Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Pénzmosás ellenItt a határidő, hol a határidő

2020. június 24., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Egy tavalyi törvény értelmében egy éven belül minden cégnek, civil szervezetnek, közbirtokosságnak nyilatkoznia kell, hogy kik a működés valódi kedvezményezettjei. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni törvényt (2019/129.) Románia az európai uniós irányelvek alapján emelte be a hazai jogrendbe, ám ezúttal is sikerült mindent és mindenkit összezavarni. Debreczeni János adószakértővel igyekeztünk tisztázni az érintettek kötelezettségét, elsősorban a kötelezettség határidejét illetően, ám a különböző forrásból származó információk ellentmondásosak. A következőkben ennek alapján igyekszünk összefoglalni mindazt, ami a témáról jelenleg tudható.

A direktíva eredeti célja, hogy kiszűrje a gyanús tranzakciókat, és legyenek nyilvánosak a különböző pénzmozgások valódi kedvezményezettjei. A vonatkozó hazai törvény előírásai azonban eltérnek az eredeti szándéktól, hiszen pénzmosásban vagy éppen terrorista tevékenységek finanszírozásában aligha érdekeltek kis, néhány ezer lej éves pénzforgalmat lebonyolító civil szervezetek. Az uniós irányelvben ennek megfelelően értékküszöböket is megállapítottak – egyik ilyen küszöb a tízezer euró fölötti pénzmozgásra vonatkozik –, ám ezt a hazai jogrendben már hiába keressük. Magyarán: a törvény értelmében nálunk minden cégnek, civil szervezetnek és egyesületi jelleggel létrehozott közbirtokosságnak nyilatkoznia kell. Ráadásul ezt a törvény életbelépésétől számított 12 hónapon belül meg kell tenniük, ami az eredeti jogszabályban meghatározottak alapján egy év, vagyis 2020. július 14-e lenne.

Azért a feltételes mód, mert a koronavírus-járvány miatt egy sürgősségi kormányrendelettel (2020/29.) a határidőt három hónappal, augusztus 14-ig meghosszabbították. Ám itt a módosítások ideje nem járt le, a 69-es számú, szintén sürgősségi kormányrendelet a határidőt cégek esetében november 1-jéig tolta ki. Fontos megjegyezni, hogy csupán a cégek esetében következett be ez a határidő-módosítás, a civil szervezeteket kifelejtették (vagy nem is akarták belefoglalni). És hogy még nagyobb legyen a bizonytalanság, egy fővárosi, jogi tanácsadással foglalkozó cég (Revnic, Cristian & Asociații) kérdésére az igazságügyi minisztérium hosszas magyarázat kíséretében ezt a határidőt 2021. január 15-ében jelölte meg. (A pontosítást egyébként a minisztérium honlapján hiába kerestük, nem találtuk meg.)

 

Miért lehet veszélyes?

Az adószakértő szerint a 2000/26-os kormányrendelet alapján létrejött civil szervezetekre az új jogszabály által rótt kötelezettségek nem teljesítése azért lehet veszélyes, mert a pénzbüntetésen kívül, amely akár 10 ezer lej is lehet, a törvény a felszámolást, illetve a vagyonelkobzást is lehetséges intézkedésként jelöli meg. Az egyesületek, alapítványok, közbirtokosságok esetében a felszámolást bármely minisztérium vagy magánszemély kérheti, nem nehéz tehát észrevenni, hogy magyar vonatkozású szervezetek magasabb kockázattal számolhatnak. A felszámolt civil szervezetek vagyona bírósági végzés alapján az illető szervezet statútumában foglaltak alapján hasonló jellegű civil szervezetekre szállhat, magánszemélyekre azonban semmiképpen sem.

A közbirtokosságok esetében további „csavar”, hogy valójában nem a közbirtokosság mint jogi személy, hanem a tagok a birtok valódi tulajdonosai. Hiszen a jogi személy valójában csak kezelője és képviselője a tulajdonosoknak, vagyis a közbirtokossági tagoknak, nem végez profitorientált gazdasági tevékenységet, s mint ilyen, korábban adómentességet élvezett, manapság pedig adókedvezményeket kellene élveznie. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az adószakértő véleménye szerint, ha a közbirtokosságok statútuma kizárólag a vagyonkezelésről, illetve a tagok képviseletéről szólna, akkor az adókedvezményeket érvényesíteni lehetne. Annál is inkább, mert az összesített telekkönyv mellett a tagok tulajdonrészük függvényében szintén rendelkeznek egyéni telekkönyvvel. Ám a közbirtokosságok elsöprő többsége valójában gazdasági szervezetként működik.)

 

Mit tehetnek az érintettek?

Több szakértő és nonprofit szervezetet vezető szakember véleménye szerint a helyzet tisztázásáig csak kivárni érdemes. Annak ellenére, hogy a hajrában bizonyára több időbe telik majd a szükséges dokumentumok összegyűjtése, mint ha máris elindítanánk az eljárást (jelen írásban a szükséges dokumentumok mibenlétére nem térünk ki).

Néhány, akár precedensnek is tekinthető ügyintézés kapcsán az már most látható, hogy még a bíróságok sem készültek fel arra, hogy érdemben foglalkozzanak ezekkel az ügyekkel. Egyes információk szerint a cégek esetében csupán a bizonyos százalék fölötti külföldi tulajdon vagy jogi személyiségű tulajdonos esetén lenne kötelező lebonyolítani az eljárást.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a Román Kupa döntőjébe?








eredmények
szavazatok száma 976
szavazógép
2020-06-24: Pénz, piac, vállalkozás - :

Bővült, de még mindig nagy a lemaradás (Szolgáltatói szektor)

A 2008-as gazdasági válságot követően a szolgáltatói ágazat Romániában dinamikusan fejlődött, az ágazat hozzájárulása a nemzeti össztermékhez szinte a kétszeresére nőtt – áll az Erdélystat tegnap közreadott elemzésében. 2018-ban a szolgáltatói szektorban dolgozott a foglalkoztatottak 25 százaléka, akik arányukhoz képest jóval magasabb hozzáadott értéket állítottak elő: a teljes hozzáadott érték 44 százalékát ez az ágazat valósította meg.
2020-06-24: Pénz, piac, vállalkozás - :

Nőtt a megyei munkanélküliség

A munkaerő-ügynökség jelentése szerint idén májusban Háromszéken 3,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami 0,33 százalékponttal nagyobb, mint egy hónappal korábban.