Benkő Erika szerint sok visszásságot látott az elmúlt három évben a parlamentben, a szerdai ülés azonban mindent felülírt, nagyon rossz volt több órán keresztül végighallgatni azt a rengeteg ferdítést, szándékos csúsztatást, és a tömény rosszindulatot, ami a politikai pártok szónokai részéről érkezett. Ami aznap lezajlott, minden volt csak vita nem, letorkolás, primitív hangnemű kioktatás, a magyarság „helyretétele”. A képviselő szerint a harsány, agresszív magyarellenesség az éteren keresztül is „tapintható” volt. A szónokok pártállástól függetlenül versenyeztek abban, hogy ki a magyarellenesebb, ki tud erőteljesebb támadást intézni a közösség ellen, odáig menve, hogy a második világháborúban a szerintük magyarok által Erdélyben a románok soraiban elkövetett mészárlásokat emlegették, visszatérő témaként felhozva a magyar revizionizmust, valamint azt, hogy Orbán Viktor és Budapest támadást intézett a román állam szuverenitása ellen. Az abszurditás csak fokozódott, és csúcsát Marcel Ciolacu, a képviselőház szociáldemokrata elnöke javaslatánál érte el. A PSD elnökének javaslata szerint el kell fogadniuk egy jogszabály, amely megakadályozza a képviselőket, hogy olyan tervezeteket nyújtsanak be a parlamentbe, melyek úgymond megkérdőjelezik Románia egységes nemzetállam jellegét. Az volt az érzése a plenáris ülés ideje alatt, hogy az RMDSZ-t és a magyar közösséget „kerékbe törték, felnégyelték, majd minden párt felvonult és rituálisan még belénk is szúrta a kést”. Mindenki fontosnak tartotta, egymással is versengve, hogy megmutassa, ő mekkora hazafi, milyen jó román, és magyaroknak hol a helyük. Benkő Erika ugyanakkor úgy látja, a román politikumnak el kell döntenie, hogy Románia egy huszonegyedik századi modern állam akar-e lenni, mely felelősségtudattal néz szembe azzal, hogy a területén nagy tömbben és szórványban egy nagy létszámú nemzeti kisebbség él, melynek határozott elképzelései vannak a közösségi jövőjét illetően, vagy pedig visszatér a huszadik század agresszív nacionalizmusának legsötétebb pillanataihoz.

A képviselő szerint mindezek dacára nem szabad megijedni, félelmet mutatni, sem a politikusoknak, sem a közösségnek. „Meg kell mutatni, hogy továbbra is élni akarunk a parlamentáris demokrácia minden eszközével annak érdekében, hogy a magyar közösségünk politikai, kulturális és nyelvi érdekeit, elvárásait a román törvényhozásba képviseljük. Nem várhatja el senki, hogy erről lemondjunk. Egyetlen jogállamban sem lehet elvitatni a képviselők azon jogát, hogy törvénykezdeményezésekkel éljenek, szóljanak azok bármiről. Továbbra is a román politikum tudomására kell hozni, hogy eddig is a demokrácia eszközeivel adtak hangot a magyar közösség elvárásainak, igényeinek, céljainak, melyek természetesek, legitimek és nem veszélyeztetik a román nemzetállamot, az ország szuverenitását, nem revizionista törekvések” – fogalmazott.

Száműznék a dialógust, a vitát?

A képviselő szerint a román pártok szerdán sajnos nyilvánvalóvá tették azt a tényt, hogy külső, nemzetközi nyomás nélkül még dialógusra sem hajlandóak a magyar közösség jogos elvárásairól. Ezért az elkövetkezőkben még intenzívebb külpolitikai tevékenységet kell folytatniuk, még alaposabban tájékoztatni a nemzetközi fórumokat, közösséget, a romániai nagykövetségeket a helyzetről. Ő az Európa Tanács fórumain fogja hangsúlyosan ismertetni az aggasztó romániai folyamatokat, melyeket Iohannis elnök felelőtlen magatartása váltott ki. Nagyon veszélyes a diskurzus, ami a napokban kibontakozott. A politikai vitának, párbeszédnek a parlamentben a helye, erre hivatott az eljárás, ahogyan egy jogszabálytervezet végigmegy a törvényhozáson, amely részben szűrőként, részben a diskurzus eszközeként is működik. Amennyiben a román politikai osztály azt üzeni, hogy száműzni akarja ezt a párbeszédet, akkor az beláthatatlan következményekkel járhat. Súlyosan sérülhet Romániában a parlamenti demokrácia, és ezt a nemzetközi fórumok előtt is hangsúlyosan el akarják mondani – fejtette ki Benkő Erika. Szokatlanak és aggasztónak találja – amire az elmúlt három évben nem volt példa –, hogy tizenéves jogszabálytervezeteket vettek elő, így a 2004-ben benyújtott, a kulturális autonómiával kapcsolatos tervezetet, de előkerült az RMDSZ által 2003-ban benyújtott levéltári törvény módosítása, és ennek kapcsán sem lehet semmi jóra számítani. Fel kell készülni a támadásokra, a politikai diskurzus a harminc évvel ezelőtti szintre lépett vissza minőségét, hangnemét illeti. Újságírói kérdésre válaszolva Benkő Erika úgy vélte, a járványhelyzet, a kampány, a katasztrofális liberális kormányzás csak részleges magyarázat a magyarellenes fellépésre, többről van szó, az a társaság, aki úgy gondolja, meg kell húzni a vonalat a magyarság számára túlsúlyba került, és minden áron elejét akarják venni a kisebbségi jogok esetleges bővítésének, és párhuzamosan felgyorsítanák az asszimiláció folyamatát.