Kinek a sör, kinek a fröccs. Azért is érdekes eme ital története, mert szorosan kötődik minden magyar emberhez, így mihozzánk is. Íme egy érdekes történet, melyhez az adatok frissek, és a fóti présházról készült kép is, Bagoly Zoltán sepsiszentgyörgyi kötődésű optikus barátom küldte Budapestről.
A fröccs nem egyéb, mint szódavízzel (nálunkfelé gyakran borvízzel) elegyített bor. A szódavíz sok mindenre használható, kitűnő szomjoltó, nagyanyáink a meggybefőttet is ezzel tartósították, mondják, hogy még a virág is gyorsabban nő, ha bőségesen szódavízzel locsolják. A fröccs pedig Márai Sándor (1900–1989) író és költő szerint a hosszú élet titka.
Magyarországon 1826-ban Jedlik Ányos (1800–1895) természettudós, az MTA tagja, feltaláló, bencés szerzetes olyan készüléket szerkesztett, amellyel kis költséggel szikvizet lehetett készíteni. Ebbéli tevékenységét később az orvosok is ösztönözték, mert a kolerajárvány idején állítólag a szénsavas víz gátolta a betegség terjedését. Nos, az ő nevéhez fűződik a szikvíz nagyüzemi gyártása, amelyet ma már hungarikumként tartanak számon.
Mint szinte mindenhez, a fröccs feltalálásához is monda fűződik. A reformkori ifjúság a krónika szerint gyakran találkozott Fáy András (1786–1864) ifjú reformer, író, politikus és nemzetgazda fóti szőlőskertjében. Ennek a körnek volt tagja Szemere Bertalan, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Jedlik Ányos is. Történt, hogy 1842 októberében szüretre hívta Fáy a barátait. Jedlik erre az alkalomra magával vitte legújabb találmányát, a szódásüveget, amelyből a szódavizet ki lehetett fröccsenteni.
A házigazda és a vendégek nagy ámulatára Jedlik elkészítette a Fáy-birtokon az első fröccsöt. Ő azonban németesen spriccertnek nevezte. Vörösmartynak nem tetszett a németes elnevezés, helyette találta ki a fröccs szót. Itt és ekkor hangzott el Vörösmarty híres verse, a Fóti dal, amelyet akkor el is szavalt, megénekelte a szódával hígított bort:
Fölfelé megy borban a gyöngy:
Jól teszi.
Tőle senki e jogát el
Nem veszi,
Törjön is mind ég felé az
Ami gyöngy;
Hadd maradjon gyáva földön
A göröngy.
A Fáy-présház és a közelében levő Vörösmarty-kunyhó is jelentős szerepet töltött be, ugyanis Vörösmartyn kívül Kossuth Lajos és Deák Ferenc is gyakran ellátogatott ide. Ma a présházban étterem működik, a kunyhóban a verselést megörökítő egykori festmény is látható (képünk). A fröccs elterjedésére és népszerűségére jellemző, hogy ma már többféle változatot tartanak belőle számon: a hosszúlépés, a kisfröccs, a házmesterfröccs, a matrózfröccs, és még sorolhatnánk.
Az érdekességek sorának még így sincs vége, mert azt is el kell mondanunk, hogy Jedlik Ányos 1875-ben, mint az Előpatakon tartott Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének meghívottja, meglátogatta Sepsiszentgyörgyöt is, és nevét beírta a Székely Nemzeti Múzeum vendégkönyvébe. Fót egyébként Balavásár testvértelepülése.
