Furcsa módon most jöttek össze a jó rétyi befektetések – csukrozslag, ahogy errefelé mondanák. Az üröm nem más mint a keserízű járvány – adta tudtunkra Dombora Lehel rétyi községvezető. Azt azonban már most hozzátehetjük, hogy ha semmi nem jön közbe, munkateleppé válik a nyáron az egész község. Nem lesz olyan Rétyhez tartozó falu, ahol ne tennénk egy-egy hasznos lépést kisközösségeink érdekében. Utakat aszfaltoznak, bővül a víz és csatornahálózat, templomot tataroznak, ravatalozókat építenek.
Rekordesztendő
– Alig fejeztük be a rétyi kultúrotthon teljes bővítését és felújítását, a beruházások szempontjából jól kezdődött a jelenlegi év is – folytatta a polgármester –, ugyanis többévi vajúdás után végre munkateleppé vált a rétyi Templomdomb, ütemesen épül a községközpont ravatalozója. A munkálat nyertese az erdővidéki székhelyű Zöld Út Kft., fundamentumánál, amely már láthatóan emelkedik, a Profi-Clima alvállalkozó cég csoportja dolgozik. Az épület tervezője a sepsiszentgyörgyi Zágoni Aladár. Aláírtuk a szerződést egy olyan munkálatra, amely szintén rég várat magára: önerőnkből finanszírozott gyalogjáró és vízlefolyó épül a községközponton áthaladó 13E országút szélén, de aszfaltozni fogunk a Porondon és a Gatyaszár utcában is. Sor kerül egy másik jelentős és rég megálmodott-megpályázott, mintegy 4 km hosszú útszakasz teljes korszerűsítésére és aszfaltozására Egerpatak déli kijárata és a Szacsva felső felén levő pataki híd között. Ezzel egy időben teljesen új aszfaltréteg kerül a bitai bekötőútra és a falu főutcájára 1200 m hosszúságban, és megépül az új bitai híd a Feketeügyön. Lezajlott a versenytárgyalás, kiválasztottuk a nyertes vállalkozást. Ha a licitet nem követi felebbezés, június elején kezdődhet a munka, amelynek értéke mintegy 11 millió lej, amelyhez az önkormányzat jelentős önrésszel járul hozzá. Ez a legnagyobb beruházásunk, amelynek munkálatai kb. két évig fognak tartani.
Egerpatak és Szacsva az a két település, ahol az anyagiak és pályázatok hiánya miatt három esztendeje késik a víz- és csatornahálózat kiépítése.
– A tervező mind a két falu számára fúrásból oldaná meg az ivóvizet, a forrást a Bibarc-hegy nyugati lábának övezetében, a Szacsva patak menti Oláhülés nevű helyen azonosították. Innen érkezne az ivóvíz két tartályba, amelyeket a két falu magasabb pontjaira helyeznének, és ahonnan szabadeséssel jutna e a két településre. A szennyvízcsatornát a Bita mellett már megépült derítőállomásra fogják rácsatlakoztatni.
Réty község egyházai is kapnak támogatást az önkormányzattól: 50 ezer lejt irányoztak elő a szacsvai műemlék templom felújítási és restaurálási munkáltainak tervezésére, 25 ezer lejt a bitai református lelkészi lak főjavítására, 10 ezer lejt a komollói imaház kazánházának korszerűsítésére, 10 ezer lejt az egerpataki imaházra, 5 ezer lejt a rétyi harangozói lakás számára.
Dombora Lehel
A pandémia és annak megszorító intézkedései miatt le kellett mondaniuk itt is a március 15-i ünnepségekről, a hagyományos ifjúsági napokról, a betervezett fúvósversenyekről, s félő, hogy erre a sorsra jut az újkenyér hagyományos és naphoz kötött ünnepe is, amelyen jelen szoktak lenni a község testvértelepülései.
– A baráti Inárcs község életéről mindig értesülünk a postán érkező Inárcsi Hírmondóból – újságolta Dombora Lehel. – Szlovákiai testvértelepülésünk, Csilizradvány lemondta már rétyi látogatását, Bicske testvértelepülésünket esetleg augusztus 20-án tudnánk meglátogatni. Az örömben az üröm igazából a pandémia lett volna, amely minket szerencsés módon elkerült. A külföldről hazaérkezett néhány család előírás szerint sikeresen betartotta a házi elkülönítés szabályait. A járvány miatti szigorítások betartásában jelesre vizsgáztak a község lakói.
Iskolaügyben Már Orsolyához, a rétyi központi iskola igazgató-tanárához fordultunk, aki a sikeresen zajló internetes tanítási folyamatról beszélt, elmondta, hogy a pedagógusok és a szülők jóvoltából állandó a kapcsolat a gyermekekkel. Internetes portálokon dolgoznak a tanulók, a felsősök a tanfelügyelőségtől kapott módszertani ajánlás alapján, különös hangsúllyal a román és magyar nyelvre és a matematikára. Sporttermüket sikerült feljavítani a helyi községvezetés támogatásával, és nyárra tervezik az udvari sportpálya tatarozását. Sajnos, elmaradt a rétyi iskola áprilisra beütemezett hagyományos szakmai-módszertani találkozója, augusztusra marad ez évi bicskei látogatásuk. Lehangoló hírekkel is fogadott az igazgató, elmondta, hogy szeptembertől gyermekhiány miatt bezárja kapuit a szacsvai óvoda és az összevont elemi iskolai osztály, az apróságokat az egerpataki óvoda és iskola fogja befogadni. Szacsvának valamikor önálló iskolaépülete volt, de az idők folyamán elromosodott, hamarosan lebontják – tudtuk meg az önkormányzatnál, helyére központi parkocskát létesítenek, amely javítja majd a műemlék templom előtti terület arculatát.
