Vadkárok az Olt menténIsmét napi látogatók a medvék

2020. június 16., kedd, Közélet

Kevés okuk van a derűlátásra az Olt menti települések elöljáróinak a medvék és más nagyvadak által jelentett veszélyt illetően. Az általunk megszólaltatott polgármesterek egybehangzóan állítják, ismét jelentősen megnőtt a medvék száma, van, ahol napi rendszerességgel bejárnak a településekre, és sajnos a károk is szaporodnak. Emberélet még nem került veszélybe, de egyre egyértelműbb, amennyiben hamarosan nem lesz felelősebb döntéshozó a minisztériumban, aki a valósághoz igazítja a kilövések engedélyezését, komoly gondok várhatóak. A polgármesterek szavaiból ugyanakkor az is kiderül, hogy a vadkárok megtérítése is teljességgel megakadt.

  • Fotó: Kertész Antal
    Fotó: Kertész Antal

Fodor István, Bodok község polgármestere szerint a helyzet súlyosbodott a tavalyi évhez képest, lassan megszokottá válik, hogy kora este hat-hét medve is megjelenik a faluszélen, de sajnos arra is van példa, hogy a központig elmerészkednek. Olyan példányt is láttak már, mely négy boccsal érkezett. Mindeközben a fővárosból nem kapnak biztató híreket, tudomása szerint minisztériumi szinten zajlott egy megbeszélés a beavatkozási kvóták jóváhagyásáról, de egyelőre nem tudni, milyen eredménnyel. Információi szerint nagy a valószínűsége, hogy a kért kilövési kvótának csak töredékét hagyják jóvá, és kérdés, hogy egyáltalán mikor.

A gond az, amint tavaly is megtapasztalták, hogy sok esetben inkább az áttelepítésre bólintanak rá, ami nem sokat ér azoknál a példányoknál, amelyek megszokták, hogy bejárnak a településekre élelmet keresni. Az elöljáró szerint mindegy, hová viszik ezeket a medvéket, ugyanezt csinálják majd és továbbra is veszélyt jelentenek.

A polgármester szerint már korábban bebizonyosodott, nincs, kivel beszélniük. Jó példa erre az oltszemi Mikó-kastély udvarán garázdálkodó – egyebek mellett egy nagy értékű ló pusztulását is okozó – medve esete, amelynek kilövését hosszas várakozás után engedélyezte a minisztérium, viszont egy újabb, Dálnokon komoly károkat okozó nagyvad esetében már nem hagyták jóvá a beavatkozást azzal az indokkal, hogy ugyanaz az állat lehetett, amely Oltszemen is garázdálkodott. „Azt állították, hogy egy medve 27 ezer hektárnyi területet jár be, így könnyen előfordulhat, hogy a végül kilőtt példány okozott kárt mind Oltszemen, mind Dálnokon, ezért több jóváhagyást nem bocsáthatnak ki. Csak tudnánk, hogy ezeket a számokat honnan veszik! Az sem számított, hogy bizonyítani lehetett, nem ugyanarról a medvéről van szó” – fogalmazott a polgármester.

Fodor István szerint, ha hamarosan nem kerül valaki a minisztérium vagy más felső döntéshozó intézmény szintjén, aki felelősen áll ehhez a kérdéshez, komoly gondok lesznek, emberéletek is veszélybe kerülhetnek. Elfogadhatatlan, hogy a döntéshozóknak mennyire sürgős volt a kárókatona levétele a védett fajok listájáról, mert mekkora károkat okoz, és elszaporodott, az viszont nem gond, hogy Bodok és Oltszem, vagy éppen Bodok és Málnásfürdő között hat-hét medve bóklászik folyamatosan, rengeteg a medvebocs, amelyek anyjukkal bejárnak a településekre. Ez Bukarest szerint rendben van.

Fodor István továbbá elmondta, a kártérítések terén sem rózsás a helyzet, a kormányváltást követően volt egy fellángolás, nagy ígéretek, hogy mindenki megkapja az igényelt összeget, de azon túl, hogy a kifizetési jóváhagyások megérkeztek a megyébe, a károsultak közül pénzt még senki sem látott ebben az évben. „Ígéret szép szó, bolondnak öröm, nagyjából így jártak a károsultak” – összegzett Fodor István.
 

Mikóújfaluban még csend van

Nem akarja elkiabálni, de egyelőre a községben és a környéken csend van – mondotta érdeklődésünkre Demeter Ferenc, mikóújfalu polgármestere. Utoljára pár héttel ezelőtt értesítették arról, hogy medvét láttak a Hatod felé vezető út menti forrás környékén. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, inkább júliusban jellemző, hogy a nagyvadak megjelennek a község környékén. A pásztorokkal is beszélt, akik arról számoltak be, hogy a medvék a magasabban fekvő részeken megindultak, de a bajuk inkább a farkasokkal gyűlt meg.

