Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Az élő és éltető Szotyor

2020. június 3., szerda, Riport

Ritka az a bennvaló Szotyorban, ahol ne találkoznánk a zöldség- és virágkertészet művelőivel. Aki nincs otthon, az a sepsiszentgyörgyi vagy más települések piacain árulja portékáját. Komoly hagyománya van a faluban a zöldség- és virágkertészetnek – magyarázta volt e sorok írójának néhai Rápolti Álmos, aki a régiektől tanúsította-hallotta, hogy brassói bolgárkertészektől tanulta meg ennek a mesterségnek mikéntjét a szotyori ember. De nem csak ez bizonyítja, hogy élő és élni akaró település a vírusjárványtól szabadulni készülő Szotyor.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

Egyedi név

Szotyor nevét szótörténeti és szóföldrajzi, magyar névlélektani szempont alapján szatyorkészítőktől kaphatta, első írásos formája 1448-ból származik. Etimológiai szempontból ritka helységnév, egyedi előfordulású a magyar nyelvterületen. Az 1567-es összeíráskor 33 családot jegyeztek fel itt, népessége csak a XX. század elején haladta meg a félezer lelket. Anyaegyháza, katolikus leányegyháza és óvodája révén önálló falusi életet él, csak ősi iskolájának padjai maradtak üresek – iskoláskorú gyermekeit felszippantotta a közeli megyeközpont. Hosszú időre visszatekintő kertművelési hagyományairól igazából egy néprajzkutatónak kellene beszámolnia. Nem hobbi ez, hanem megtartóerő, ami számtalan család asztalára viszi a legkiválóbb élelmiszer-alapanyagokat, virágot a házba, az udvarra, a templomba és a temetőbe. Nálunk mintha kissé megfeledkeztek volna e tudomány kutatói erről az éltető hagyományról, pedig a bolgárok több alkalommal ellepték Délkelet-Erdélyt, hol a török invázió elől, hol a megélhetés miatt jöttek vidékeinkre: Budapesten bolgárkertész-emlékművet állítottak számukra, a Cenk alatti városban, Brassóban egy egész városnegyed, Bolgárszeg őrzi emléküket. A lepergett idők alatt felhalmozott tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem annyira a talajviszonyok, mint a tenni akarás, a szorgalom volt a kulcsa annak, hogy ezt a háziipari ágat mifelénk akárhol meg lehetett volna honosítani. Nemcsak Szotyor, hanem a szomszédos Kilyén is kertgazdasági gyakorlata miatt kapta az éltető jelzőt.

 

Miklós András a falufelelős

 

A jó és a szép

Szilágyi Sándor zöldségkertész és felesége – az SXN családi vállalkozás tulajdonosai – meg­győztek arról, hogy ezt a háztáji munkát csak sok kitartással és következetességgel, anyagi befektetéssel lehet végezni. Kiderült, hogy a fiú az apától, idősb Szilágyi Sándortól tanulta a mesterség alapjait. A kezdetek 2013-ra nyúlnak vissza. Több nagy méretű fóliaház foglalja el udvaruk tetemes részét. Aki figyelmesen jár a szotyori utcákon, meggyőződhet, hogy garmadával sorakoznak a fóliasátrak, kevés lehet az a család, ahol még a hagyományos módon termelik a zöldségféléket és az egyre több, szebbnél szebb virágféléket. Így van ez Szilágyiéknál is, a gazdaságban mindenütt rend és tisztaság.

Az ifjú házigazda felesége, Szilágyi Nóra készséggel válaszolt kérdéseinkre. Virágok és zöldségfélék sorakoznak itt, a szép és a jó valóságos vetélkedője. Muskátlit, csüngő petúniát még láthattunk, de ottlétünk éppen a palántaidőszak végére esett. A fóliaházak többsége már üres volt. Bőven volt még gyermekkorunk legrégebbi fajtájából, a pityókalevelű paradicsompalántából, keresett volt idén a koktélparadicsom, paprika, zeller, káposzta, karfiol és palánthagyma. „A járványidőszak miatt visszafogott volt a külföldi behozatal, így aránylag jobb piaca alakult a hazai termékeknek – tájékoztatott a gazda. – Van még egy kis tartalék paprikánk, kápiánk, paradicsompaprikánk, csilink és bolgár fajta csípősünk.”

