A közel 3 méter magas, rodéziai fekete gránit sziklából faragott obeliszk mind a négy oldalát áttöri a napsugár, hogy végül középen felragyogjon. Ez az a szikla, amely több évtizedig állt Szervátiusz Tibor udvarában és amelyből Kőrösi Csoma Sándor szobrát szerette volna elkészíteni, ám a nyolcvanas évek kulturális vezetése ezt nem engedélyezte.

A Nap többszörösen is kötődik a neves szobrászművészhez: egyrészt jelzi az ősi hitet, a régmúltat, amellyel sokat foglalkozott műveiben Szervátiusz Tibor. De utal a jelen Erdélyére is, a szülőföldre, ahol ma is faragják a székelyek a napot – áll a Szervátiusz Alapítvány közleményében.

A bensőséges hangulatú ünnepségen a művész előtt tisztelgő szeretetáldozatot mutattak be. Döbrentei Kornél Babérkoszorú-díjas költő méltatásában emlékeztetett arra, hogy a kivételes talentumú szobrászművész síremléke avatása azt is bizonyítja: nem hal meg az, akire emlékeznek. Szervátiusz Tibor nem halt meg és nem hal meg soha, a jövő kövén fog kicsírázni mindig. A síremléknél Petrás Mária énekelt, Sipos Mihály és Kardos Mária a kedves gyimesi keservesét játszotta el, majd az alapítvány megkoszorúzta az újonnan felállított síremléket.

Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a nemzet művésze 1930. július 26-án született Kolozsváron. Korszakos jelentőségű magyar szobrász, aki egyedi, utánozhatatlan és mélyen magyar gyökerű művészetet teremtett. Amit ő hozzátett a művészethez, az a drámai szobrászat. Addig is készült drámai témájú szobor, de epikusan, a történetet elbeszélve. Szervátiusz Tibor teljes szintézissel egyetlen műbe sűrítve, formai, technikai elemekkel jeleníti meg a tragédiát. A mély, vibrációt adó faragással, a nyújtott, vékony testalkattal, a fa feketére égetésével, a fém csepegtetésével, hegesztésével. Két éve hunyt el. Hatalmas életművet hagyott maga után, alkotásai köztereken, múzeumokban, közintézményekben és magángyűjteményekben is megtalálhatók. Emlékét őrzi a felesége gondozásában megjelent albumok mellett az életművét bemutató monográfia, a Szervátiusz Alapítvány és az özvegy, Szervátiusz Klára által alapított ösztöndíj is.