Lehetőségeket kereső Székföld

2020. június 30., kedd, Riport

A Baróti-hegység nyugati lejtőjén és a Barcaság Olton inneni síkján elterülő Székföld az egyik legrégibben magyarok lakta térség, a vidék gazdag örökséggel rendelkezik. Vegyes nemzetiségű és felekezetű lakossága a legrégebbi időktől békésen él együtt. Erősd magyar egyháza új közösségi házat épített, Előpatak újra ott van fürdőhelyeink sorában, Árapatak közművesít, Hidvég, ahova most látogattunk el, kiépítette infrastruktúráját, s további fejlesztési lehetőségeket keres. Hosszú évek után megszületett az egyezség a helyi önkormányzat és a református egyház között: a leromlott iskolaépületért cserébe az egyháznak erdőbirtokot ajánlott fel a polgármesteri hivatal.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Ki korán kel…

– Hidvégen ünnepnap ez a mai – jegyezte meg Alexandru Cucu, a „bíró”, ahogyan ma is nevezik a polgármestert a helybeliek –, mert napok óta vizsgálják brassói barátaink a már régebben kiépített ivóvízhálózatunkat, a berendezéseket, ugyanis a rendszert sikerült rácsatlakoztatni az Olton túli Barcaföldvár fővezetékére. Küszöbön az átadás. A csatornahálózatot már átadtuk, működik, rá van csatlakoztatva a földvári derítőállomásra. Siker ez, mert egy derítőállomás működtetése bizony nagyon költséges dolog, ami megnehezíti az önkormányzatok helyzetét. Most az ivóvíz rácsatlakoztatása következik. Örvendünk, hogy ez a földvári változat hamarabb befutott, ugyanis a megyeszékhely felőli késik. Útjainkat-utcáinkat leaszfaltoztuk, még a hozzánk tartozó Nyáraspatakon is, de mert mi vagyunk a megye egyik legszegényebb községe, állandó jelleggel keressük a fejlesztési lehetőségeket. Új befektetőkre várunk, brassói kapcsolataink révén gazdagabbak vagyunk négy halastóval az Olton inneni területünkön, bérszerződést kötünk azok benépesítésére, működtetésére, hogy bekerülhessenek saját jövedelmet hozó pénzforrásaink sorába. Ez segítene abban, hogy aszfaltozott útjaink-utcáink mellé gyalogjárókat tudjunk építeni, mert ezzel még tartozunk a lakosságnak. Eddigi eredményeink annak köszönhetőek, hogy idejében ébredtünk, sikerült megnyernünk fontos pályázatokat. A múlt héten vettük át a község multifunkcionális sportkomplexumát. A két települést – Hidvéget és Nyáraspatakot – látszólag nagy kiterjedésű erdők övezik, amelyek állami tulajdonban vannak, ezekből csupán 300 hektár községi tulajdon, ami kevés ahhoz, hogy a lakosság leginkább nélkülöző rétegét téli tüzelővel láthassuk el. Végre békés és jó egyezséget tudtunk kötni a helybeli református egyházközséggel, annak új lelkészével és presbitériumával. Egy erdős területcsere révén tulajdonunkba kerül a községközpont régi iskolájának területe a rajta levő épületekkel együtt. Hosszú, elveszített idő volt ennek az ára. Le kell bontani a régi iskolaépületeket, felújítani a létezőket, korszerűsíteni mindent, és létrehozni egy tornatermet a gyermekeknek. Nem lesz könnyű lépés, csak uniós pályázat révén valósulhat meg. Várjuk a kiírásokat, amiben a legnagyobb akadály az a bürokratikus lassúság, ahogyan intézik a birtoklevelek kiadását. Ebből a célból fordultam a prefektushoz, aki próbál segíteni, 2021-re jó lenne, ha megtehetnénk az első lépéseket.

 

Alexandru Cucu polgármester

 

Zárt ajtók mögött az idősek

– Ne is próbálkozzon, be van zárva, se bemenni, se kijönni nem lehet! – figyelmeztetett egy helybeli az idősotthon közelében –, itt, nálunk jobban tudnak vigyázni az öregekre, mint máshol.

