Spárgatermesztők KézdiszékenSzülőföldön kamatozik a külföldön szerzett tapasztalat

2020. június 8., hétfő, Riport

Néhány éve Háromszéken is elérhető egy helyben termelt, ám kevésbé ismert zöldség, mely lassan, de beférkőzni látszik a székelyföldi háziasszonyok lelkébe és konyhájába egyaránt. Ha a spárgáról eddig jóformán csak a nyugati országokba szedésére indult vendégmunkások jutottak eszünkbe, ideje más tekintetben is megközelíteni, azaz megkóstolni ezt az ízletes, vitaminokban gazdag, sokféle módon elkészíthető tavaszi zöldséget. A Perkő alatt elterülő Kézdiszentléleken Mezősi Attila és családja vállalta fel az úttörők szerepét, a spárga számukra olyan élettapasztalatot hozott, melyet szülőföldjükön hasznosítottak: otthont, megélhetést, gyermekeik számára jövőt teremtettek.

  • Mezősi Tünde és lánya. A szerző felvétele
    Mezősi Tünde és lánya. A szerző felvétele

Újdonságra nyitott, sütni-főzni kedvelő háziasszonyként fedeztem fel néhány éve a közösségi médiában egy helyi hirdetést: zöld spárgát kínáltak eladásra, sőt, házhoz is szállították. Valamikor a kilencvenes évek elején találkoztam első alkalommal a spárgával tasakos krémleves formájában, illetve üvegben konzervált fehér változatával, rokonok próbáltak megörvendeztetni vele – akkor nem sikerült. Azóta viszont foglalkoztat a dolog, rengeteg spárgás receptet böngésztem, a nagy boltok polcairól mégsem mertem leemelni, idegenkedtem főként a fehér spárgasípoktól. A szentléleki zöld spárgát népszerűsítő bejegyzéstől a rajongásig viszonylag rövid út vezetett, harmadik éve kitartóan vásárolom, készítem ezt a zsenge, különleges zöldséget. Mezősi Tünde és lánya, Hanna sokat tett azért, hogy a háromszékiek igazán megismerjék a viszonylag rövid szezonban élvezhető növényt, nemcsak termesztik és kézbesítik, de tanácsokkal, receptekkel is szolgálnak az elkészítésről. Arról, hogy mi mindent jelent számukra ez a munka, hogyan indultak és miért éppen a spárgát választották, a Mezősi farmon beszélgettünk, Kézdiszentléleken.

 

Szezonmunkától a piacig

Mezősiék immár két évtizede foglalkoznak mezőgazdasággal, jelenleg hetven hektáron gazdálkodnak, krumplit és búzát termesztenek főként, zöld spárgát mindössze 17 árról gyűjtenek be. A családfő, Mezősi Attila a kétezres években került kapcsolatba ezzel a kultúrával, ahogyan sokan mások, ő is Németországba járt dolgozni, spárgatermesztésben foglalkoztatták. Akkor Kézdivásárhelyen éltek, fiatal házasként arra készültek, hogy építkezzenek, ám az anyagiakat elő kellett valahogy teremteni, ezért indult spárgaszedésre. Hanna lányuk éppen akkor született, ő pedig 3–4 évig járt ki a szezonban dolgozni, majd Ausztriában is szerencsét próbált, a most 14 éves fiúk születése után azonban már nem vállalt munkát a határokon túl – idézte fel felesége. Tulajdonképpen ez adta az ötletet, hogy otthoni kertjükben is próbálkozzanak a spárgatermesztéssel, az első dugványokat 2007–2008-ban vásárolták Hollandiából.

Úgy gondoltuk, érdekesség, újdonság, így hát belevágtunk. Tíz évet adtam a dolognak, hogy beinduljon, de úgy tűnik, kicsit több időre van szükség – fogalmazott Mezősi Tünde, aki nevetve jegyezte meg: nem számítottak arra, hogy a székely embert ennyire nehéz lesz meggyőzni arról, hogy a krumpli és hús mellett jól megfér egyéb is, a spárga finom, sokoldalú és érdemes megkóstolni. Ezért döntöttek úgy, nyitni kell, széles körben megismertetni, forgalmazni a jó esetben mindössze másfél-két hónapig elérhető zöldségfélét. Lányával együtt szív­ügyüknek tekintik ezt, s bár állítják, csupán hobbiból spárgáznak, szavaikból is sugárzik, hogy mindketten elszántan és szívesen foglalkoznak vele, részt vesznek minden munkafázisban, a begyűjtésben, tisztításban, csomagolják, népszerűsítik és kiszállítják a zsenge spárgasípokat. Fokozatosan bővítették az ültetvényt, mely néhány év alatt érik termőre, s ötévente szükséges frissíteni, újratelepíteni.

