Útkereső Előpatak

2020. július 8., szerda, Faluvilág

Hidvég után Székföld déli részén kerestük a fejlődés lehetséges forrásait. Előpatak –  egykoron híres fürdő, de ez a hivatalos neve a községnek is, bár központja Árapatak. A fürdő egykori hírnevéért alakult így 1968-ban, ám ma is félő, hogy a gyógyítási lehetőségek nehezen kúsznak vissza a száz évvel ezelőtti szintre. A község kevés, jövedelmet hozó gazdasági forrással rendelkezik, és éppen a gyógyturizmus lehetne a húzóágazat. Árapatakon igyekeznének: megkezdték a közművesítést, a vezetékek azonban csak áthaladnak a fürdőhelyen, s a szintén idegenforgalmi értékekkel bíró Erősd és a romák lakta Hete pedig tovább rotyoghat „keserű levében”.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Maradva a húzó ágazatnál

Előpatakfürdőnek ma is megvan az a természetes gyógytényezője, amely a múltban híressé tette. Ugyanazon törésvonal mentén fekszik, mint Sugásfürdő, itt is, ott is kb. száz méter mélyen helyezkedik el a savanyúvíztelep. Ezt az itt végzett két fúrás bebizonyította, de mindkettő a sűrű kormányváltások okozta gazdaságpolitikai változások áldozata lett. Az egykori Megyei Turisztikai Hivatal megszűnt, központi pénzügyi alapok hiányában újabb fúrásokra eddig nem kerülhetett sor, miként azt is sejtjük, hogy az ilyen jellegű befektetésekre sem a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, sem pedig a helyi önkormányzatok nem vállalkozhatnak.

Ha a Sepsiszentgyögyhöz tartozó Sugásfürdő is borvízhiányban szenved, akkor mire várhat Előpatak? – mondják a helybeliek. Mindkét gyógyhelyen a meleg fürdő vizét édesvízzel kell elegyíteni, így veszít gyógyértékéből, Előpatakon a fürdő működtetőinek meg kell fizetniük a használt ásványvizet, amelyet a magántulajdonban levő helyi palackozócég szolgáltat. Málnásfürdő és Oltszem kezelőközpontjaira lakat került, a bölöni és az előpataki fürdőt a helyi önkormányzatok működtetik, mindkettő számára áldás, hogy a brassóiak állandó jelleggel látogatják. A két gyógyhely felvirágoztatását két jó hozamú fúrt kút menthetné meg, és hát – tegyük hozzá – elengedhetetlen lenne a családorvosi szolgálat is. Sugásnak van természetes mofettája, az előpataki víz is gazdag szén-dioxidban, amivel a fürdő mellett mofettát lehetne működetni, amely fokozná Előpatak vonzerejét. Az izomideg-sorvadásban szenvedők  Bodzafordulóra költöztetett egykori kórházépületében a fürdőre érkezők majdani szálláshelyeit alakíthatnák ki.

– Sokszor felcsillant a remény a gyógyturizmus megmentésére-fejlesztésére nálunk – jelezte Kovács László polgármester. – Kértük vissza a volt kórházépületet, szerencsére jó állapotban van és őrzik. A magántulajdonban lévő egykori 2. számú villa is megoldaná egyelőre a fürdőző vendégek elszállásolását, és közben újabb panziók is épülnek Előpatakon. Visszakaptuk az egykori községháza romos épületét, teljesen le akarjunk bontani, eredeti, romantikus formájában visszaépíteni, hogy helyet adhasson az orvosi rendelőknek. Erre nyertes pályázatunk van, értéke 500 ezer euró. Egy új kultúrotthon megépítése is szerepel fürdőfejlesztési elképzeléseinkben, és 50 ezer euró áll a községvezetés rendelkezésére egy műfüves sportpályára a jelenlegi kezelőközpont szomszédságában, amelynek most készült el a megvalósíthatósági tanulmánya.

