Múzeumnak őriznék meg a Hagia Sophia-bazilikát

2020. július 8., szerda, Magazin

Nyilatkozatban szólította fel Kirill, az orosz ortodox egyház pátriárkája a török vezetést arra, hogy ne alakítsa mecsetté az isztambuli Hagia Sophia-bazilikát, őrizze meg annak semleges státusát és hagyja meg múzeumnak.

  • Az isztambuli Hagia Sophia-bazilika. Fotó: hurriyetdailynews.com
    Az isztambuli Hagia Sophia-bazilika. Fotó: hurriyetdailynews.com

Az egyházfő kifejezte reményét, hogy a török vezetés józanságot tanúsítva megőrzi „a keresztény kultúra egyik legjelentősebb remekműve” és „a világ keresztényeinek milliói számára szimbolikus templom” semleges státusát, ezzel hozzájárul Oroszország és Törökország kapcsolatainak további fejlődéséhez, valamint a vallásközi béke és egyetértés megerősítéséhez. Rámutatott, hogy a 6. században épített szentély különösen sokat jelent mind az egyetemes, mind az orosz ortodox egyház számára, és az orosz nép hagyományosan keserűséggel és felháborodással fogad minden olyan kísérletet, amelynek célja a konstantinápolyi egyház ezeréves lelki örökségének megalázása vagy megtaposása.

„A Szent Szófia fenyegetettsége egyúttal fenyegetést jelent az egész keresztény civilizáció, vagyis a szellemiségünk és a történelmünk számára” – hangsúlyozta Kirill. „Minden civilizált állam kötelessége, hogy megőrizze az egyensúlyt: hogy összebékítse, ne pedig kiélezze az ellentéteket a társadalomban, hogy összehozza, ne megossza az embereket” – tette hozzá.

Ilarion metropolita, a moszkvai patriarkátus egyházközi külügyeinek irányítója kijelentette: a jelenleg múzeumként működő Hagia Sophia státusának megváltoztatására irányuló minden törekvés a törékeny felekezet- és vallásközi egyensúly megbontásához vezet.

A török legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács múlt csütörtökön kezdte meg az isztambuli Hagia Sophia múzeum mecsetté alakítására vonatkozó kérelem elbírálását, amelynek eredményét az elkövetkező 15 nap folyamán készül kihirdetni. A pert egy konzervatív egyesület indította 2016-ban azzal az igénnyel, hogy a testület minősítse semmisnek azt az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.

A jelenleg is kormányzó konzervatív iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja 2002-es hatalomra jutása óta vallásos csoportok időről időre felvetik a szimbolikus Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról dönteni a törökök szuverén joga, és az Államtanács döntése alapján fog eljárni.

A Hagia Sophia 1935 óta múzeum és Isztambul egyik vezető turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza, majd az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as oszmán-török elfoglalása után dzsámivá alakították át a bazilikát. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország megalapítója múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4344
szavazógép
2020-07-08: Magazin - :

Követendő Semmelweis és Batthyány-Strattmann szellemisége

Aki Semmelweis Ignác és Boldog Batthyány-Strattmann László szellemiségét követi, értéket hoz létre és értéket őriz – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere a Semmelweis-napi elismerések átadásán hétfőn a Pesti Vigadóban.
2020-07-08: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Útkereső Előpatak

Hidvég után Székföld déli részén kerestük a fejlődés lehetséges forrásait. Előpatak –  egykoron híres fürdő, de ez a hivatalos neve a községnek is, bár központja Árapatak. A fürdő egykori hírnevéért alakult így 1968-ban, ám ma is félő, hogy a gyógyítási lehetőségek nehezen kúsznak vissza a száz évvel ezelőtti szintre. A község kevés, jövedelmet hozó gazdasági forrással rendelkezik, és éppen a gyógyturizmus lehetne a húzóágazat. Árapatakon igyekeznének: megkezdték a közművesítést, a vezetékek azonban csak áthaladnak a fürdőhelyen, s a szintén idegenforgalmi értékekkel bíró Erősd és a romák lakta Hete pedig tovább rotyoghat „keserű levében”.