Kihívásként éltem meg, hogy olyasmivel kezdtünk foglalkozni, amivel az országban addig senki – jegyzi meg a háziasszony, aki úgy érzi, csak ebből a kultúrából nem tudnának megélhetést alapozni, hiszen körülbelül hat hét a szezonja. Mint mondta, a spárga a tavaszi, a krumpli pedig az őszi bevételüket adja.

 

Gépek a Mezősi-farmon

 

Tőkét kovácsolni a tapasztalatból

Földműveléssel már akkor is foglalkoztak, amikor a családfő külföldön dolgozott, ám kisebb területeken gazdálkodtak, Tünde intézte az ehhez kapcsolódó tennivalókat, a munkálatokat a rokonok segítségével végezték el. Így indultak, a kezdetekben LAM-hitelt is igényeltek farmjuk fejlesztésére, a gépeket – első körben használtakat – külföldről vásárolták meg, a családfő szezonmunkával szerezett keresetét rendre gazdasági gépekbe fektette, „soha nem a pénzzel jött haza”, így tudtak évről évre bővíteni.

A rendezett udvar és családi ház mögött emelkedő gazdasági épület kívülről nézve is nagy, belül tiszta, jól átlátható és gondos a hatalmas csarnok, ahol katonás rendben sorakoznak a termőföld hatékony megmunkálását szolgáló eszközök és gépek. A családfő látogatásunkkor is a mezőn dolgozott, a kitartó munkával évek alatt összeállított gépparkot a lányok ismertették: négy traktor, egy kombájn, krumpliszedő- és válogatógép, locsolórendszer, csomagolóberendezés, kis traktor, a spárga tárolásához szükséges hűtők és mosóberendezés, a talaj előkészítését végző munkagép. Végül Hanna mondja ki, amit első látásra tapasztalunk: a rendezettség mindig is jellemző volt a gazdaságra, édesapja a külföldi útjain tapasztaltakat kamatoztatja itthon is. A spárgatermesztéshez megteremtette a család hölgytagjainak a feltételeket, ők pedig vállalták, hogy foglalkoznak vele – jegyzi meg mosolyogva a 19 éves fiatal lány, akinek feltett szándéka, hogy tanulmányait követően se mondjon le a zöldségek királyaként is említett növényről. „Édesapámmal már megbeszéltük, hogy mindenképpen folytatom, ez az én örökségem” – szögezi le mosolyogva.

A farm mögötti területen két parcellán magasodnak ki a talajból a spárgasípok. Hogy meddig és mennyit lehet belőlük begyűjteni, azt főként az időjárás határozza meg, hiszen a szabad földön termesztik. Kezdetekben a különleges ízű, fehér spárgával is próbálkoztak, ám termesztése sokkal bonyolultabb, értékesíteni is nagyon gyorsan kell, egyébként veszít minőségéből az igen értékes zsenge spárgasíp. A külföldről megvásárolt dugványok ültetése komoly talaj-előkészítést igényel, jó mélyen és alaposan földbe dolgozott trágyát, hiszen ez a termőfelület évekig biztosítja majd a növény fejlődését, az ültetést is gyorsan kell végezni, hogy a hűtött dugványok ne károsodjanak. A vidék klímáját jól bírja egyébként a spárga, de az előző csapadékmentes tél érezteti hatását – állítják a Mezősi hölgyek.

 

Megszerettetni az ismeretlent

– Kezdetekben megmozgattunk minden erőforrást, eljártunk a nagy üzletláncokhoz és a helyi boltokba is, ám mindenhol azzal, fogadtak: köszönik, nem kérik a terményt. Felkerestük a vendéglőket is, most jutottunk oda, hogy két sepsiszentgyörgyi vállalkozó is hívott, akik szeretnék a menüre felvenni a spárgát, korábban más háromszéki vendégfogadók is megkerestek, vitték a spárgát – mesélte háziasszony.

