Az Európai Bizottság is küzd a rasszizmus ellen

2020. június 30., kedd, Világfigyelő

Az Európai Bizottságon belül is tapasztalható strukturális, azaz rendszerszintű rasszizmus, ezt az ott dolgozók sokszínűségének hiánya is világosan érzékelteti – jelentette ki Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos az Euractiv brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportálnak adott interjújában.

A biztos szerint a „strukturális torzulások” kezeléséhez a probléma gyökerét kell orvosolni, nem csak a tüneteket, ehhez viszont „el kell szakadni a hagyományos gondolkodási sémáktól”. „Azzal kell foglalkoznunk, ami úgymond a jéghegy csúcsa alatt van. Testületünk már dolgozik azon, hogy változásokat segítsen elő, de ez nem megy egyik napról a másikra” – hangsúlyozta. Véleménye szerint nemcsak az a kérdés, hogy fekete bőrűek nem jelentkeznek uniós intézményekbe dolgozni, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy kapnak-e ezek az emberek megfelelő oktatást ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek. Felvetette, hogy a bizottságnak ösztönöznie kellene az egyetemeken a fekete bőrűek szponzorálását, továbbá a gyakornokok felvételénél „sokszínűbb” döntéseket kellene hozni.

Dalli az elmúlt hetek szobordöntő akcióival kapcsolatban elmondta: a történelem ismerete segít abban, hogy a múltban elkövetett bizonyos hibák ne ismétlődjenek meg. Hozzátette: „a szobrok lehetnek jó műalkotások, azonban ne felejtsük el, hogy ezek egyben saját történelmi örökségünket is képviselik, ezért jó, ha egészséges vita folyik megítélésükről”. A biztos azt is kifejtette, hogy a koronavírus-járvány súlyosabban érintette az eleve hátrányosan megkülönböztetett társadalmi rétegeket, az LMBTI (leszbikus, meleg, bi-, transz- és interszexuális) közösség tagjait, a nőket és az etnikai kisebbségeket. A bizottság év végén fogja beterjeszteni első LMBTI-startégiáját, továbbá dolgoznak a fogyatékossággal élők, valamint a romák felzárkózásával kapcsolatos stratégiák fejlesztésén is.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy kollégája, Didier Reynders igazságügyi biztos csak „félig-meddig” kért bocsánatot azért, mert 2015-ben, még belga külügyminiszterként egy brüsszeli népünnepélyen többekkel együtt feketére mázolt arccal jelent meg, Dalli azt válaszolta, hogy az embereket a munkájuk alapján ítéli meg. „Kollégám hatékonyan járult hozzá a biztosi kollégium rasszizmusról folytatott vitájához. Az ő nevéhez fűződik a múlt héten bemutatott áldozatjogi stratégia is, amellyel kapcsolatban Reynders kiváló munkát végzett” – fogalmazott. A George Floyd rendőri brutalitás okozta halála által előidézett tüntetéssorozatokkal kapcsolatban Dalli egy – ugyancsak az Euractiv portálon megjelent – véleménycikkében azt írta, hogy „a harag, amelyet az incidens kiváltott, felbecsülhetetlen értékű, és a szociális reformokba kell csatornázni ahelyett, hogy veszni hagynánk”.

Belgiumban főleg II. Lipót egykori belga király emléke és hagyatéka és az őt mintázó szobrok állnak a tiltakozások középpontjában, mert személyes irányítása alatt az egykor Kongói Szabad Államban, a majdani Belga-Kongóban kizsákmányolták és elnyomták a helyi lakosságot. Ha valaki nem teljesítette a gumitermelési kvótát, azért halál járt, és rengeteg gyereknek vágták le a végtagjait emiatt, ami a gyarmati brutalitás jelképévé vált. Lipót uralma alatt kongóiak millió haltak meg.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 434
szavazógép
2020-06-30: Világfigyelő - :

Meghosszabbított szankciók

Az Európai Unió Tanácsa hat hónappal, 2021. január 31-ig meghosszabbítja az ukrán válság nyomán bevezetett, Oroszország egyes gazdasági ágazatait sújtó szankciókat – derül ki a testület tegnapi közleményéből.
2020-06-30: Világfigyelő - :

Elnöki rendelet védi a köztéri szobrokat

Az Egyesült Államokban az afroamerikai George Floyd rendőri beavatkozás miatti halála óta kirobbant tüntetéssorozatok és erőszakos megmozdulások során az amerikai történelem több személyiségének emlékművét, szobrát döntötték le vagy rongálták meg.