Nyilatkozatban szólította fel Kirill, az orosz ortodox egyház pátriárkája a török vezetést arra, hogy ne alakítsa mecsetté az isztambuli Hagia Sophia-bazilikát, őrizze meg annak semleges státusát és hagyja meg múzeumnak.
Az egyházfő kifejezte reményét, hogy a török vezetés józanságot tanúsítva megőrzi „a keresztény kultúra egyik legjelentősebb remekműve” és „a világ keresztényeinek milliói számára szimbolikus templom” semleges státusát, ezzel hozzájárul Oroszország és Törökország kapcsolatainak további fejlődéséhez, valamint a vallásközi béke és egyetértés megerősítéséhez. Rámutatott, hogy a 6. században épített szentély különösen sokat jelent mind az egyetemes, mind az orosz ortodox egyház számára, és az orosz nép hagyományosan keserűséggel és felháborodással fogad minden olyan kísérletet, amelynek célja a konstantinápolyi egyház ezeréves lelki örökségének megalázása vagy megtaposása.
„A Szent Szófia fenyegetettsége egyúttal fenyegetést jelent az egész keresztény civilizáció, vagyis a szellemiségünk és a történelmünk számára” – hangsúlyozta Kirill. „Minden civilizált állam kötelessége, hogy megőrizze az egyensúlyt: hogy összebékítse, ne pedig kiélezze az ellentéteket a társadalomban, hogy összehozza, ne megossza az embereket” – tette hozzá.
Ilarion metropolita, a moszkvai patriarkátus egyházközi külügyeinek irányítója kijelentette: a jelenleg múzeumként működő Hagia Sophia státusának megváltoztatására irányuló minden törekvés a törékeny felekezet- és vallásközi egyensúly megbontásához vezet.
A török legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács múlt csütörtökön kezdte meg az isztambuli Hagia Sophia múzeum mecsetté alakítására vonatkozó kérelem elbírálását, amelynek eredményét az elkövetkező 15 nap folyamán készül kihirdetni. A pert egy konzervatív egyesület indította 2016-ban azzal az igénnyel, hogy a testület minősítse semmisnek azt az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.
A jelenleg is kormányzó konzervatív iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja 2002-es hatalomra jutása óta vallásos csoportok időről időre felvetik a szimbolikus Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról dönteni a törökök szuverén joga, és az Államtanács döntése alapján fog eljárni.
A Hagia Sophia 1935 óta múzeum és Isztambul egyik vezető turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza, majd az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as oszmán-török elfoglalása után dzsámivá alakították át a bazilikát. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország megalapítója múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
