Szolgáltatói szektorBővült, de még mindig nagy a lemaradás

2020. június 24., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A 2008-as gazdasági válságot követően a szolgáltatói ágazat Romániában dinamikusan fejlődött, az ágazat hozzájárulása a nemzeti össztermékhez szinte a kétszeresére nőtt – áll az Erdélystat tegnap közreadott elemzésében. 2018-ban a szolgáltatói szektorban dolgozott a foglalkoztatottak 25 százaléka, akik arányukhoz képest jóval magasabb hozzáadott értéket állítottak elő: a teljes hozzáadott érték 44 százalékát ez az ágazat valósította meg.

  • Forrás: Erdélystat
    Forrás: Erdélystat

Romániában a szolgáltatói szektor fejlettségét alapvetően a régiók urbanizációs foka határozza meg. A szolgáltatások súlya a főváros térségében, illetve a nagyvárosokban és az ezeket övező agglomerációk településein koncentrálódik. A bukaresti számadatokat Erdélyen belül Kolozsvár és Temesvár, illetve ezek vonzáskörzete közelíti meg. Ugyanakkor Székelyföldnek is viszonylag jó a pozíciója, különösen az infokommunikációs ágazat területén. A székelyföldi relatív alacsonyabb értékekben a nagyvárosok hiánya tükröződik. Az erdélyi régiók közül Észak-Erdélyben és a Partiumban kevésbé fejlett a szolgáltatói szektor.

Az Erdélystat elemzése a szolgáltatói szektor főbb mutatóit vizsgálja az Európai Unióban, Romániában, az erdélyi régiókban és megyékben. A szűken értelmezett szolgáltatói szektor az unió 28 országában 54 százalékkal járult hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, Romániában ez az arány 2018-ban 44 százalék volt. Az elmúlt tíz évet tekintve az ágazat Romániában jelentősen, mintegy 94 százalékkal nőtt, szemben az uniós 24 százalékos bővüléssel. Az ágazaton belül a szellemi szolgáltatások az EU28 országaiban a bruttó hozzáadott érték 29 százalékát jelentik, Romániában ez csupán 23 százalék. Az egyéb szolgáltatásokban az eltérés kisebb (EU28: 25 százalék, Románia: 21 százalék 2018-ban).

A szellemi szolgáltatásokon belül enyhén az EU28 átlagán felül teljesít a romániai infokommunikációs szektor (6,0 százalék az uniós átlag 5,2 százalékhoz képest), viszont jelentősen kisebb a súlya a pénzügyi és az egészségügyi szolgáltatásoknak, a szakmai-tudományos tevékenységeknek, illetve az oktatásnak.

Az elemzés részletesen foglalkozik a szolgáltatói szektorban foglalkoztatottak, illetve az ágazatban működő cégek statisztikáival. 2018-ban az összes romániai foglalkoztatott egynegyede dolgozott a szolgáltatói szektorban (mintegy 2,2 millió a 8,4 millióból). A szellemi szolgáltatásokban az összes romániai foglalkoztatott 16 százaléka dolgozik, a nemzeti érték 23 százalékát állítva elő; az egyéb szolgáltatásokban ez az arány 10 százalék, illetve 21 százalék.

Romániában az összes cég 34 százaléka tevékenykedett a szűkebben értelmezett szolgáltatói szektorban 2018-ban, ez 178 617 vállalatot jelent. A vállalkozói aktivitás inkább a szellemi szolgáltatásokra koncentrálódik (22 százalék), ezen belül pedig kimagasló a szakmai-tudományos és a műszaki tevékenységet végző cégek aránya.

Az erdélyi nagyvárosok közül Kolozsváron, Temesváron és Brassóban vannak jelen kimagasló arányban a szolgáltató cégek. Ez a mutató szerint legkevésbé jellemző a tercier szektor Nagybányán, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Aradon. Szeben és Marosvásárhely átlagos helyzettel jellemezhetők, Marosvásárhelyen kiemelkedő arányban fordulnak elő az egészségügyi szolgáltató cégek. A kisebb és legalább 35 százalékos magyar lakossággal rendelkező városok közül a szolgáltatói szektor aránya a nagyobb székelyföldi településeken kiemelkedő (Csíkszereda, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy), ahol arányaiban több szolgáltató cég működik, mint az észak-erdélyi vagy partiumi nagyvárosokban. A tudásintenzív ágazatok nagyobb arányban fordulnak elő Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, vélhetően az ott működő oktatási, felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan. (fer-)

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 761
szavazógép
2020-06-24: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Fotosmartonos példát mutat

Épül, fejlődik a Gidófalvához tartozó ikertelepülés, megújuló aszfaltút, bővülő infrastruktúra teremt új lehetőségeket, melyeket a faluturizmusban gondolkodók, tervezők is kihasználhatnak. Ősztől újraindul az óvodai oktatás, a református közösség pedig gyülekezeti ház építését tervezi. Vannak azonban, akik nem várnak, szóltunk már egyszer arról, hogy sikeres vállalkozásokba kezdtek szabadidejükkel jobban gazdálkodó helyi értelmiségiek, de mára már első „gyümölcseiket” hozzák a helyi fiatalok – főleg pomológiai jellegű – kezdeményezései is.
2020-06-24: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Itt a határidő, hol a határidő (Pénzmosás ellen)

Egy tavalyi törvény értelmében egy éven belül minden cégnek, civil szervezetnek, közbirtokosságnak nyilatkoznia kell, hogy kik a működés valódi kedvezményezettjei. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni törvényt (2019/129.) Románia az európai uniós irányelvek alapján emelte be a hazai jogrendbe, ám ezúttal is sikerült mindent és mindenkit összezavarni. Debreczeni János adószakértővel igyekeztünk tisztázni az érintettek kötelezettségét, elsősorban a kötelezettség határidejét illetően, ám a különböző forrásból származó információk ellentmondásosak. A következőkben ennek alapján igyekszünk összefoglalni mindazt, ami a témáról jelenleg tudható.