Időutazás: a Bodok Szálló fél évszázada 4.

2020. augusztus 17., hétfő, Emlékezet

Harc a koncért
Közben elkezdődött a harc a koncért. „Különböző személyi becsvágyak, de még inkább Bukarest közönye miatt ismét elúszott egy fél év, s csak tavasszal lehet nekifogni a Bodok Szálló alapos helyreállításához. Igaz, csak abban az esetben, ha a végtelen hercehurca után végre végleges vezetőt neveznek ki az Olt Turisztikai Részvénytársaság élére. Hiszen egy hónapja húzódik a menedzseri kinevezés. (...)

  • A régi városközpont egyik emblematikus épülete útjában volt a fejlődésnek: romokban a Bogdán-ház. Fotó: a Székely Nemzeti Múzeum fotótékája
    A régi városközpont egyik emblematikus épülete útjában volt a fejlődésnek: romokban a Bogdán-ház. Fotó: a Székely Nemzeti Múzeum fotótékája

Ez a visszataszító asztaliteniszezés felelős részben a sepsiszentgyörgyi idegenforgalom további pangásáért. Helyi szinten a foggal-körömmel küzdő, egymást maró ellenfelek viadala, a főváros részéről fanarióta közöny érvényesül. Akármily rendű-rangú játszadozás tanúi vagyunk is, miatta nincs a municípiumnak valamirevaló szállodája.” (Miért nincs Szentgyörgynek szállodája?, Háromszék, 1994. november 6.)

Az „asztaliteniszezés” végeredményéről és a végre elkezdődő épületmegerősítésről tájékoztat 1995. február 16-án a Háromszék: „Kívülről a megyeszékhelyi Bodok Szálló a megszokott kihalt képet mutatja, belül, pontosabban az első emeleti helyiségekben, ha későn is, de valami megmozdult. Bár a munkálatok csak február 2-án kezdődtek meg, Sever Răducuță, az Olt Turisztikai Részvénytársaság menedzsere újságolja, hogy legkésőbb szeptember–októberben a szálló felső emeletei készen állnak majd a vendégfogadásra. Egyelőre 300 millió kezdőösszeggel fognak a szerkezeti munkálatoknak. Szükség is van erre a lépésre, mert az 1969–1973 között épült tízemeletes Bodok Szállónak az akkor érvényben levő szabványozás miatt a kellőnél körülbelül 36 százalékkal alacsonyabb a földrengés-biztonsági foka. (...) A kivizsgálás nyomán 1992 tavaszán bezárták a szállót, és mindeddig így is maradt, mert sem az ingatlan birtokosa, a Turisztikai Minisztérium, sem bel- vagy külföldi beruházók nem áldoztak pénzt az idegenforgalmi objektum rendbetételére. Közben romlott a pénz értéke is, és amíg 1991-ben 10,4 millió lejre becsülték a felújítási munkálatok költségeit, 1995-ben már egymilliárd körül mozog ez az összeg. Nicolae Văcăroiu miniszterelnök tavalyi sepsiszentgyörgyi látogatása alkalmával ugyan ígéretet tett Orbán Árpád megyei tanácselnöknek, hogy anyagilag támogatni fogja a javítási munkálatokat, de a Pénzügyminisztérium keresztbe tett a dolognak.

Amint ismeretes, »földrengéssorozat« zajlott le az Olt turisztikai társaság vezetősége ügyében is. (...) Az 1994 júliusában lezajlott menedzseri vizsgára két csapat jelentkezett. A régi vezetőség, Luminița Tușnea vezérigazgató és Maria Peloiu főkönyvelő személyében, illetve Sever Răducuță tornatanár és Nicolae Giurgiu vendéglőbérlő. Mindkét csapat részt vett a bukaresti CEMATT metodológiai és menedzserképző központ szervezte tesztelésen, ahol a Tușnea–Peloiu-csapat 6,50-es, a Răducuță–Giurgiu csapat pedig 7,75-ös osztályzatot kapott. A Sepsiszentgyörgyön lezajlott vizsga nyomán ennek ellenére az első csapat szerezte meg a turisztikai részvénytársaság vezetését, de a vesztes csapat félrevezetés címén megtámadta a döntést. A helyi állami és magánvagyon-ügynökségi megbízottak sem jutottak dűlőre az ügyben, emiatt az ÁVÜ központi vezetőségének kellett döntenie. Ez a Răducuță–Giurgiu-csapat javára történt. A régi vezetőség nem nyugodott bele a vereségbe, és beperelte ellenfeleit. Veszített.

