek a fröccs. Azért is érdekes eme ital története, mert szorosan kötődik minden magyar emberhez, így mihozzánk is. Íme egy érdekes történet, melyhez az adatok frissek, és a fóti présházról készült kép is, Bagoly Zoltán sepsiszentgyörgyi kötődésű optikus barátom küldte Budapestről.
A fröccs nem egyéb, mint szódavízzel (nálunkfelé gyakran borvízzel) elegyített bor. A szódavíz sok mindenre használható, kitűnő szomjoltó, nagyanyáink a meggybefőttet is ezzel tartósították, mondják, hogy még a virág is gyorsabban nő, ha bőségesen szódavízzel locsolják. A fröccs pedig Márai Sándor (1900–1989) író és költő szerint a hosszú élet titka.
Magyarországon 1826-ban Jedlik Ányos (1800–1895) természettudós, az MTA tagja, feltaláló, bencés szerzetes olyan készüléket szerkesztett, amellyel kis költséggel szikvizet lehetett készíteni. Ebbéli tevékenységét később az orvosok is ösztönözték, mert a kolerajárvány idején állítólag a szénsavas víz gátolta a betegség terjedését. Nos, az ő nevéhez fűződik a szikvíz nagyüzemi gyártása, amelyet ma már hungarikumként tartanak számon.
Mint szinte mindenhez, a fröccs feltalálásához is monda fűződik. A reformkori ifjúság a krónika szerint gyakran találkozott Fáy András (1786–1864) ifjú reformer, író, politikus és nemzetgazda fóti szőlőskertjében. Ennek a körnek volt tagja Szemere Bertalan, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Jedlik Ányos is. Történt, hogy 1842 októberében szüretre hívta Fáy a barátait. Jedlik erre az alkalomra magával vitte legújabb találmányát, a szódásüveget, amelyből a szódavizet ki lehetett fröccsenteni.
A házigazda és a vendégek nagy ámulatára Jedlik elkészítette a Fáy-birtokon az első fröccsöt. Ő azonban németesen spriccertnek nevezte. Vörösmartynak nem tetszett a németes elnevezés, helyette találta ki a fröccs szót. Itt és ekkor hangzott el Vörösmarty híres verse, a Fóti dal, amelyet akkor el is szavalt, megénekelte a szódával hígított bort:
Fölfelé megy borban a gyöngy:
Jól teszi.
Tőle senki e jogát el
Nem veszi,
Törjön is mind ég felé az
Ami gyöngy;
Hadd maradjon gyáva földön
A göröngy.
A Fáy-présház és a közelében levő Vörösmarty-kunyhó is jelentős szerepet töltött be, ugyanis Vörösmartyn kívül Kossuth Lajos és Deák Ferenc is gyakran ellátogatott ide. Ma a présházban étterem működik, a kunyhóban a verselést megörökítő egykori festmény is látható (képünk). A fröccs elterjedésére és népszerűségére jellemző, hogy ma már többféle változatot tartanak belőle számon: a hosszúlépés, a kisfröccs, a házmesterfröccs, a matrózfröccs, és még sorolhatnánk.
Az érdekességek sorának még így sincs vége, mert azt is el kell mondanunk, hogy Jedlik Ányos 1875-ben, mint az Előpatakon tartott Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének meghívottja, meglátogatta Sepsiszentgyörgyöt is, és nevét beírta a Székely Nemzeti Múzeum vendégkönyvébe. Fót egyébként Balavásár testvértelepülése.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