Restaurálják a szacsvai templomot
Tetemes idő óta folyik közös erőfeszítéssel, önerőből, önkormányzati és más támogatások révén a pénz előteremtése a szacsvai A kategóriás műemlék templom tatarozására és restaurálására – magyarázta a Szacsvára is beszolgáló Dezső László Levente egerpataki lelkipásztor és Dombora Lehel polgármester. Mondanunk sem kell, hogy az egyébként festői környezetben elterülő történelmi település lakosainak száma apad, alig haladja meg a száz lelket, így a sorozatos földingások rombolta templom megmentése meghaladja a gyülekezet anyagi erejét. A vallásához ragaszkodó kisközösség az egerpataki anyaegyház leányegyházközsége, önerejéből kijavította istentiszteleti célokra régi, romladozó lelkészi lakását Gál Zsigmond gondnok szorgoskodása révén. A renoválási tervek hírére is megmozdult a kis gyülekezet, gyűjtést indítanak. Arra csak emlékeztetünk, hogy a több alkalommal renovált és bővített templom évek óta használhatatlan, egy korábbi gótikus kápolna helyére épült, de még őrzi a Szent László-legendakörhöz kapcsolódó falképtöredékeit és a XVIII. századból származó festett virágindás kazettás mennyezetét. A falucska övezetében ősi várrom, változatos természeti környezet és magáncég által működtetett vadaskert van, idővel megyénk egyik turisztikai falujává válhatna, és ez akadályozhatná a népesség állandó csökkenését, ugyanis már voltak olyan családok, amelyek kiköltöztek a faluba, és évekkel ezelőtt megjelentek a hétvégi házak is.
Ravatalozó Egerpataknak
– Dolgos nyár vár egerpataki híveimre – tájékoztatott Dezső László Levente, aki elmondta, hogy már elkezdték a helybeli ravatalozó építésének előkészítését. Erre a célra, hasonlóan a komollói egyházközséghez, a parókia kertjéből egy hét ár kiterjedésű területet átadtak a rétyi önkormányzatnak. A két ravatalozó tervén Tusa Attila sepsiszentgyörgyi műépíész dolgozik.
– Idei terveink közt szerepel imaházunk főjavítása is, amelyet a rétyi önkormányzat támogat 10 ezer lejjel. Gondjaink szaporodnak, ugyanis egy másik, szintén egyházi tulajdonban lévő ingatlanunk is javításra szorul. Az úgynevezett öregotthon volt épületét az elkövetkező időkben mindenképpen hasznosítani kellene, menteni-óvni egyre romló állagát. Kalákával, közmunkával a múlt hét végén takarítottunk, rendeztük a templomunk mellett levő millenniumi gyertyánköröndöt, a helyiek nyelvén a majáliskört. Megjelent IKE-újságunk, Szacsván folyik a kátésok felkészítése, Egerpatakon a vallásórák. Még egy közös falufüzet összeállításának a szükségessége és létjogosultsága is körvonalazódott Egerpatak és Szacsva múltjáról és jelenéről egyaránt – fejezte be a lelkipásztor.
Ezredéves hagyaték
az az erdő- és legelővagyon, amelyet az egerpatakiak ősei szereztek, és értékesítésére, megőrzésére mindig nagy gondjuk volt. Millenniuminak azért nevezhetjük ezt a közös vagyont, mert a falu közbirtokossága éppen 1896-ban alakult, amikor fennállásának éppen ezredik évét ünnepelte Magyarország – tudtuk meg Prokop István közbirtokossági elnöktől. Ezt a szentül őrzött, nehezen szerzett vagyont államosították a kommunista diktatúra idején, visszakaptak 240,48 hektár vegyes erdőt és 70,71 hektár legelőterületet a Bibarc nevű legelőrészen. Az erdők a Bodzafordulói-hegységben terülnek el a Mély-ároktól a Szeredőponkig húzódó területen. Ez a vagyon hatvannyolc örökhagyó értéke volt, akik után jelenleg kevéssel több, mint száz leszármazott közös tulajdona lett.
Prokop István, az öt személyből álló adminisztrációs csoport vezetője és a zágoni magánerdészet erdésze nagy felelősséggel dolgozik és tisztelettel beszél erről a vagyonról. Hivatalos üzemterv alapján működnek, amelyet 2014-ben rendeltek meg újra tízéves időtartamra.
– A legelőterületünket bérbe adtuk egy szarvasmarha-tenyésztőnek – folytatta Prokop –, az értékesítésre kijelölt fát pedig lábán eladtuk egy általunk megbízhatónak ítélt kitermelőnek, aki a fővágás mellett elvállalta a gyérítést is. Tagjaink így pénzben kapják meg osztalékukat, amire csak ezután kerül sor két ok miatt: a járvány akadályozta a gyülekezést, és az idei osztalék kissé kevesebb is lesz, mert úgy határoztunk, hogy ebben az esztendőben fejlesztünk, befektetünk, vagyis gyarapítjuk a közös vagyont. Megvásárolunk egy olyan belsőséget, amelyen gazdasági épületek is vannak. A mostani esztendő azért is más számunkra, mert törvény kötelez minket arra, hogy létesítsünk egy 20 hektáros, amolyan védelmi jellegű csendövezetet, amelynek zajártalomtól mentesnek kell lennie, s területén csak meghatározott műveletet, például takarítást lehet végezni.
