Búcsú után Sepsibükszádon

2020. augusztus 18., kedd, Faluvilág

Nagyboldogasszony napja, Mária mennybevitelének ünnepe jelentős minden bükszádi katolikus számára, hisz templomuk védőszentje. A Mária-kultusz, Mária tisztelete nem azonos fokú Isten imádásával, de több a szentek tiszteleténél – szögezi le a vallástörténeti lexikon. Búcsújának fontosságát hangsúlyozta többek között a szentbeszédet mondó Bátor Botond főcelebráns, hargitafürdői plébános, pálos szerzetes szombati prédikációjában. A virágdíszbe öltöztetett szabadtéri oltárnál a meghívottakat Bilibók Géza, Sepsibükszádra beszolgáló tusnádfürdői plébános fogadta.

  • Az új lelkészi lakás. A szerző felvétele
    Az új lelkészi lakás. A szerző felvétele

Pirosban áll a plébániaépület

Bilibók Géza pályafutását Zetelakán kezdte, rövid gyimesbükki szolgálat után Kolozsváron volt segédlelkész, szolgált Marosújvár és Felvinc környékén, s a tusnádfürdői anyaegyház plébánosaként szolgál be tavalytól Sepsibükszádra. Szép ünnepünk volt, mondta kérdésünkre, a szentmise Gábos Zoltán málnásfürdői plébános kolléga koncelebrálásával zajlott.

– Nagy érvágás volt a bükszádi katolikus közösség életében a papi lakást pusztító tűz, de végül sikerrel jártunk az új plébánia építésének ügyé­ben, amely Istennek és a támogatóknak hála, pirosban készen áll. Igen tágas, szép épület született, a földszinten három és a tetőtérben is három kialakított apartmannal – tájékoztatott Simion György gondnok. – A földszinti, tágasabb terem mellett konyha és tálaló is van ünnepségekhez, egyházi rendezvényekhez. Az építkezési munkálatokat egy sepsiszentgyörgyi cég végezte, a villanyvezetést az Elco, a belső vezetékek beszerelését a szintén szentgyörgyi Horváth cég, a vakolást, belső kikészítési munkálatokat a Bilibók cég végzi majd a hidegebb időszakban. A számítások szerint az épületet a jövő év tavaszán lehet birtokba venni.

 

Simion György gondnok és Bilibók Géza plébános

 

A település templomos népe

Többször írtunk arról, hogy a település nemzetiségi szempontból nagyon változatos. A mindenkori patrónus gróf Mikó és az őket követő Mikes család telepített ide munkásokat, üvegipari szakembereket a mikóújfalusi, majd sepsibükszádi üveggyár megalakulásakor. Az első régi templom a bükszádi Üvegcsűr-patak völgyében volt, és 1830-ban bontották le, a mai templomot 1867-ben építették. Az ipar- és településtörténet úgy alakult, hogy a nagyon vegyes felekezetű népesség zömében magyar katolikussá lett. Ahhoz sem fér kétség, hogy a templom építésében oroszlánrészt vállalt a mindenkori Mikes família, ugyanis az egyházköz­ség egykori lélekharangja ma is létezik, s ezen ez olvasható: GROF. MIK. IST. ANO 1772.

A bükkösök vetették meg alapját az üvegiparnak. Legelőbb Almásra és a Zsombor-tetőre telepítettek üveghutát. Ezt a helyet nevezték Alsó-üvegcsűrnek, s bizonyára gróf Mikó Ferenc (mh. 1755) alapította. S hogy ez 1756-ban már létezett, arról a később Sepsibükszádra került „Ano 1756” faliratú kis hutaharang tanúskodik. Zsomborból gróf Mikó Miklós költözteti a hutát 1782-ben a mai falu közepére.

A Mikesek házasság útján jutottak a Mikók örökébe. A tömegesen ide telepített lakosságban voltak/vannak református vallásúak, román anyanyelvű görög katolikusok és görögkeletiek is. A bükszádi reformátusok a mikóújfalusi református egyházközséghez tartoznak, de imaházuk is van. A jelenlegi ortodox gyülekezet két templommal rendelkezik: egy régivel, amely műemlék, és egy újabbal, amit a két világháború közötti időszakban építettek.

 

A felújított hősi emlékmű

 

Lesz falumonográfia

Sepsibükszádról mindeddig nem szól egy átfogó monográfia. Igény volt és van rá, ezért kezdte meg évekkel ezelőtt az anyaggyűjtést Herbst István kiváló helyismerő, felmenői közül is dolgoztak az üveggyár­ban, s miként elmondta, a kézirattal hamarosan elkészül.

Sepsibükszád épített öröksége, a gróf Mikes Ármin Általános Iskola állandó jellegű hutatermék-kiállítása, a környék kőzeteit bemutató szabadtéri tárlat, nemkülönben a közeli várromok, borvízforrások indokolják egy ilyen jellegű kiadvány minél hamarabbi megjelenését, amelyet kiegészítenek a régebb közölt tanulmányok, hírlapi interjúk. Ilyen volt a sok évtizeddel ezelőtt adományként e sorok írójának tulajdonába került gyűjtemény néhai László József (1921–2004) turisztikai szakember hagyatékából, amelyben rég elhalt sepsibükszádi lakosok visszaemlékezését örökítette meg. Ebben az időben (1971) a Bukarestben megjelenő A Hét lapban hasonló átfogó interjút közölt Czegő Zoltán. Az üveghutáról összefoglaló tanulmányt írt néhai Balogh Katalin sepsibükszádi földrajz szakos tanár is.

