A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés legfrissebb eredményei szerint az erdélyi magyarok körében szinte teljes konszenzus van abban, hogy a járvány gazdasági hatásai legalább annyira negatívak lesznek, mint a 2008-as pénzügyi válságé. Az Erdélystat által készített felmérés adatai szerint a válaszadók 15 százaléka tekinthető súlyosan veszélyeztetettnek szociális szempontból, számukra a válság esetleges elhúzódása alapvető egzisztenciális problémákat eredményezhet. A munkaerőpiac radikálisan átalakult, a februárban még aktívak alig 63 százaléka dolgozott április elején.
Gazdasági és szociális hatások
A kutatás talán legfontosabb megállapítása, hogy a mostani járvány miatt a 2008-as pénzügyi válságnál súlyosabb gazdasági visszaesés következik. A válaszadók elsöprő többsége, több mint 87 százaléka ugyanis úgy vélte, hogy súlyosabb (62,9%) vagy hasonlóan súlyos (24,3%) következményekkel kell számolni. Ráadásul kétharmad körüli azok aránya, akik szerint a saját pénzügyi helyzetük jelentősen romlani fog, és csupán negyede gondolja azt, hogy nem lesz különösebb hatása. A pesszimisták az átlagnál magasabb arányban nagyobb településen élnek, jellemzően városiak, a fiatalabb korosztályhoz tartoznak (érdekes, hogy a 65 év fölöttiek alig több mint 42 százaléka gondolja így), alacsonyan iskolázottak (a felsőfokú végzettek több mint 72 százaléka negatív következményekkel számol), a munkaerőpiacon aktívak, hiszen vállalkozók vagy alkalmazottak (a nyugdíjasok aránya itt is alacsony, csupán 45 százalék). Gazdasági ágazatok szerint a vendéglátásban, a kereskedelemben, az iparban és a szállításban dolgozók a leginkább borúlátóak.
A válaszadók 42 százaléka valószínűsíti, hogy lehetnek olyan alapkiadásai, amelyeket nem tud majd fedezni, amennyiben a járvány elhúzódik 2–3 hónapot. A legtöbben a közköltségek fizetésének nehézségét jelölték meg (29%), de a válaszadók majdnem egynegyede attól tart, hogy nem lesz elegendő pénze ennivalóra. Viszont több mint 41 százalék nem tart attól, hogy nem tudja fizetni ezeket a költségeket, illetve ha van, a bankhitelt, vagy nem lesz pénze élelemre, gyógyszerre. A válaszadók 28 százaléka a jelenlegi helyzetben kevesebb mint egy hónapig tudja biztosítani a normális megélhetéshez szükséges anyagiakat, ezen belül öt százalék máris gondban van, 26,2 százalék néhány hónapig, 21,4 százalék pedig akár egy évig vagy több ideig is képes biztosítani a normális megélhetés költségeit.
Amennyiben nem kerül sor a korlátozások enyhítésére vagy különleges szociális támogatások bevezetésére, a válaszadók mintegy 15 százaléka rövid távon súlyos helyzetbe kerülhet: számukra akár az ennivaló megvásárlása is problémát jelenthet egy hónapon belül. Ez a súlyosan veszélyeztetett csoport Székelyföldre és a Partiumra jellemző, a fiatalok, az általános vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezők körében magasabb ez az arány. Munkaerőpiaci aktivitásuk szerint a képesítést nem igénylő egyszerű foglalkozásúak, a szakképzetlen munkások, a szolgáltatásokban és értékesítésben alkalmazottak, a szabadfoglalkozásúak és a saját szükségletre termelő gazdák a leginkább érintettek. Gazdasági ágazatok szerint a kereskedelemben, a vendéglátásban, a könnyűiparban és az építőiparban dolgozók esetében jellemző az átlagon felüli egzisztenciális veszélyeztetettség.
Munkaerőpiaci változások
A járvány hatásai drasztikusan érintik a munkaerőpiacot – derül ki a felmérésből. A februárban még gazdaságilag aktív válaszadók 8 százaléka számolt be arról, hogy máris munkanélküli lett, 22 százalékuk kényszerszabadságon, 5 százalékuk fizetés nélküli szabadságon van. További 8 százalék esetében munkaadójuk április elején már kilátásba helyezte a kényszerszabadságot vagy az elbocsátást. Ugyanakkor magas azok aránya, akik veszélyeztetve érzik magukat, vagyis attól tartanak, hogy elveszítik munkahelyüket vagy munka nélkül maradnak, amennyiben a szigorító intézkedések még 2–3 hónapig tartanak. A jelenleg aktívak 36 százaléka érez így saját helyzete kapcsán.
A munkahelyüket egyelőre biztonságban tudók alapvetően szellemi foglalkoztatottak, akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak. A mezőgazdaságban tevékenykedők szintén az alacsonyabb gazdasági kockázatú csoportba tartoznak. Itt alapvetően a saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben.
A munkakörülmények tekintetében radikális változás tapasztalható, hiszen a jelenleg még dolgozók 16 százalékának jelentősen, 20 százalékának valamelyest csökkent a munkaideje, 54% a megszokott időtartamban dolgozik. A munkaidő növekedéséről a megkérdezettek 8 százaléka számolt be, ez átlagon felül a szellemi munkát végzők körében jellemző, akik a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban, illetve az információs-kommunikációs szektorban dolgoznak. Ugyanakkor az aktív válaszadók egyötöde kizárólag otthonról végzi munkáját, további 8 százalék részben otthonról dolgozik, részben pedig bent, a munkahelyén is.
Mintegy 70 százalék továbbra is bejár dolgozni, többségük esetében a munkahelyen védőintézkedéseket foganatosítottak (maszk, kesztyű viselete, távolságtartás). Az aktív válaszadók 29 százaléka továbbra is a megszokott körülmények között dolgozik, jellemzően a mezőgazdaságban és az építőiparban. A válaszadók csaknem 70 százaléka tudja úgy, hogy a vállalatnak, illetve az intézménynek, ahol dolgozik, jelentős negatív hatással kell megküzdenie.
A kutatást az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette önkéntes alapon. A felmérés április 1–10. között zajlott 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező, 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