Régebbi ismerősünket, Barabás Mózes termelőt is megkerestük, aki kimondottan virágkertészetre szakosodott. „A muskátlik, szalviák, büdöskék már a parkokban, temetőkben és udvarokon virítanak – mondta –, van még nálunk kevés mézvirág, begónia és fukszia, de már megkezdjük az év végére kinyíló krizantémok dugványozását.”

Barabás Mózest kertészete mellett a település közösségi dolgai is foglalkoztatják. „Annak örvendünk – mondta –, hogy a városvezetés kiépítette Szotyor település ivóvíz- és szennyvízhálózatát, de maradtak olyan településrészek, ahol van ivóvíz, de nincs kanalizálás, és fordítva. Kihallgatáson is voltam emiatt a városvezetésnél, ugyanis az én kis zsákutcámban van csatorna, de nem vezették be az ivóvizet, a Brassó felőli falurészen több családnak van ivóvize, de ott meg kellene hosszabbítani a szennyvízhálózatot. Nem biztattak erősen! Tervezni azonban szabad. Falusfelemmel, Kóródi Jánossal a szotyori temetőkertbe egy emlékjel elhelyezését terveztük saját költségeinken, hogy emlékeztesse a nemzetünket szétszaggató trianoni döntésre a mindenkori élőket. Most jön a nemzeti összetartozás napja, de mihelyt biztosra fordul a járvány miatti mozgási lehetőség, kivitelezzük!”

 

Szilágyiék: Itt a pityókalevelű paradicsom!

 

Járványidőben munkatelepen

Rég felvetődött, hogy halaszthatatlanná vált egy ravatalozó építése Szotyorban is – mondta a falufelelős, Miklós András, aki információink szerint a helyi közösség támogatását is élvezi munkájában, s ebben közrejátszik az is, hogy a többségi református egyházközség gondnoka, annak énekvezére (kántora) és nem utolsósorban a magyar művelődési élet animátora. „Bár peremtelepülése vagyunk Sepsiszentgyörgynek – folytatta –, a város részeként, közigazgatási helyzetünk révén végül is részesei lehetünk mi is a városi tanács gondoskodásának. Így nyílhatott munkatelep a temetőnk keleti végében, ahol teljes gőzzel épül a halottasház, s miként azt a Zágonban bejegyzett kivitelező Pitlák cég vezető mérnöke, Pitlák Károly ígérte, nyár derekára virágcsokor jelzi majd a munkálatok befejezését.”

A cégvezető mérnökkel Uzonban is találkoztunk, ugyanis ott is az ő vállalkozása volt az uzoni közös ravatalozó kivitelezője. A falufelelős elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi Wegroszta László készítette az épület terveit, amelyben harmonikus módon ötvöződnek a vidékünkön megszokott terméskő és fa építészeti elemek. Nem kis gondot okozott a terméskő falak kivitelezése, amelyek ügyes kezű mikóújfalusi cigány kőfaragók szakavatott és kifogástalan munkáját dicsérik, a népes szakmunkás gárda pedig munkafegyelemből is jelesre vizsgázott.

 

Épül a ravatalozó

 

Sorjázó tennivalók

– Köszönettel tartozunk a városi önkormányzatnak, hogy önerejéből finanszírozza a ravatalozó építését, és segített abban, hogy LED típusú lámpaégőkkel és -testekkel láthassuk el az egész település közvilágítási hálózatát – hangsúlyozta a falufelelős –, és arra kérjük továbbra is, hogy támogasson más helyi gondunk kivitelezésében. Befejezéshez közelednek a szennyvízhálózatra való rácsatlakozások, és amint azt említettük, két olyan településrész közművesítésének a befejezése vált szükségessé, amely vagy víz-, vagy kanálisvezeték nélkül maradt. Hasonló módon ezek elvégzése után az aszfaltozási programot is szeretnénk befejezni. Halaszthatatlanná vált a történelmi szotyori Olt-híd teljes felújítása, amit több alkalommal tudomására hoztunk a városvezetésnek. A híd jelentős szotyori tulajdonú mezőrészt kapcsol össze jelenleg is a településsel, tehát nélkülözhetetlen. Faoszlopos szerkezetű, meg kellene erősíteni, mert nehézgépek, traktorok is közlekednek rajta. Sajnos, távolabb esik a településtől, és környékét nem tudjuk napi rendszerességgel ellenőrizni, így part menti részeit szemétdombbá változtatták az ott áthaladók, használhatatlan alkatrészek, műanyagok stb. lerakóhelyévé lett, ami miatt több alkalommal szót emeltünk a lakosság körében.

Történelmi jelentőségű átjáróhely ez az út – tesszük hozzá mi, mert egy olyan kelet–nyugat irányú közlekedési utat szolgál ki, amely még a XIX. század elején Sepsiszentkirály érintésével éppen a Benedek-mezőn kapcsolódott bele a Sepsiszentgyörgyöt Székföldjével összekötő műútba. Olvasóink számára így az is érthetővé válik, hogy a XIX. században miért épült meg a szentkirályi erdőn áthaladó úton a nemrég tatarozott, technikatörténeti értéket képviselő boltíves kőhíd.

 

A megerősítésre váró híd

 

Bepótolnivaló is maradt

– Bepótolnivaló is maradt, főleg a református egyházközség háza táján – részletezett a gondnok. – Lelkipásztorunk, Berszán Sándor nyugdíjazása után felvetődött egy teljesen új lelkészi lakás megépítése, amit a régi paplak tarthatatlan állapota indokolt. Szakemberekből álló csoport megállapítása alapján a presbitérium egy új paplak építése mellett döntött, ami ismét pénzalapok előteremtését követeli. Szerettük volna elvégezni felújított templomunk teljes belső meszelését is, ami a vírusjárvány miatt szintén elmaradt. Új lelkipásztorunk, Sánta Imre a pandémia idején a település csendes belterületén levő faluház udvarán tartotta igehirdetéseit, amelyekben kitartásra biztatott, és arra ösztökélt, hogy próbáljuk lelkileg és hitbéli módon is megélni, hogy a nehézségekkel beköszöntött esztendő egyben nemzeti összetartozásunk éve is.

Szotyor magyar népe bizalommal vállalja az idők kihívásait, és az idősebbek bizonyára még nem felejtették el az 52 évvel ezelőtti eseményeket, amikor népgyűléseken kellett Sepsiszék népének kivívnia magának, hogy Kézdi- és Orbai­székkel együtt maradhassunk, s ha nem is Háromszék megye néven, de Kovászna megye elnevezéssel önálló megyeként élhessük meg továbbra is mindennapjainkat. Ezeken a népgyűléseken Szotyor és Kilyén székely népe is hallatta szavát, hogy Sepsiszék területén maradhasson. 1968 februárjában lezárult a régi diktatúra rendszere, hosszas és rendkívül feszült viták után az akkori pártvezetés elfogadta jelenlegi megyénk megalakulását. Hogy miként küzdött meg az akkori Háromszék a brassói törekvésekkel, hogy milyen eszközökkel érvényesíthette szándékait a térség lakossága, arról a 2013-ban a Háromszék Vármegye Kiadó által megjelentetett, Újjászületés – Háromszékből Kovászna című kiadvány ad felvilágosítást, immár hivatalos levéltári dokumentumok alapján.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a Román Kupa döntőjébe?








eredmények
szavazatok száma 972
szavazógép
2020-06-03: Magazin - :

Megújul a Trianon Múzeum

Megújul a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum a Nemzeti Kastély és Várprogramnak köszönhetően a jövő esztendő elejére. A trianoni diktátum időszakát bemutató, megújult interaktív kiállítás és új közösségi terek várják majd a látogatókat.
2020-06-03: Pénz, piac, vállalkozás - :

Belföldre utaznak (Turizmus)

A hazai vendégek továbbra is utazni fognak, de a szállás kivételével kevesebbet költenek majd a szabadidős tevékenységekre. A travelminit.ro felmérése szerint az utazók a hegyvidéki üdülőket részesítik előnyben.