Az új menedzserek mindaddig nem vették át az Olt Rt. leltárát, ameddig azt egy semleges pénzügyi szakértőkből álló bizottság meg nem vizsgálta. A biztonsági intézkedés nem volt alaptalan, a tavaly novemberben lezárult kivizsgálás kiderítette, hogy a Tușnea–Peloiu-féle kettős összesen 107 774 509 lejes anyagi kárt okozott a cégnek. A summa tekintélyes részét a hiányzó, de a mindenkori leltárban szereplő állóalapok teszik ki. Például a Bodok Szállóból kereken 101 ágy és 101 matrac kelt lábra. (…)

Visszatérve a Bodokhoz, a lényeg az, hogy két- vagy háromcsillagos szállóvá szeretnék felújítani, a tizedik emeleten 70 férőhelyes konferenciateremmel és bárral, az első emeleten tíz cég részére irodahelyiségekkel, a másodikon és harmadikon emeletenként hat lakosztállyal, a negyedik és kilencedik emeleten pedig egy- és kétágyas szobákkal. Remélhetően tavasszal a szálló homlokzatán megjelennek az építőállványok is.” (A Bodok Szálló ősszel fogadja vendégeit, 1995. február 16.)

A fentebbi hírt azért tartottam fontosnak hosszan idézni, mert nemcsak pontosításokat tartalmaz a földrengéskárokról, illetve a szálloda képzelt átalakítását vázolja fel, hanem az akkori romániai viszonyokat is pontosan leírja.

 

Átnevezési kísérlet

A felújítás azonban, akárcsak két évtizeddel korábban az építkezés, lassan haladt. A tavaszi munkakezdésből augusztus lett, október 28-ára tervezték a vendéglő és az egykori valutás bolt helyén berendezett gyorsétkezde átadását, míg „a tízemeletes szálló szobáit jövő januárban adja át a brassói építőipari vállalkozó, a Cob–co Rt.” (Januártól lakható lesz a Bodok Sżálló, 1995. október 6.)

Az Olt turisztikai társaság a Bodok Szálló felújítására fordított tetemes költséget a bálványosfürdői Szarvas és Őzike villa eladásával szándékozta fedezni, de az első árverés – bár két érdeklődő is akadt – elmaradt. Végül egy bukaresti részvénytársaság vásárolta meg a két bálványosi villát, a Bodok Szállónál addig zajlott munkálatokat ebből az összegből fedezték. De a felújítás csak nem haladt az elvárt ütemben. „Az Olt Turisztikai Részvénytársaság 1994-ben kinevezett menedzsere, Sever Răducuță tavaly ősszel arra esküdött, hogy idén január elsejéig végre átadja a szálló első négy emeletét. Ez a határidő végül 1996. március 31-re módosult, és már csak az első emelet jöhet szóba. A tornatanárból lett menedzser lelkes víziója azonban nem állt összhangban a szükséges egymilliárd lejes pénzalap előteremtésének kilátásaival. Ha a Dacia Felixtől, Bancorextől vagy a Fejlesztési Banktól megkapja a 300 millió lejes hitelt, akkor esetleg május–júniusban újra működtetni lehetne a szállodát. (...) Leszámítva a műszaki-pénzügyi kérdéseket, a Bodok Szálló helyzete továbbra sem változott: használhatatlan a vendégforgalom számára, és – legyünk őszinték – elrejthetetlen szégyenfoltja a városnak. S mivel a Bodok elnevezés azonossá vált a lerobbant szálló fogalmával, a menedzser úgy döntött, Transilvania névre keresztelteti a felújított szállót.” (Hol szállunk meg Sepsiszentgyörgyön?, 1996. március 7.)

 

Csigatempó

Az átnevezés nem történt meg, az építkezés is akadozva haladt, és a szálló tizedik emeletére álmodott konferenciateremből sem lett semmi – ezt a szintet ugyanis a város első rádióadója, az Astra bérelte ki stúdiónak. (Rádióadó indul Sepsiszentgyörgyön, 1997. január 30.)

Lassan-lassan mégiscsak elérkezett a szálló (részleges) átadása, az ünnepséget épp március 8-ára időzítették, egyúttal nőnapi bált is tartva. „Szombat délelőtt ünnepélyesen átadták a sepsiszentgyörgyi Bodok Szálló három emeletét, s ígérték: 10 napon belül további kettő kerül átadásra. Sever Răducuță menedzser szerint körülbelül 35 napon belül, május táján kilátás van a teljesen felújított szálló 10. emeletének átadására.” (A Bodok Szálló sorsa – Öt év után átadtak három emeletet, 1997. március 10.) Ez az ígéret sem teljesült maradéktalanul, de az épület legalább részesévé vált a városünnepnek: az 1997-es Szent György Napok egyik nagy sikerű műsorszáma a hotel tizedik emeletéről meghirdetett ereszkedési próba volt, és bizony sokan akadtak, akik kötélnek álltak.

 

Magánosítás I.