Harangszókor csend honolt még a környéken is. Sem az erkélyen, sem az ablakokban nem láttunk egy öreget sem. Liliana Cucuval, a hidvégi idősek otthonának igazgatójával ez alkalommal csak telefonon tudtunk értekezni. A megszokott készséggel elmondta, hogy három hónapja van lezárva az otthon, nagyon várják már a mozogni még jól tudók, hogy kisétáljanak a faluba, az üzletekbe, a postára, sok minden jóról (vallásos együttlétekről, a látogatókkal és támogatókkal való személyes találkozásokról) lemaradtak a járvány miatt.

– Most nyolcvanhárom időskorút gondozunk, mindenkinél elvégezték a koronavírustesztet, két gyengélkedő bentlakónk orvosi javallatra elkülönítőben van. Jelenleg még be tudnánk fogadni huszonhét idős személyt. Konyharészlegünk nem szűkölködik, szórakozás azonban csak a szobatársakkal való beszélgetés és a televízió maradt. Egységünket a megyei tanács támogatja – fejezte be az igazgató.

Az idősek otthonának vezetősége jól gondolkodott, amikor a legszigorúbb intézkedést vezette be, mert, amint a polgármester elmondta, a koronavírus Hidvégen is jelen volt, s talán ma is jelen van. Egy roma nemzetiségű személyt a sepsiszentgyörgyi kórházban kezelnek, azokat pedig, akikkel érintkezett, szigorú megfigyelés alatt tartják.

 

Zárva az idősek otthona

 

Mi újság a reformátusoknál?

Bernád István gondnoknál a helyi református egyházközség gondjai felől érdeklődtünk. Mint mondta, új és fiatal lelkipásztoruk, Kristály László Zsolt az egyházközség számára megfelelő egyezségre jutott a helyi önkormányzattal, és hosszú pereskedés, vita végére sikerült ezzel pontot tenni. Az egyházközség anyagi követelései nyomán elfogadta azt a 24 hektár erdőt, amit az önkormányzat kínált fel saját birtokából számukra. Az egykori felekezeti iskola leromlott épületeitől és jelenlegi telkétől váltak meg, leromlott ingatlanjaik felújítása már reménytelen volt. Az erdőt megfelelőnek tartották, a terület a Bányaoldal, a Meggyesoldal és a Kulakert övezetében terül el. Elégedettek fiatal lelkipásztoruk tevékenységével, amit sajnos fékezett a vírus-járvány. Küszködik anyagi javaik pótlásáért, mert lennének még ilyen-olyan tennivalóik.

Sikerült elérnünk Kristály László tiszteletest is, aki elmondta, hogy idősebb híveinek internetes elérés hiányában igyekezett írott-nyomtatott igemagyarázatokat eljuttatni a járvány idején, interneten pedig sokan bejelentkeztek, olyan Hidvéghez kötődő, máshol élők is, akik örömmel olvasták a szülőföld üzenetét, szülőfalujuk lelkipásztorának biztató sorait.

– A járvány enyhülése vagy megszűnte után igyekezni fogunk pótolni mindazt, ami nem sikerült eddig. Igény mutatkozik a gyülekezetben arra, hogy alakítsunk ki egy testvérgyülekezeti kapcsolatot a mi eklézsiánkhoz hasonló település egyházközségével, ami nemcsak a felekezeti, hanem nemzeti összetartozásunkba vetett hitünket is erősíteni fogja a jövőben.

 

Az egyházgondnoki család

 

