Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Százhatvan éve halt meg Széchenyi István A legnagyobb magyar emlékét őrző szikla

2020. június 8., hétfő, Élő múlt

Széchenyi István emlékezete többféleképpen is köthető Háromszékhez: a legnagyobb magyar egyik legsikeresebb portréját a mi festőművészünk, márkosfalvi Barabás Miklós készítette, nevét pedig szikla őrzi a Vargyas patak sziklaszorosában mindaddig, ameddig magyar ember él ezen a tájon.

  • A Széchenyi-szirt. Fotó: Demeter Zoltán, Barót
    A Széchenyi-szirt. Fotó: Demeter Zoltán, Barót

Széchenyi 1860-ban szárnyra kelt halálhíre, ha lassan is, de eljutott a Székelyföld egyik legszebb és legkedvesebb vidékére, pontosabban Homoródalmásra. Vargha Ferenc unitárius mester (értsd: kántor-tanító) fejében-lelkében fogalmazódott meg a gondolat, hogy a nevezett mészkőszurdok egyik legmonumentálisabb kőszikláját, meredek kőszirtjét nevezzék el a legnagyobb magyarról. Nem kellett oda emléktábla, hisz ilyen szép kőszobrot, amelyen minden arra járó elcsodálkozik, csak a nagy természet tud alkotni. „A barlangon alól (a Homoródalmási-barlangról van szó) az első kanyarulat szögletszikláját – írta Orbán Balázs 1868-ban – Széchenyi-szirtnek nevezte el az almási mester, és ezen elnevezést a nép is elfogadta, s széltiben használja. Valójában a nagy honfinak nagyobbszerű emlékkövet nem fog soha e haza emelni, mint ezen a természet vésője alól kikerült díszgúla, mely a nagyszerűség eszméjét jellemzően képviseli, s méltó a legnagyobb magyar emlékéhez.”

A Vargyas vizének kanyarjában álló szirtre nehezen lehet feljutni. Templomtorony magasságú sziklafala meredeken emelkedik a lent hangosan csörtető-csobogó Vargyas vize fölé. Tetejéről páratlan kilátás nyílik az északkelet felől emelkedő Csudálókőre. Túl a vízen a Kőhát gerince húzódik, folytatásában a Tatárlik és a legendás Csala tornya. A mészkőfalakból mindenütt sötét szájú barlangok ásítoznak, s fenn, ahol nyári időben csak a kőszáli sasok keringenek méltóságteljesen, trónol a Kismál magaslata. Őszelőn, amikor már lassan sárgulni-pirulni kezd a lombkorona, csak akkor mutatja magát a magas szirt, ilyenkor a vadon élő tiszafák méregzöld foltjai kiabálnak a lombtengerből. A szirt lábánál jól látható vonalakat – szintjelzőket, színlőket – rajzolt a sziklafalba az ingadozó vízállású Vargyas-patak sodrása.

A nyugtató csendben bárki elmerenghet Varga Ferenc ötletén, akiről a korabeli almási pap, Bencző Dénes unitárius esperes így írt. „Híres mester volt (1826–1869), kinek emlékét a nép, öregebbjeink szívében élő kegyelet mellett a Varga-alap is megőrizte. Az ő idejében épült az almási papi és mesteri ház s ennek déli végében a mostani emeletes iskolát megelőző szép, tágas, világos és jól berendezett iskolaterem. A mester Orbán Balázs vezetője volt látogatása alkalmával. A nagy férfiú szépen emlékezik meg kedves vezetőjéről és a barlangról írt versét be is vette kötetébe...”

E sorok írójának is megadatott, hogy fejet hajtson a mester almási sírjánál. Tanítványai hálából szép emlékkövet állítottak sírja fölé, melyen a következő feliratot olvashatjuk: »E sír éje fedi a Varga Ferenc 45 évig h. almási tanító porait. Született 1800, meghalt 1872. aug. 28. A tanítványok hálás tiszteletük jeléül emelték a feledhetetlen jó tanítónak. Legyen az igazak emlékezete áldott.«” Varga mester sírköve ma is áll az almási temetőben. Gondozását az almási iskola igazgatója és mindenkori tanulói végzik. A Varga család szabédi származású volt. A mester emléke még él ebben a faluban, verses mondókáiról még ma is tud a helyi szájhagyomány. Az idevaló születésű író, Szabó Gyula almási költőként emlegette Homoródalmásról írt kötetében. Milyen jó, hogy a környék fiatalsága – almásiak és Homoród mentiek, vargyasiak és erdővidékiek –, jelenleg is hallhatnak és tudhatnak a szirt névadójáról és arról, hogy a néma sziklaszirt ebben az esztendőben éppen kerek 160 éve őrzi a legnagyobb magyar nevét és emlékét.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a Román Kupa döntőjébe?








eredmények
szavazatok száma 969
szavazógép
2020-06-08: Riport - Demeter Virág Katalin:

Szülőföldön kamatozik a külföldön szerzett tapasztalat (Spárgatermesztők Kézdiszéken)

Néhány éve Háromszéken is elérhető egy helyben termelt, ám kevésbé ismert zöldség, mely lassan, de beférkőzni látszik a székelyföldi háziasszonyok lelkébe és konyhájába egyaránt. Ha a spárgáról eddig jóformán csak a nyugati országokba szedésére indult vendégmunkások jutottak eszünkbe, ideje más tekintetben is megközelíteni, azaz megkóstolni ezt az ízletes, vitaminokban gazdag, sokféle módon elkészíthető tavaszi zöldséget. A Perkő alatt elterülő Kézdiszentléleken Mezősi Attila és családja vállalta fel az úttörők szerepét, a spárga számukra olyan élettapasztalatot hozott, melyet szülőföldjükön hasznosítottak: otthont, megélhetést, gyermekeik számára jövőt teremtettek.
2020-06-08: Élő múlt - :

Régi házak régen élt lakói

Uzon községben, mint bármelyik székely faluban, megvannak az emberek által belakott területek, utcák helyi nevei, sok-sok régi házzal és a házakhoz kapcsolódó emlékekkel, emléktöredékekkel.