Mennyi pénzből gazdálkodik az EU?Hosszú az út a megegyezésig

2020. július 15., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 1074 milliárd eurós uniós keretköltségvetést javasolt az Európai Unió (EU) számára a 2021-től kezdődő hétéves időszakra. A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításával összefüggésben azt javasolta, hogy az újjáépítési alap költségvetése 750 milliárd euró maradjon.

Michel a 2021 utáni hétéves költségvetésre vonatkozóan legutóbb februárban nyújtott be egy, az előző pénzügyi időszakhoz képest mintegy 12 milliárd euróval magasabb összegű javaslatot, amely szerint az uniós büdzsé 1094,8 milliárd eurót tett volna ki. A belga politikus javaslata mintegy 2,36 százalékkal marad el az Európai Bizottság által május végén benyújtott 1100 milliárd eurót kitevő tervezettől. Az uniós tanács elnöke azt mondta, kompromisszumos javaslatában, amelyet a hétre tervezett uniós csúcstalálkozón terjeszt a 27 tagállam vezetője elé, azt szorgalmazza: Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia esetében őrizzék meg a közös agrárpolitikához (kap) kapcsolódó kompenzációs mechanizmus által biztosított kedvezményeket. „Megpróbálom áthidalni az eltérő véleményeket a javaslatommal, amelynek célja nem a pénz elégetése, hanem a befektetések és a reformok sikerének előmozdítása. Ideje cselekedni, ideje dönteni” – fogalmazott.

A javaslat egyebek mellett megtartotta a migráció kezelésére és a határvédelemre korábban javasolt 21,9 milliárd eurós összeget, ahogy a kohéziós és agrártámogatásokra szánt 373,2 milliárd eurós összeget is. Növelné az egészségügyre szánt összeget, valamint szintén emelné az innovációra, a kutatásra, a digitalizációra, a belső biztonság növelésére, valamint az oktatásra szánt tételeket is. Csökkentette a védelemre és a biztonság fokozására, valamint a szomszédságpolitikára szánt tételeket, azonban megtartaná azon javaslatát, hogy a költségvetésnek jelentős hányadát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítani. Michel emellett ötmilliárd eurós tartalékalap létrehozását javasolta a brexit miatt az uniós tagországokat esetlegesen érintő váratlan következmények leküzdésére. Az elnök az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

Az uniós költségvetésre vonatkozó javaslatainak bemutatását követően Michel azt mondta, jónak tartja és elfogadásra javasolja az Európai Bizottságnak az EU hétéves költségvetésére épülő 750 milliárd eurós helyreállítási tervét. A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomag finanszírozná a felépülést szolgáló uniós politikákat, valamint hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára és beruházásaikat is ösztönözné. A bizottság tervei szerint az alap költségvetésének nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.

Michel az úgynevezett „takarékos négyek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői között vannak – javaslatát figyelembe véve azt javasolta, a hitelek visszafizetését már 2026-ban kezdjék meg a tagállamok az Európai Bizottság által javasolt 2028-hoz
képest.

A javaslat kapcsán egyelőre nem mutatkozik konszenzus a tagállamok körében. A csehek például elégedetlenek a javaslattal, a finnek is fenntartásokkal kezelik azt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig vétót is kilátásba helyezett arra az esetre, ha az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokhoz kötnék. Nem véletlen, hogy Angela Merkel német kancellár a Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott hétfői megbeszélése után jelezte: egyáltalán nem biztos, hogy sikerül megállapodásra jutni az Európai Unió pénteken kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alapról és az EU következő hétéves költségvetéséről. Szerinte hosszú még az út a megegyezésig, és „hidakat kell építeni” a tagországok között. Az a legfontosabb, hogy nagyszabású és erőteljes csomagot állítsanak össze, mert a koronavírus-járványból eredő kihívás hatalmas, és nem lehet törpe léptékű megoldással válaszolni rá. Giuseppe Conte viszont azt hangsúlyozta, hogy gyorsan kell cselekedni, mert a járvánnyal együtt járó válság a belső piac és az egész EU széttöredezéséhez vezethet, ami a járványt legkevésbé megszenvedő országoknak sem lenne jó.

Minél előbb meg kell állapodni, mert „a legjobb megoldás sem ér semmit, ha későn érkezik”. (MTI)

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1691
szavazógép
2020-07-15: Pénz, piac, vállalkozás - Iochom István:

A vendéglátás a legnagyobb vesztes

Habár három hónapos kényszerszünet után újra nyithattak a vendéglők teraszai, illetve a szállodák, ez egyelőre vékony vigaszt jelent a turisztikai ágazat, a tulajdonosok számára, hiszen sokan a fizetésképtelenség szélére sodródtak vagy csődbe is jutottak – nyilatkozta érdeklődésünkre Daragus Attila, Torja polgármestere, a Kovászna Megyei Faluturisztikai Szövetség elnöke, az országos szervezet alelnöke. Ráadásul a jelek szerint a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt a várakozással ellentétben július 15-én mégsem nyitnak a vendéglők, bárok és éttermek belső termei.
2020-07-15: Pénz, piac, vállalkozás - :

Közel egy újabb negatív rekord

A régióban Romániának van a második legkisebb gazdasági válságkezelő programja, rosszabbul már csak az oroszok állnak – derül ki a UniCredit Bank Közép- és Kelet-Európára szakosodott vezető közgazdásza, Dan Bucșa jelentéséből.