Időközben az állami vagyon magánosítási folyamata is beindult, témánk szempontjából az a hír fontos, miszerint az Olt turisztikai társaság részvényesi közgyűlésének döntése értelmében három részre osztják a vagyont: a Bodok Szálló és vendéglője a sugásfürdői és az előpataki létesítményekkel egyik, Málnásfürdő vagyona a második, Bálványos és az Ojtoz Szálló a harmadik céghez kerül. „A szétosztás célja: lehetővé tenni a gyorsabb ütemű privatizálást.” (Kiút a magánosítás útvesztőiből – Felosztják az Olt turisztikai társaságot, 1997. május 8.) Később kiderül, a Bodok Szálló, Előpatak és Sugásfürdő az Olt Rt.-nél maradt, Málnásfürdő a brassói Carb Rt.-hez, Bálványosfürdő pedig a bukaresti Met Migali Rt.-hez került. Az is kiderül, hogy „eddig közel kétmilliárd lejt emésztettek fel a sepsiszentgyörgyi (Bodok Szálló) és az előpataki munkálatok”, illetve, hogy „a többek között nyári szabadegyeteméről híressé vált (báványosfürdői – szerk. megj.) kempingről az Olt Rt. menedzsere azt állítja, hogy a hiányzó csatornahálózat miatt a létesítmény használhatatlan, megoldatlan a villanyáramellátás, és ezek miatt a környezetvédelmi hivatal nem akar működési engedélyt kiadni a kempinget bérlő Daragus Attila helyi vállalkozónak. Răducuță szerint a több mint húszéves, préselt lemezből készült 14 házikót lebontásra javasolták, s helyükbe korszerű faházikókat szeretnének építeni.”

A privatizációs folyamat tovább bonyolódott, az Állami Vagyonalap (ÁVA) külföldön szándékozott értékesíteni 30 romániai céget, köztük a Bodok Szállót működtető Olt Rt.-t is. „A sepsiszentgyörgyi Olt Rt.-nek az ÁVA tulajdonában levő 40 százalékos részvénycsomagját két jogi és egy magánszemély szeretné megvenni – a Sarcez Prodexim olasz, az Imperial Hotel Management bukaresti kft. és Sever Răducuță, az Olt Rt. vezérigazgatója.” (A turisztika privatizálása – Nemzetközi listán a Bodok Szálló és a Kovászna Turizmus, 1997. október 10.) Eközben az Olt Rt. elkezdett megszabadulni vagyonától, hat bálványosfürdői létesítményt adva el kikiáltásos nyílt tárgyaláson.

 

Menesztett menedzser

A nagyravágyó, bár üzleti érzékkel elég jól megáldott, tornatanárból lett menedzsernek leáldozott a napja. „Pénteken az Erdélyi Pénzügyi Beruházási Társaság (SIF III) és az Állami Vagyonalap megyei képviselőinek jelenlétében az Olt Turisztika Rt. részvényesi közgyűlése leváltotta vezérigazgatói tisztségéből Sever Gheorghe Răducuțăt, aki 1995 nyarától vezette a kereskedelmi társaságot. Az Olt Turisztika Rt. vezetőtanácsának elnöke, Gheorghe Gabriel Antoche közölte a helyi sajtóval, hogy az intézkedésre azért került sor, mert Răducuțănak nem megfelelő a képzettsége, a társasághoz szakképzetlen személyeket alkalmazott, és számos esetben az intézményre nézve hátrányos feltételek mellett kötött üzleteket. (...) A kereskedelmi társaság eddig 2 milliárd lejnyi adósságot halmozott fel a bankokkal, a szállítókkal és az állammal szemben, Răducuță családtagjait (feleségét és fiát) alkalmazta, és az adóhivatal egyik szakképzetlen tisztviselőjét tette a régi cenzorbizottságba – mondta Antoche. Răducuțănak augusztus 1-jéig át kell adnia a leltárt Victor Popescu új vezérigazgatónak, és jeleznie kell, akar-e maradni a cégnél, s ha igen, milyen beosztásban.” (Olt Turisztika Rt. – Leváltották az igazgatót, 1998. július 27.) A leváltott menedzser maradt is a cégnél, szállodafőnöki beosztásban. (Olt Turisztika Rt. – Cégmenedzserből szállodafőnök, 1998. augusztus 5.)

(folytatjuk)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesznek-e újabb szigorítások a koronavírus-járvány miatt Romániában?








eredmények
szavazatok száma 93
szavazógép
2020-08-17: Nyílttér - :

Százlábú műhelymunka járvány idején

2020. július 27. és augusztus 2., illetve augusztus 3. és 9. között került sor a XIII. Százlábú közösségépítő műhelymunkára a Borospataki Skanzenben.
2020-08-17: Belföld - :

Összeolvadt a két fiatal párt

Összeolvadt Romániában az internetnemzedék két rendszerkritikus, korrupcióellenes jelszavakat hangoztató, a közélet megtisztulását hirdető pártja, a magát jobbközép alakulatként meghatározó, Dan Barna vezette Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) és a centrista, Dacian Cioloș volt miniszterelnök által alapított Szabadság Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS).