Szép lenne a beismerés

2020. június 5., péntek, Nyílttér

Az 1960-as évek második felében már csak órák-percek választották el a Szovjetuniót és Kínát a háború kitörésétől. Határvillongások voltak, ugyanis a Szovjetunió a második világháború idején elfoglalt egy különös nevű kínai szigetet, amelyet a háború után sem akart visszaadni, sőt, nagy méretű katonai bázist hozott ott létre.

Hiába bizonygatták a kínaiak, hogy a szigetlakók már több ezer éve kínaiak, és a terület is az, az oroszok – de főleg Sztálin – maguknak tartották a szigetet. A kínaiak sokszor hajtottak végre ilyen-olyan kisebb-nagyobb támadásokat, még az oroszok ebédlőasztalára is odapiszkoltak, mégsem érték el céljukat.

Aztán hosszú viták és tárgyalások után, belátva, hogy mindkét állam kommunista irányzatú, és hogy a fő ellenség mégis Amerika, megegyeztek. A kínaiak azt kérték, hogy az oroszok adják írásba: a sziget kínai terület – a használati jog viszont az oroszoké maradt. Azóta szent a béke...

A mi esetünkben is az lenne jó, ha a román fél elismerné írásban, hogy Erdély Magyarország tulajdona volt ezer éven át, amelyet az osztrákgyűlölő franciák, angolok, olaszok, amerikaiak (és mások) 1920. június 4-én büntetésből, a trianoni döntés alapján Romániához vakoltak. Ha ez a beismerés megtörténik, lehet, hogy kialakul egy békés együttélés belföldön, külföldön pedig egy békés szomszédi viszony a két ország és a két nép között.

Higgye el mindenki, hogy a beismerés (akár a katolikusoknál a gyónás) megszabadítja a lelkeket a nyomasztó bűntől. Ezután a románoknak nem kellene pénzért vagy más juttatásokért szerepelniük a magyarok ellen, még az Úzvölgyében sem a nacionalistáknak. Úgy legyen!

N. Kányádi Mihály, Szentivánlaborfalva

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1536
szavazógép
2020-06-05: Nyílttér - Albert Levente:

Csillagom, csillagom! (Mesélő képek)

Hihetetlen teljesítmény volt, amikor huszonnyolc évvel ezelőtt egyetlen alpinista kevesebb mint egy óra alatt lefűrészelte és könnyedén, fél karral, egy szál kötélen a negyvenegy évig tündöklő vörös csillagot a sepsiszentgyörgyi park közepére engedte alá. A csodálkozók zöme gyerek volt, akiket inkább a mászkálás attrakciója vonzott a térre.
2020-06-05: Nyílttér - :

A posta nem ér rá a dolgára? (Szóvá tesszük)

A kézdivásárhelyi postán voltam a minap csomagokat feltenni. Amikor az ott dolgozók meglátták a csomagokat, kérték, hogy adjam az ,,AWB”-t, mert nekik nincs idejük annyi papírt kitölteni, ezt mindenkinek otthonról kell megcsinálnia és hoznia. Csak ámultam-bámultam, mire a hölgy azt mondta: na, elve­szem, ne kelljen hazavinnie! Tudtam, hogy időbe telik, de valahogy csak útra kellett tennem a hat csomagot, és úgy tudom, a szállítás a posta dolga...