Az IMAS közvélemény-kutató intézet júniusi felmérése szerint az NLP – néhány tizedet erősödve – az érvényes voksok 33 százalékára számíthatna, ha vasárnap rendeznének parlamenti választást. A tavalyi EP-választást 27 százalékkal megnyerő NLP kormányra lépése, illetve a párt jelöltjeként újrázó Klaus Iohannis államfő újraválasztása nyomán erősödött meg látványosan: idén januárban már több mint 47 százalékon mérték, azóta pedig folyamatosan csökkent a bizalmi indexe.
Júniusban folytatódott a jobbközép „alternatív” pártok – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) és parlamenten kívüli szövetségese, a Dacian Cioloș vezette Szabadság Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) – erősödése. Mindkettő több mint fél százalékpontot javított, az MRSZ most a voksok 12,3 százalékára, a PLUS pedig 5,8 százalékra számíthat.
A baloldalon folytatódott a legutóbbi, 2016-os parlamenti választásokat fölényesen megnyerő Szociáldemokrata Párt (SZDP) térvesztése: a tavaly ősz óta ellenzékben lévő SZDP népszerűsége a májusi 23 százalékról 21,9 százalékra esett vissza. Victor Ponta Pro Romania pártját továbbra is a voksok 11,2 százalékára taksálják.
A Călin Popescu-Tăriceanu vezette liberális ALDE és Traian Băsescu volt államfő által alapított jobboldali Népi Mozgalom Párt nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Az RMDSZ-t most 3,4 százalékon – tehát az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt – mérte a 3,1 százalékos hibahatárral végzett közvélemény-kutatás. A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti Romániában: azok a politikai alakulatok, amelyek legalább négy megyében megszerzik a voksok legalább húsz százalékát, akkor is részt vesznek a mandátumok szavazatarányos elosztásában, ha országosan nem érték el az öt százalékot.
Idén ősszel önkormányzati, év végén pedig parlamenti választásokat is rendeznek Romániában.