Előpataki lakos Nicolaie Cucu községi alpolgármester, aki már előbbi látogatásunkkor is jelezte, hogy a végre megkezdett ivóvíz- és csatornahálózat gyökeresen megváltoztathatja Előpatakfürdő fejlődését. Számára úgy tűnik, hogy Előpatak sorsa csak a helyie­ket és a megyevezetést érdekli. Az új borvizes kezelőközpont működőképes, most végzik belső higienizálását, hamarosan megnyitják, de szinte hihetetlen, hogy Előpatak mégsem szerepel sehol az ország fürdőhelyek névsorában.

Sajnáljuk, hogy a járvány miatt idén sem kerülhet sor Előpatakon a Péter-Pál-napi nyári mulatozásra, pedig az előző évek falunapi ünnepségeinek programjában a község magyarsága is képviseltetni tudta magát, felléptek az erősdi fiatalok is énekeikkel-táncaikkal. Volt úgy, hogy fúvószenekarok emlékeztettek arra: valamikor magyar zene is szólt a promenádon. Itt tartották meg az azóta megszűnt Borvíznapokat is, hiszen  Előpatak borvizes település, és igen gazdag magyar művelődési és tudományos irodalom kapcsolódik nevéhez.

 

Kovács László polgármester

 

Tervekben, elképzelésekben nincs hiány

– Nagyon hosszú vita és várakozás után március 16-án megkezdtük a párhuzamosan futó víz és kanalizálás fővezetékeinek lefektetését – folytatta a községvezető. – A munkálatot egy brassói cég vállalta, s az időjárás függvényében mindig dolgoztak, meg vagyunk velük elégedve. Az ivóvizet a sepsiszentgyörgyi rendszerből kapjuk majd. Az előpataki tetőn épül egy nagy tartály, ahonnan szabadeséssel jön le a víz Előpatakon át a községközpontba. Jelenleg a községközpont és Előpatak közötti szakaszon dolgoznak. Az örömbe azonban gond is vegyült, mert a terv szerint csak Sepsiszentgyörgy közigazgatási határáig építkezhetünk. Annak az összekötő szakasznak a költségeit, amely a város területén épülne meg, nekünk kell előteremtenünk. Nem kis gond, mert értéke  380 ezer euró. Törvény szerint ilyen rendszer csak egy olyan településen épülhet, ahol a lakosság száma eléri a kétezret. A másik nagy gond, hogy Előpatak és a hozzánk tartozó Erősd közművesítését is meg kell majd oldani. Ennek érdekében is tettünk már lépéseket. A központi ülepítő árapataki területen épül, ahová szabadeséssel jut majd el a szennylé. Folynak a munkálatok, és mi tudatában vagyunk annak, hogy itt Előpatak megmentése a tét.

A tervek között szerepel az árapataki központi orvosi rendelő főjavítása 200 ezer euró értékben, már aláírták a szerződést. Egy közbejött peres ügy miatt még nem adhatták át az árapataki iskola udvarán megépített új épületszárnyat. A községvezetés tervében volt az árapataki és az erősdi kultúrotthonok felújítása is, a meghirdetésre az első fordulóban senki sem jelentkezett, így újra felértékeltették a munkálatokat, és feltették az internetes oldalra. Gond a környezet- és természetvédelem a községben, állandó nevelésre lenne szükség a lélekszámában egyre növekedő cigány lakosság körében. A föld­tani védelem alatt álló Retkes-patak környéke ottjártunkkor is szemetes volt. A hivatal egy 27 köbméteres szemétkonténert rendelt, szekerekkel gyűjtik össze a község szemetét a szociális segélyben részesülők, és a konténert havonta két alkalommal szállítja el a Tega.

 

 

Erősd elzárva a nagyvilágtól

Erősdön Bernád Edittel, az árapataki tanács tagjával és Ráduly-Baka Zsuzsanna református lelkipásztorral beszélgettünk.