Az elutasítás mögött egyrészt azt látja, hogy a megkeresettek maguk sem ismerik a spárgát, a nagyok központosított beszerzéssel dolgoznak, a kisebb boltok pedig nem tudják megoldani az eleve kényes zöldség tárolását. Több mint tíz év távlatából viszont úgy érzi, a kezdeti bizalmatlanságot egyre inkább az érdeklődés váltja, a Hanna által kezdeményezett, közösségi médiában történő népszerűsítés pedig meghozta a gyümölcsét: egyre többen várják, hogy megjelenjen a szentléleki spárga, egyre gyakrabban készítik és teszik közzé saját receptjeiket a vásárlók.

Az ügyfelekkel történő kommunikáció is a Hanna feladata, szívesen végzi, de besegít a szállításban, értékesítésben, gyakran ő árul piacon, vásárokban is. A környéken tartott havi, termelői vásárokba is eljártak, Kézdivásárhelyen nagyobb, Sepsiszentgyörgyön kevesebb érdeklődést tapasztaltak. Örömmel mesélték: a Facebook világa valóságos robbanást idézett elő. Csíkszeredából egy egészségügyi problémákkal küzdő ügyfél jelentkezett, s tulajdonképpen általa vált ismertté a környéken a szentléleki spárga, de a „csíki vonal” mentén, ismerősök révén jutottak el oda, hogy most már rendszeresen szállítják Sepsiszentgyörgyre is a finom zöldséget, mely iránt egyre jelentősebb a kereslet. Emiatt is tervezik, hogy kissé megnövelik a termőfelületet.

 

Gép mossa és vágja méretre a spárgát

 

Változatos, egészséges

S hogy miért érdemes spárgát fogyasztani, arra Hanna válaszolt röviden: kalóriaszegény és vitaminokban gazdag a friss hajtás, ám a család elsősorban étkezéseink sokszínűségéhez, az új ízek megismerése okán ajánlja. Azt tapasztalják, a városiak nyitottabbak erre, bátrabban valósítanak meg új ötleteket a konyhában. A közismert spárgakrémleves mellett császárszalonnába tekerve, sültek köreteként, hollandi mártással felszolgálva vagy csőben, sós pitébe belesütve is megállja helyét, de akár desszert is készülhet spárgával, amit mi is megkóstolhattunk: a habkönnyű, gyönyörű sárga színű püspökkenyérben nem csak üde foltnak, hanem aromás falatnak bizonyult a zöld spárga. Idényben Mezősiék asztalán szinte minden nap terítékre kerül valamilyen formában, és mára a szűkebb családban is elfogadták, kedvelik, készítik.

Mezősi Tünde úgy érzi, nem volt hiábavaló az az időszak, ami a családot időről időre elválasztotta, amikor férje külföldön dolgozott, ő maga pedig a gyereknevelés mellett itthon végezte a többi teendőt. Ez az időszak a külföldi tapasztalatszerzésről, tanulásról szólt, s ennél fontosabb, hogy mindezt itthon úgy tudták hasznosítani, hogy mára a megélhetésüket jelenti.

– Egyszerű család gyermekei vagyunk mindketten, nagyon lentről, anyagi lehetőségek nélkül indultunk, s ha nem lett volna elég ambíciónk, ha nem fogunk össze, akkor nem sikerül elérni azt, amit megvalósítottunk. Gyakran azt érzem, álmainkon felül teljesítettünk és végtelenül hálás vagyok mindenért – összegzett a Mezősi-farm háziasszonya.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 434
szavazógép
2020-06-08: Magazin - :

Egy magyar klasszikus: Arany Ászok (Sörcsap – a székely sörkalauz)

Egy magyar klasszikus, ami a könnyebb pilseni sörök kategóriába tartozik. A reklámszöveg szerint kristálytiszta vízből és kizárólag természetes alapanyagokból főzik, ez pedig kiegyensúlyozott ízt, aranyló ragyogást ad neki.
2020-06-08: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

A legnagyobb magyar emlékét őrző szikla (Százhatvan éve halt meg Széchenyi István )

Széchenyi István emlékezete többféleképpen is köthető Háromszékhez: a legnagyobb magyar egyik legsikeresebb portréját a mi festőművészünk, márkosfalvi Barabás Miklós készítette, nevét pedig szikla őrzi a Vargyas patak sziklaszorosában mindaddig, ameddig magyar ember él ezen a tájon.