Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Szent György-szobrok és -festmények II.

2020. május 4., hétfő, Kultúra

A gelencei Szent Imre műemlék templom legtöbbet emlegetett ékessége, művészettörténeti értéke a hajó falait borító 14. századi falképegyüttes. Be kell látnunk azonban, hogy a vallástörténeti és egyházművészeti szempontból nemzetközi szinten is számontartott falfestmények mellett a templom liturgikus berendezése, a magas művészi színvonalon elkészített barokk főoltár, a mellékoltárok, a festett kazettás deszkamennyezet, a rekonstruált történelmi orgona és az orgonakarzat a középkori emlékekkel együttesen nyújtja azt a felejthetetlen élményt, amelyet Gelencén megtapasztalhatunk. A régiek még egy gótikus szárnyas oltár előtt is imádkozhattak az Istenhez.

Ez alkalommal az orgonakarzat képeire térek ki, azokból is a sárkányölő Szent György lovagot ábrázoló olajfestményre. Az 1766-ban újrafestett karzatmellvéd, kerettel elválasztott szentképei Erdélyben másutt ismeretlen, magával ragadóan szép és érdekes látványt mutatnak. A külön-külön, attribútumokkal ellátott szentek képei­nek megfestését egy-egy módosabb helybeli család rendelte meg, többnyire úgy, hogy a családfő a keresztnevének megfelelő szent ábrázolását kérte: Csoma Miklós Mürai Nagy Szent Miklós püspök portréját, Zajzon János Keresztelő Szent János arcképét vagy Mikola Demeter Szent Demeter sajátos, vitézkötéses öltözetű portréját. Esetenként a család címerét láthatjuk még a képen, és ugyanakkor feltételezhető, hogy itt-ott a szent arcképe a megrendelő arcvonásait adta vissza. Sárkányölő Szent György lovas portréját Csoma György úr rendelte meg 1766-ban. Nevét és a festmény témáját a jobb szélen olvashatjuk a következő rövidített, latin betűs feliratban: „S(anctus) Geor(gius) Cur(avit) Sp(ectabilis) D(ominus) Geor(gius) Czióma 1766” (Szent György. Készíttette tekintetes Csoma György úr 1766). Felette ovális keretbe foglalva a kék színű háttérben ágaskodó, koronás, szárnyas kígyót láthatunk, amely a szájában emberi fejet tart. Ez a motívum, mivel a Csoma Miklós által megrendelt táblán is szerepel, a gelencei Csoma család címere lehet.

Sárga fénysugárral jelzett glória övezi a lovag tollas sisakos arcát. A római katonatiszti öltözetben ábrázolt szent, ágaskodó lova hátán ülve, lándzsáját a tölcsérszerű markolatnál két kézzel megragadva döfi a földön heverő sárkány torkába. A háttérben komor felhőket mutató hegyvidéki táj sejthető. A baljóslatú felhőket a lovag fiatal, akár szépnek is mondható arca és az a könnyed mozdulata is feledtetheti velünk, ahogyan a démont legyőzi.

Jobban megfigyelve a sárkány fölé magasodó ló és a lovag mozdulatát, eszünkbe ötlenek a festő kortársainak barokkos lendülettel ábrázolt festményei. De abban a korban inkább egy másik sárkányölő hőst ábrázoltak a képzőművészetekben, aki az erényt személyesítette meg. „Széplovu Bellerophón a Chimaerát döfte le vassal...” Cesare Ripa Iconológiájának (1603) ajánlata szerint: „Ezek a sorok is tanúsítják, hogy a megfontolt szellem és az erény felülkerekedik a Chimaerán, azaz a bűn gőgös szörnyetegein. Fiatalnak és szépnek festjük, mert valóban gyönyörűséges az erény, és jellemzője, hogy magához vonzza és a vele való élésre szoktatja a lelkeket.”

Hozzászólások
Szavazás
Tart-e a koronavírus-járvány második hullámától?







eredmények
szavazatok száma 18
szavazógép
2020-05-04: Emlékezet - József Álmos:

Olimpikonok a kollégiumból (Mikó 160)

Ki az a sportoló, akinek ne motoszkálna fejében nemzetközi versenyeken, netán olimpián versenybe szállni?  Arra alapozva, hogy az életben nem a hódításon, hanem a harcon van a hangsúly, Pierre de Coubertin, az újkori olimpiai játékok egyik alapítója fogalmazta meg a sportolás jelszavává vált mondatát: Nem a győzelem, a részvétel a fontos. Az ép testben ép lélek gondolatát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium olyan lelkes sporttanárai, mint Antalffy Elek, Petrás György, vagy az újabbak közül Benedek Károly, Fekete Gábor, Stefán Dezső is magukénak vallották.
2020-05-04: Kultúra - :

Betyár-regény

Az érmelléki betyárokról szóló vadonatúj regényt olvasva, csak bosszankodni tudok azért, mert ebben a felkavart világban egy ilyen munka nem juthat el oda, ahol talán nagyobb érdeklődést válthatna ki. Itt, Háromszéken például az ozsdolai betyárhistória kapcsán sok mindent megtudhattunk az ilyenszerű eseményekről, s eleddig a Rózsa Sándor-históriák keltették azt a képzetet, hogy betyárok csak ott, az Alföld szélén vagy a Hortobágyon „ténykedtek”, cselekvési területük pedig a mai korban tevődött aztán át a mi vidékünkre is.