A Betyárkirály Székföldjén

2020. május 26., kedd, Emlékezet

A Betyárkirály nevet csakis Rózsa Sándor (1813–1878) viselhette. Sok embert küldött a túlsó partra, rabolt, mégis egyfajta hősként emlékeztek rá mindenhol. Erdélyben is ismert volt. A szamosújvári várbörtönben halt meg, és síkövét, amely hamvainak helyét a börtön melletti rabtemetőben jelöli, 2012-ben felújíttatta az utókor.

  • Rózsa Sándor köztéri szobra Ásotthalomban (W)
    Rózsa Sándor köztéri szobra Ásotthalomban (W)

Mivel csapatával részt vett a magyar szabadságharcban, a rabtemető nemzeti emlékhely. Feljegyezték, hogy sok jeles emberrel raboskodott együtt, s a börtönben még Jókai Mór is felkereste. A mi számunkra azonban mégis furcsán hangzik, hogy Székelyföldre is eljutott volna, pontosabban Székföldjére, és annak is a legdélibb – való igaz: nagyon elzárt és rejtett – vidékére, az Erősd határában lévő Veczerkőhöz, amelyet körülölel az Olt. Ez a csupán 622 méter magas hegytető a Baróti-hegység egy déli nyúlványa. Oldalában festői sziklaképződmény emelkedik, és abban egy résbarlang. Hisszük, nem hisszük, a régi erősdiek felülmúlhatatlan képzeletvilága ide helyezi a Betyárkirály egyik rejtekhelyét. Az biztos, hogy semmi jót nem jelentett, ha jött a hír, hogy Rózsa Sándor összehúzta a szemöldökét, tudták azt mifelénk is az emberek.

Sok évvel ezelőtt félelmetes rablóbanda tanyázott itt, a Veczerkő környékén és a Veczeri-barlangban – tartotta az egykori erősdi szájhagyomány. Ők aztán elmenekültek innen, de kincseiket biztos, hogy valahol elásták, elrejtették, lehet, hogy éppen a barlangban. Ez volt a Rózsa Sándor barlangja. Ő itt lakott, ezen a vidéken. A szegény embereket nem bántotta. Erősdöt azért szerette, mert itt nem volt gazdag földesúr, sem báró, sem gróf – jegyeztem le az erősdi néhai Bernád Györgyné Joó Ilona (1895–1977) „régiektől hallott” visszaemlékezését igazi nagy örömömmel. Az erősdi résbarlangot 1986-ban mikós diákok – Tóth Lehel, Ilyés Szilárd, Szép Szabolcs – felmérték-feltérképezték. Magasabb csendes járatai denevérek, baglyok tanyájául szolgálnak. Orbán Balázs is megemlékezett róla, és 1868-ban azt írta, a veczeri rablóbanda elrejtett kincseit sok ideig keresték itt a környékbeliek.

És a türelem rózsát termett... Ugyanis a dél-bácskai Ásotthalom erdészeti szakközépiskolája a sepsikőröspataki születésű Bedő Albert, a magyar erdőtörvény megalkotójának a nevét vette fel. A szakiskola vezetősége pedig ellátogatott Bedő kálnoki sírjához, s ezt követően Kálnokon Bedő-mellszobrot, születési helyén, Sep­si­kőröspatakon pedig emléktáblát állíttattak iskolájuk névadójának. Az események kapcsán juthattam el Ásotthalomba, Rózsa Sándor szülőhazájába – aki a szegedi Al­sóváros, a mai Röszke szülötte volt.

Ásotthalomban megcsodálhattam a Betyárkirály emlékét felelevenítő Rózsa Sándor Élményházat, amelyet éppen létrehozója, a község polgármestere, Toroczkai László mutatott be. Ásotthalomban megtekinthettük a közel 300 évesre becsült szürke nyárfát, Rózsa Sándor fáját. A községben évente megtartják a Rózsa Sándor Fesztivált.

Ki ne tudná, hogy mily messzi esik Szeged-vidéktől Erősd. És mi jó néhány ismerősömmel együtt mégis büszkén emlegetjük, hogy itt nálunk, ebben a székföldi kis református faluban található a Betyárkirály legtávolabbi, székelyföldi monda őrizte emlékhelye. Rózsa Sándor alakját nem felejtette el a háromszéki ember. Akinek nagy örömére szolgált az is, amikor a Fölszállott a páva zenei-táncos vetélkedő műsorában a Fokos zenekar fiataljai megszólaltatták Rózsa Sándor nótáit.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1299
szavazógép
2020-05-26: Kitekintő - :

A magyar csoda (Békési levelek)

Érdekes, egyben ingoványos terület is ez a téma. Az, mert gyarló emberként hajlamosak vagyunk mitizálni mindent, de elsősorban saját „fajtánkat”. Még egyszerű közemberként is el-elragadtatjuk magunkat, és azt mondjuk, akár fennhangon is, hogy nincs a magyarnál szebb, jobb, okosabb ember a világon. Van – volt és lesz is valószínűleg – olyan politikai vonulat, amely ezt akár a kizárólagosságig magáévá teszi. Mindannyiunk kárára. De most nem róluk beszélnék, hanem tovább egyensúlyoznék az emlegetett keskeny, olykor pengeélnyi mezsgyén magyarságunk valós értékeiről értekezvén.
2020-05-26: Gazdakör - Bokor Gábor:

Trágyatárolási és kezelési útmutató

Az emberiség számára egyre nagyobb kihívást jelent a környezet tiszta, élhető állapotban való megtartása. A vizek esetében az egyik legkritikusabb probléma a mezőgazdaságból származó nitrátokkal való szennyezés, a döntéshozók így több támogatás folyósítását is adott szabályok betartásához kötötték, emellett tetemesek a kiszabható büntetések is. Ebben a témakörben nemrég Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője tartott előadást a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által működtetett falugazdász-hálózat tagjainak heti online képzésén.