Az Antarktisz húsz meteorológiai állomásának adatait elemezve kimutatták, hogy a Déli-sark hétszer gyorsabban melegszik, mint a kontinens általában. A Déli-sarkon a hőmérsékletek általában mínusz 50 és mínusz 20 Celsius-fok közöttiek. 30 év alatt, 2018-ig az átlaghőmérséklet 1,8 Celsius-fokkal nőtt. Globálisan ezen idő alatt 0,5–0,6 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. „Úgy tűnt, hogy a Déli-sark izolálódott attól, ami a világ többi részén történt. Ám hirtelen gyors melegedésbe kezdett, ami az egyik legerőteljesebb a bolygón” – mondta Kyle Clem klímakutató.

Clem és kollégái meg akarták tudni, hogy miért kezdődött gyors melegedés a jeges kontinensen az 1970–80-as évek lehűlési periódusa után, és hogy ez egy természetes változékonyság-e vagy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés szélesebb trendjének része. A kutatók arra jutottak, hogy mindkettő. A Déli-sark melegedése részben összefügg a Csendes-óceán trópusi nyugati részének növekvő hőmérsékleteivel, amelyeket az Antarktiszi-félszigetnél lévő Weddel-tenger jeges vizeiben a ciklonok délre hajtanak. De ez a rendszer, amely egy több évtizedes természetes folyamat része, csak a melegedési folyamat egy részére ad magyarázatot. A többi oka az ember okozta klímaváltozás – vélik a kutatók.

A végeredmény egy masszív felmelegedés – mondta Clem, aki szerint nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik tényező mekkora szerepet játszik. Eddig a hőmérsékletváltozások még nem voltak olyan jelentősek, hogy tömeges jégveszteséget idézzenek elő az Antarktisz belsejében is.