Az Egerszegi Vénusz

2020. július 21., kedd, Magazin

A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építését előkészítő régészeti feltárás során.

  • Simmer Lívia régész a 6500 éves, nőalakot formázó agyagszobrocskával.  Fotó: MTI / Varga György
    Simmer Lívia régész a 6500 éves, nőalakot formázó agyagszobrocskával. Fotó: MTI / Varga György

Az őskori kultúrák egyik különleges alkotását Egerszegi Vénusznak nevezték el: a finoman megformált agyagszobrocska lesz majd a zalai megyeszékhely őskorát bemutató virtuális kiállítás legimpozánsabb darabja – mondta el az MTI-nek Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum megbízott igazgatóhelyettese.

A múzeum munkatársai 2017 óta folyamatosan figyelemmel kísérik a tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkákat – ismertette az előzményeket Simmer Lívia régész. A kutatás eredményeiről elmondta, hogy a terület keleti részén, a Nagypáli-patak felett az i. e. 5. évezredben kialakult lengyeli kultúra nagy kiterjedésű településének nyomaira bukkantak.

Az elmúlt három év legszebb leletét, a női agyagszobrocskát július 7-én fedezték fel az ásatáson. Az idol különlegessége az aprólékos kidolgozás: a lengyeli kultúra időszakából eddig csak nagyon kevés finoman kidolgozott agyagszobrocska került elő. A zalai megyeszékhelyen talált idol tenyérnyi nagyságú, kúpos felsőtestét vízszintesen álló karokkal, finoman formált mellekkel ábrázolták, a nyakon hátul karcolt díszítéssel ékszert vagy a ruha kivágását jelezték. Az agyagszobrocska feje hiányzik, de az idol további lényeges darabjait, a hangsúlyos kialakítású hátsó testrészt, valamint a külön formált, kiszélesedő talpú lábat közvetlenül a felsőtest mellett találták meg – számolt be a részletekről Simmer Lívia.

Kifejtette, hogy ezen a területen korábban több, kultikus tevékenységhez köthető objektumot is sikerült feltárni. A lelőhelyről kerámiatöredékek, kőeszközök, valamint számos, a lengyeli kultúrára jellemző, sárgával, vörössel és fehérrel festett, egymáshoz illeszthető töredék került elő. Az idolokat valószínűleg szándékosan törték apró darabokra, a kutatók feltételezése szerint az őskori közösség rítusa a természettel, a termőföld termékenységgel hozható összefüggésbe – magyarázta a régész. A talajadottságok kedvezőek voltak, így a szobor szép állapotban tudott megmaradni.

Havasi Bálint elmondta, hogy a különleges tárgyi emléket, valamint a zalai megyeszékhelyen és környékén végzett feltárásokon előkerült őskori leleteket virtuális kiállításon mutatják majd be. Az interaktív, 3D-s kiállítás a tervek szerint egy év múlva lesz elérhető a Göcseji Múzeum honlapján.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1691
szavazógép
2020-07-21: Emlékezet - :

„Harang ment. Kötél nincsen.” (Régi Árkosi történetek)

95 évvel ezelőtt írták le a címben idézett sejtelmes szavakat. Nem egy krimi- vagy regényrészlet ez, hanem egy távirat szövege, melyet Aradról küldtek Árkosra. Egy harang történetének egyik mozzanata, amelyet az unitárius egyházközség levéltárában fellelt dokumentumok alapján igyekszünk rekonstruálni.
2020-07-21: Magazin - :

Október elejére tervezik a kolozsvári könyvhetet

Ha a koronavírus-járvány és a járványellenes intézkedések lehetővé teszik, október 1. és 4. között szervezik meg a tizedik kolozsvári Ünnepi Könyvhetet – jelentették be sajtótájékoztatójukon a szervezők.