Ami a vadkárok kifizetését illeti, Demeter Ferenc is arról számolt be, hogy idén egyetlen kárpótlás sem történt. Többen egyébként már nem is hajlandóak elkezdeni a kártérítési eljárást, és nem feltétlenül a bürokratikus jellege, hanem a rendszer igazságtalanságai miatt. Demeter Ferenc példaként azt a törvény által előírt kötelezettséget említette, mely szerint 24 órán belül be kell jelenteni a kárt, amit a hatóság embereinek is igazolniuk kell a helyszínen végzett vizsgálattal. Ez hétvégén lehetetlen, így többen nem jutnak el odáig, hogy az igénylést benyújthassák, mert kicsúsznak a határidőből. Emellett egyre többen vélik úgy, a haszonállat értékének a megtérítése csak töredéke a kárnak, az állat utáni lehetséges jövedelem kiesése ennél sokkal több, amit soha senki nem térít meg. Arról nem beszélve, hogy a kifizetések is kiszámíthatatlanok.
 

A falu medvéje

Málnás községben sajátos helyzet alakult ki egy, a faluba alaposan „beszokott” medve miatt, a könyékbeli erdőkben is rengeteg a nagyvad, de ezek szerencsére még nem járnak be a településekre – mondta el érdeklődésünkre Szotyori Angéla Gizella polgármester.

A medve kizárólag településekről szerzi be az élelmet, főképp Málnásfürdőt látogatja, napi rendszerességgel bejár, több hétvégi házba betört. Az elöljáró szerint úgy tűnik, hogy olyan példányról van szó, amely nem erdőben nőtt fel, valamelyik település közelében élhetett, onnan hozhatták vagy került erre a vidékre. Feltűnő, hogy az ajtón és ablakon próbál bemenni, gyakran letépi a keretet, és úgy jut be. Az is kiderült, hogy képes kibontani a befőttesüvegeket, a fiókokban „turkál”, és általában szétrámol mindent, ahová bejut. Zajra sem riad meg, nem fél az emberektől, előfordult, hogy lakott ház pincéjében lakmározott, és csak nagy nehezen sikerült elzavarni. Eddig egy kutya haláláért felelős, emberre még nem támadt. Az elzavarásához rendszeresen a csendőrséget kellett riasztani.

Nagyjából egy hónappal ezelőtt kérték a jóváhagyást a kilövésére, mert az emberek már jó ideje rettegnek. Az elöljáró szerint elköltöztetésével „csak más településre vinnék át a bajt”, mivel egyértelmű, hogy máshol is ugyanezt folytatná, nem maradna az erdőben, mert nem ahhoz szokott. A kilövési engedélyt nemrég kapták meg nagyjából háromhetes eljárás után – tette hozzá Szotyori Angéla.

A vadkárok megtérítése tekintetében Málnás község lakói sem állnak jobban, sokan még a 2017-es igénylés után sem kapták meg a pénzt. Többen tavaly sem kaptak semmit, még a kormányváltás utáni hullámban sem, idén pedig szintén nyoma sincs a pénznek. Noha majd mindenki nevére megérkeztek a kifizetési jóváhagyások, utalás azonban nem történt.

Sepsikőröspatakon és Kálnokon egyelőre nincs gond, lejárnak ugyan a medvék az erdőből, de a településre még nem mentek be, károkozásról nem érkezett jelentés a hivatalba – tájékoztatott Kisgyörgy Sándor polgármester. A vadkárok kapcsán az elöljáró úgy fogalmazott: sajnos, mesének bizonyult, hogy elkezdődnek a kifizetések, még a kormányváltás idején sem jutott semmi a községbe, így ott tartanak, hogy már hinni sem hisznek az egészben. Évekre visszamenő elmaradásokról van szó, és sem tavaly, sem idén nem mozdult előre semmi.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 976
szavazógép
2020-06-16: Gazdakör - :

Erdélyi lótenyésztési program

Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő program, amelynek részeként Nagy István magyarországi agrárminiszter négy mént adott át a hortobágyi mátai majorban. A méneket erdélyi gazdákhoz szállítják.
2020-06-16: Jegyzet - László Zsuzsa:

Ennyi

Hónapokig éltünk félelemben, bizonytalanságban, elzártan egymástól, a világtól. Szigorú szabályok mentén, megfenyítve, rekcúmozva, mint valami rossz gyermekek. Már-már megállt az élet, legalábbis nagyon beszűkült, lelassult. Nem volt ezt könnyű megtapasztalni.