Menekültek

2020. június 25., csütörtök, Történelmünk

1918 őszén a világháborús összeomlás miatt a megszállás alá került területek minden részéből elkezdtek özönleni a menekültek Magyarország belső részeibe. A nyilvántartás szerint 350 ezer, utólagos becslések szerint 400–450 ezer ember hagyta el szülőföldjét, otthonát, munkahelyét. A 20-as években a csonka országban százezrek nyomorogtak. A legrosszabb helyzetbe közülük azok a menekültek kerültek, akik pályaudvarokon vagonokban tengődve vártak a sorsukra. A menekültek nemcsak földjüket, házukat, ingóságaikat és ingatlanjukat hagyták előző életük helyszínén, de a mindennapi megélhetést biztosító munkahelyüket is. A magyarországi társadalom többé-kevésbé értetlenül, együttérzés nélkül vette tudomásul a menekültek tömeges megjelenését. Az emberek figyelmét elsősorban a saját jelenüket fenyegető veszélyek kötötték le, féltették a munkájukat, lakásszerzési esélyeiket.

  • Menekültek. Fotó: Trianon 100
    Menekültek. Fotó: Trianon 100

Nemzeti tragédia

Az első világháború gyakorlatilag még véget sem ért, Magyarország még meg sem kötötte a rá vonatkozó fegyverszünetet, amikor a környező államok támadásba lendültek. Az antant hallgatólagos engedélyével, sokszor tiltásai ellenére a szerb, román és csehszlovák hadmozdulatok célja az volt, hogy minél nagyobb területet hasítsanak ki a Magyar Királyság területéből.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni szerződés Magyarország (Horvátország nélkül számított) területének több mint kétharmadát osztotta szét a környező országok között. Nagyjából 3,5 millió magyar került akaratán kívül idegen országok fennhatósága alá.
 

Új impériumok alatt

A megszállt területeken a magyar közalkalmazottaknak, hogy a helyükön maradhassanak, hűségfogadalmat kellett tenniük a Csehszlovák Köztársaságra, Ferdinánd román királyra vagy a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságra. Ha házukat, földjüket meg akarták tartani, meg kellett tagadniuk magyarságukat.
 

Trianon árvái

Sokan voltak közülük, akik nem maradhattak: vagy egyszerűen kiutasították őket az utódállamokból, vagy lehetetlenné tették boldogulásukat. Mások egyszerűen nem voltak hajlandók idegen állam polgáraiként élni szülőföldjükön. A korabeli hivatalos statisztikák szerint mintegy 350 ezer, a legújabb kutatások tükrében mintegy 420 ezer magyar hagyta el otthonát és érkezett a trianoni Magyarországra 1918 végétől az 1920-as évek közepéig.

A vagonlakók mindig is kisebbséget képeztek ebben a tömegben. Becslések szerint a menekültek közül 40–50 ezer fő fordult meg a vagonokban. A többiek tömegszállásokon, külvárosi barakktelepeken, volt kaszárnyákban helyezkedtek el.
 

Lassú beilleszkedés

1924 nyarán már alig 300 vagonlakót tartottak nyilván Budapesten, országosan a számuk viszont még ekkor is 3000 körül volt. Az ügyük kezelésére életre hívott Országos Menekültügyi Hivatal az állásközvetítéstől kezdve a diáksegélyeken és házépítéseken át egy sor tevékenységgel igyekezett közreműködni a menekültek beilleszkedésében, akiknek megítélése a magyar társadalomban nem volt mindig egyértelmű. A menekültek közül sokan létrehozták a maguk egyesületeit, amelyek különböző kiadványok, emlékművek, ünnepi rítusok segítségével igyekeztek megjeleníteni az elveszített hazát.

Rácz András és Foki Tamás (Trianon 100)

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 434
szavazógép
2020-06-25: Történelmünk - :

Az utódállamok nemzetiségei (Trianon után)

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után létrejött új államok homogén nemzetállam kialakítására törekedtek, annak ellenére, hogy az utódállamok mindegyike soknemzetiségű ország volt. A közép-európai területre jellemző nagyfokú etnikai sokszínűség miatt ez nemzetiségi feszültségekkel járt az országokon belül, illetve az országok között. Az utódállamok eltérő gazdasági fejlettségű, kultúrájú és vallású területeket fogtak egybe, ami újabb konfliktusokat eredményezett. Az új államok önálló gazdaságok kiépítésére törekedtek, szomszédaiktól elzárkóztak, így gazdasági növekedésük lelassult. A béke tartalmazott kisebbségvédelmi rendelkezéseket, azonban ezeket az utódállamok nem tartották be. Korlátozták a nemzetiségi jogokat, a nemzetiségek beolvasztására törekedtek.
2020-06-25: Család - Józsa Zsuzsanna:

Reggeli, igazi örömhír

Kertész Marika pszichológus és Kertész Tibor, a Gyulafehérvári Főegyházmegye családpasztorációs központja munkatársainak Reggeli csendesség című nyolcperces képes-zenés összeállítása április közepétől naponta reggel 6 órakor jelentkezik a világhálón, válaszul a világjárvány és a bezártság félelmeire. Erről a témáról kérdeztem Kertész Marikát.