Egyhetes politikai csata után az amerikai törvényhozás mindkét háza végül elfogadta a 700 milliárdos mentőcsomagot. A hét elején az Európába átgyűrűzött válság miatt tanácskozott az EU négy gazdasági nagyhatalma, ám közös fellépésről nem állapodtak meg. Közben a pénzpiacok idegessége fokozódott, a tőzsdék rég nem látott mértékben zuhantak.
Egyre több amerikai gazdasági szakértő véli úgy, hogy a mentőcsomag nem a legjobb megoldás a hitelválságból való kilábalásra. Hiszen nem biztos, hogy célt ér a hitelpiacot mérgező rossz hitelek felvásárlása, az adminisztráció így ugyanis 700 milliárd dollárnyi ,,értéktelen termék" birtokába jut. Alternatív programként felmerült, hogy a szövetségi kormánynak nem a hiteleket kellene felvásárolnia, hanem közvetlen tőkeinjekcióval, készpénzzel kellene segíteni a pénzintézeteket, hogy azok azonnal hiteleket nyújthassanak. A szövetségi segítségért cserébe a kormány, közvetve az amerikai nép tulajdonhányadot szerezhetne a kisegített bankokban. Sok szakértő szerint ez a megoldás talán hatékonyabb és mindenképpen tisztességesebb volna az adófizetőkkel szemben.
Múlt szombaton Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország állam- és kormányfői nyilatkozatot tettek rövid csúcstalálkozójuk után, hogy ,,nemzeti, illetve kollektív szinten" megvédik a bankrendszer stabilitását. Eseti döntéseket ígértek összeurópai mentőalap létrehozása nélkül. Így gyakorlatilag a kormányok feladata maradt, hogy közbelépjenek. A német bejelentést követően, amely szerint az állam a korábbi részleges helyett teljes garanciát vállal a bankbetétekben elhelyezett magán-megtakarításokra, egyre több európai kormány csatlakozott a kezdeményezéshez. Hétfőn a svéd, a dán és az osztrák kabinet jelentett be hasonló intézkedést. A spanyol gazdasági miniszter pedig jelezte, hogy kormánya szintén kész a betétekért helytállni, az olasz miniszterelnök pedig közleményben szögezte le, az unió összes vezetője mindent megtesz a pénzügyi rendszer stabilizálásának szavatolásáért. Az Európai Központi Bank és a brit jegybank 74 milliárd dollárt ajánlott fel a bankszektornak. A pénzintézetek azonban továbbra is ódzkodnak attól, hogy egymásnak kölcsönt adjanak. A francia BNP Paribas Bankot ez nem zavarta meg abban, hogy felvásárolja a bajba jutott Fortis papírjainak 75 százalékát. Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet nyugalomra szólította fel a piacokat, hangsúlyozva, hogy az euróövezet központi bankja, vagyis az EKB készen áll, hogy a pénzpiacok számára biztosítsa azt a likviditást, amelyre szükségük van, mindaddig, amíg ez az igény fennáll. Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügy- és gazdasági miniszteri csoport (Eurogroup) elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy egyetlen uniós bankot vagy biztosítót sem hagynak elbukni. Joaquín Almunia pénzügyi biztos annak fontosságát emelte ki, hogy az euróövezeti országoknak összehangoltan kell cselekedniük. Úgy vélte, negatív következményei vannak, ha egy-egy ország önálló, a többiekkel nem egyeztetett akcióba kezd. Ugyanakkor megismételte, hogy egységes uniós mentőakciót kormánya egyelőre nem tart célravezetőnek, mert a tagországoknak rugalmasságot kell biztosítani, hogy a helyileg legmegfelelőbb lépéseket találják meg. Az uniós illetékesek kizárták, hogy az EU módosítana a pénzügyi és költségvetési stabilitást garantáló szabályokon.
De mindez a jelek szerint nem nyugtatta meg a piacokat. A tőzsdéken hétfőn világszerte szabadesésbe kezdtek az indexek, magukkal rántva az olajárakat is. Az utóbbi nyolcvan év legsúlyosabb gazdasági válságának tovagyűrűzésétől tartó brókereket nem sikerült megnyugtatni. A szakemberek szerint beköszöntött a hitelpiac jégkorszaka, és a jégtakaró egyelőre csak vastagodik.
A szakemberek szerint az európai kormányok eddig csak kapkodtak, de nem láttak hozzá a legfontosabb probléma, a hitelkockázat csökkentéséhez. A bankok ma rövid távú forrásokat használnak fel működésükhöz, amelyek igen drágák, s ha a bankközi kamatszint nem csökken, akkor a hitelválság újabb hullámával kell számolnunk néhány hónap múlva. A betétek garanciáit felvállaló kormányok az intézkedéssel elejét tudták venni egy bankpániknak, de senki sem tudja, hogy ha a betétesek valóban elkezdenék kiszedni a pénzüket, akkor meddig tudnának helyt állni. Az eurózóna a szakértők többsége szerint a recesszió felé halad, és a gazdasági teljesítmény visszaesésével kell számolnunk világszerte.
Keletebbre, így Romániában is egyelőre a lej gyengülésével érkezett el konkrétan a pénzügyi válság. A múlt havi átlagárfolyamhoz képest tíz százalékot esett a nemzeti valuta az euróhoz képest. Az idegességet fokozza, a bejelentett nagyszabású fizetésemelés, illetve az ezt követő szakszervezeti követelések, így nem csoda ha Mugur Isărescu jegybankelnök szigorú fegyelmet követel a kormánytól ― ez ügyben találkozott a kormányfővel is ―, hogy az infláció ne szabaduljon el.