Múlt és jelen Hidvégen

Hidvég jelenleg zömében agráripari jellegű település, ahol a mezőgazdaság, az intenzív állattenyésztés (tehenészeti farmok, sertéshizlaldák) a vezető ágazat, kisebb mértékben a malomipar és a különböző kereskedelmi jellegű és szociális szolgáltatások képezik a gazdasági élet gerincét. Az eltelt évszázadok történelmi és építészettörténeti maradványai (kastélyok, kúriák, egyházi épületek, kápolnák és régi típusú családi házak) idegenforgalmi értékekkel bírnak. Az egykori gróf Mikó és Nemes főúri családok, az itt élő értelmiségiek szellemi és kultúrkincsekkel gazdagították a község és megyénk értéktárát. Turisztikai látványossága a községnek műemlék református temploma, amelynek 1841-ben épült barokk sisakos harangtornyát messziről látni lehet. A templom 1674-ből származó, díszesen faragott, a Nemes és Pápai család címereivel ékített kő szószéke a település legrégibb építészeti eleme. Eredetileg középkori templomát földingás és tűzvész pusztította el, az egykori templom közelében a XVII. században építettek újat. A régi templomból maradhatott fenn a XVI. századinak tartott faragott félköríves és reneszánsz rozettával díszített kapukeret. A templom előterébe a Szatmár megyei Börvely községiek állíttattak emlékkopját a földvári haláltáborban 1944–45 között raboskodott és mártírhalált halt falusfeleik emlékére. A haláltáborral kapcsolatos állandó kiállítás a papi lakás szomszédságában, előzetes bejelentés alapján látogatható. A temetőben található a Mikó család címeres sírbolt-homlokköve és Nagy Sándor (1824–1900) hidvégi református pap negyvennyolcas honvéd tüzér főhadnagy síremléke. A magyar templom előtti negyvennyolcas emlékkopja néhai Sala Attila helybeli faragómester munkája. Épített örökség itt a jelenleg magántulajdonban levő, barokk építészeti elemeket őrző, dupla-tetős Mikó-udvarház, a gróf Nemes család XVIII–XIX. századi klasszicista kastélya az idősotthon udvarán, de műemlék az 1821-ben épült hidvégi görögkeleti román ortodox templom is. Jelenlegi belső, freskótípusú falfestményei Vasile Silaghi munkái. Védőszentje Urunk színeváltozása. Harangtornyában egy 1816-ban öntött, cirill betűs, műkincs értékű harang van. A cinterem előtt díszes troica (faragott hármas kereszt) áll, amely a két világháború román áldozatainak hősi emlékműve. A görögkeleti hitközösség lelkésze Ciprian Bugnariu. A közös temetőben áll a gróf Nemes család neogótikus kápolnája, amely a jelenlegi római katolikus filia híveinek szertartási helye.

 

Kerülgeti a romatelepet a koronavírus

 

Hidvéghez kapcsolódik az 1848. november 30-i hidvégi csata, ahol az osztrákok elleni heves harc kimenetelét Gábor Áron két ágyújának eldördülése döntötte el. A községnek több jeles szülötte volt. A politikus, diplomata és emlékiratíró Mikó Ferenc (1585–1636), a politikus és naplóíró Hidvégi Nemes János (1630 k.–1688) és gróf Mikó Miklós (1743–1790) jogász, az erdélyi reformmozgalom egyik jeles képviselője. Hidvégi születésű személyként tartja számon a helybeli románság Nicolae Bogdan tanárt (1867–1952), Miron Crețu megyei főorvost (1887–1960) és Vicențiu Rauca-Răuceanu jogászt (1888–1954), Háromszék vármegye interbellumi prefektusát. Székföld magyarságának az RMDSZ megyei szervezete évente megszervezi a magyar napokat, amelyre ebben az évben is számítanak a székföldiek.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 432
szavazógép
2020-06-30: Jegyzet - Pálmai Tamás:

Sikertörténet? (Békési levelek)

Legutóbbi jegyzetemre baráti helyről érkezett két reflexió. Tanulságos mindkettő.
2020-06-30: Gazdakör - Bokor Gábor:

Nincs gond a gabonákkal

Rekord gabonatermésre számít világszinten a Nemzetközi Gabona Tanács (IGC). Az IGC előrejelzése szerint a 2020–2021-es időszakban a gabonatermés világszinten több mint 2,2 milliárd tonna lesz, ami 54 millió tonnás növekedést jelent a 2019–2020-as periódushoz képest. A tanács a gabonatartalékok növekedését is előre jelzi, a pozitív elmozdulás négyévnyi stagnálás, illetve csökkenés után következhet be. Mindez a világ gabonakereskedésének rekordszintű növekedését eredményezheti. Kovászna megyében a sokéves átlaghoz hasonló lesz a gabonatermés – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba agrárigazgató.