– Örvendünk, hogy végre megkezdték az ivóvíz- és csatornahálózat építését, reméljük, ha késve bár, de elérnek Erősdre is. Lehetőségünk van kultúrotthonunk főjavítására uniós pénzből. Nem is lennénk elszigetelt falu, mert Brassó és Szentgyörgy is közel van, csak minket elzár a nagyvilágtól az erősdi Olt-híd, amely megyénk tulajdonában van. Emiatt autóbuszjáratok nem közlekednek, az V–VIII. osztályos román tanulók után kis iskolabusz jön Árapatakról és Botfaluból. Nehéz a középiskolásoknak eljutni a megyeszékhely iskoláiba. Erősdön gyerekhiány miatt nincs magyar tagozata az iskolának. A kis óvodások és iskolások tanítását a tiszteletes asszony végzi, aki a vallásórák mellett magyarul írni-olvasni tanítja őket.

– Közmunkával megkezdtük működő közösségi házunk környékének rendezését – tájékoztatott Ráduly-Baka Zsuzsanna. – Több jelentősebb dologra is pályáztunk, de a híd megviselt állapota miatt sajnos visszautasítottak. Edit asszony nemcsak Erősdöt képviseli az árapataki tanácsban, bekapcsolódik az egyházközség tevékenységébe, betegeket látogat, bajaikban segíti őket.

 

Bernád Edit községi képviselő

 

Gond a növekvő tanulólétszám

A község minden településén jelentős számú cigány közösség él. A családok egy része külföldön keresi kenyerét, s mint megtudtuk, már több mint félszázan el is mentek munkára Angliába. A szociális segélyben részesülő családok száma jelenleg 429, az eltelt fél év alatt nyolcvan gyermek született. Dulló Szilárd iskolaigazgatótól az egyre növekvő tanulólétszám okozta gondok felől érdeklődtünk.

Az elmúlt tanév elején 1136 tanulót vettek nyilvántartásba, az iskolában két magyar óvodai csoport és egy-egy összevont magyar osztály működik. A helybeli egyházközségtől bérbe vették az egykori felekezeti iskolát, tavalyelőtt egy új óvodát adtak át, Hetében pedig most van soron az iskola épületének bővítése és korszerűsítése, ezt a tanügy-minisztérium finanszírozza, de még így is két váltásban folyik a tanítás. Hetében és Erősdön illemhelyet kellett létesíteni az iskola mellé, hogy az az épületből elérhető legyen. Az egyháztól bérelt árapataki épület és az előpataki régi iskola nem rendelkezik működési engedéllyel. A bérelt épület mellett sincs korszerű illemhely. Az árapataki központi iskola termeibe a nyáron be kell szerelni az internetvonalat, ugyanis az idei online oktatásba csak azok a nagyobb tanulók tudtak bekapcsolódni, akik némi felszereléssel rendelkeztek. Summa summarum: van éppen elég gond a régióban, s miközben rohan Európa, Hetében elképesztő a nyomorúság.

– Szeretettel várjuk Árapatakra a kezdő, fiatal pedagógusokat – fejezte be az igazgató. – Súlyos hiánnyal küzdünk. Nyolc tanítóra lenne szükségünk, fizika–kémia és számtanszakos tanárokra. Jó az iskolában a hangulat, az ingázók költségeit megtérítjük.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 77
szavazógép
2020-07-08: Magazin - :

Múzeumnak őriznék meg a Hagia Sophia-bazilikát

Nyilatkozatban szólította fel Kirill, az orosz ortodox egyház pátriárkája a török vezetést arra, hogy ne alakítsa mecsetté az isztambuli Hagia Sophia-bazilikát, őrizze meg annak semleges státusát és hagyja meg múzeumnak.
2020-07-08: Pénz, piac, vállalkozás - :

Visszavetette a turizmust a koronavírus

A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint a 2019–2020-as téli (november–március) turisztikai szezonban Erdélyben a turistaérkezések száma 14,1 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 13,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés elsősorban a koronavírus-járvány által meghatározott februári és márciusi hónapokban tapasztalt visszaeséssel magyarázható – közölte tegnap az Erdélystat.