 

Elmaradtak a falunapok

Búcsú után csend ülte meg a települést, más években ekkor zajlottak a falunapok, most mindenki folytatta az azelőtti héten megkezdett munkáját. Vannak, akik nagyon sajnálják, hogy a koronavírus veszélye miatt letiltották a falunapokat: egy évben egyszer a falusi munkás embernek is kijárna egy szép népünnepély – mondták a búcsún résztvevők –, ebben az évben ezt is helyettesíttette búcsú. A szentmisén sokan voltak, utána pedig asztalok mellé ültek az idegenből hazalátogató rokonok.

– Már márciusban sejtettük, hogy hosszú időre akadálya lesz a vírus a közösségi rendezvényeknek – mondja Bács Csaba polgármester. – Mi készültünk az ünnepre. Az önkormányzat és az iskola előtti emlékparkban felújítottuk a turulmadaras hősi emlékművet, új márványlapokra került a két világháború hőseinek névsora, de elmarad a közös ünneplés. A búcsús szentmise is kint zajlott le, a szabályok tiszteletben tartásával. Nem kerülhetett sor a falunapokra, s emiatt elmaradtak a testvértelepülések képviselőivel, barátokkal és ismerősökkel való találkozások is.

 

Bács Csaba polgármester

 

Birtokba vették a műfüves pályát

Látogatásunk idején készítették elő, higienizálták az iskola épületét az esetleges megnyitásra. Önerőből külső javításokat végeztek az épületen, idomelemekből járdát építettek, s apróbb munkákra is sor került az épület másik szárnyában működő önkormányzati székház előtt.

– Milyen lehetőség lesz az egykori faluházából kialakított különálló óvoda teljes felújítására, melynek a tetőzetét már a tavaly tatarozni kellett? – kérdeztük a polgármestert.

– Két alkalommal is próbáltunk pályázni erre a munkálatra, sem a Fejlesztési Minisztérium, sem pedig Gyulafehérvár nem segített. Úgy néz ki, hogy ebben az évben mégis sikerül, ugyanis már januárban jelezte a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, hogy segédkezet nyújt a magyar állam óvodaprogramja jóvoltából. Egy már korábban elkészített megvalósíthatósági tanulmány alapján most készül a kivitelezési terv.

– Milyen elképzeléseik vannak a jövőre vonatkozóan?

– Van a kormánynak egy újabb kezdeményezése, ami nem hangzik rosszul: gázházhálózat kiépítése ebben a régióban. A baj azonban az, hogy a fővezetékre csak azok a települések pályázhatnak, ahol a lakosság összlétszáma meghaladja az ezer személyt. A cél elérése szempontjából körvonalazódott egy olyan elképzelés, hogy a velünk közvetlen szomszédos Olt menti községek egyesületével közösen pályázunk. Ennek érdekében közvélemény-kutatást kell kezdeményezni, és most összeírjuk azokat a családokat, akik igény tartanának a gáz bevezetésére.

– Milyen más terveket dédelget a községvezetés?

– Uniós alapokat szeretnék lehívni a sepsibükszádi országútról leágazó mellékutcák aszfaltozására, valamint egy járda építésére a főút mellett. Az első esetében már el is készíttettük a megvalósíthatósági tanulmányt, a másik pedig azért lenne fontos és nélkülözhetetlen, mert a lakosság jó hányada a főút mellett lakik-közlekedik. Várunk egy ezekre alkalmas kiírást. Utóbbira várjuk az országos útügy jóváhagyását is, ami feltétele a technikai terv elkészítésének.
Még nem kezdődött meg az oktatás Sepsibükszádon, egyelőre nem tudni, hogy a klasszikus és hagyományos, avagy a hibrid típusú lesz-e az ajánlott, de mi vidám gyermek­ricsajra lettünk figyelmesek. Kiderült, hogy az önkormányzat pályázata révén megépült ultramodern műfüves sportpályát birtokukba vették az iskola serdülő korú tanulói, Kerekes Ágoston volt helybeli mesterfocis edzi őket. Nálunk hagyomány volt ez a sportág – kiáltotta felénk –, érdemes ezt újra feltámasztani!

 

 

Nincs panasz a termésre

Mezőnézésre már alig telt időnkből, de mert Simion György gondnok magánvállalkozó és nagybani mezőművelő, tőle érdeklődtünk: milyen a sepsibükszádi határ. Ugyanis annak a medencezugnak, ahol a település fekszik, különleges, olykor szeszélyesnek is mondható a mikroklímája: erőteljesen érezhető a hőmérsékleti inverzió hatása, eléggé gyakori jelenség, hogy az aránylag keskeny tusnádi völgyszoroson át az itteninél sokkal hidegebb levegőtömeg ömlik be a Sepsibükszádi-medencébe, jelentős változást hozva az időjárásban.

– A szeszélyes időjárás ellenére, nagy panaszaink nem lehetnek – mondta Simion György. – A gabonatermés a jó átlagot hozta, a tavalyi hektárhozamhoz képest nem volt visszaesés. A búcsú előtti héten a faluban, Istennek hála, sikeresen befejeztük az aratást. Mifelénk a burgonya még zöld, elég szép. Több itt az állattenyésztés miatt a silókukorica, ami olyan szép, hogy még nézni is jó. Emellett még széna is lett, s reméljük, sarjú is lesz bőven.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1282
szavazógép
2020-08-18: Magazin - :

Sharon Stone emlékiratain dolgozik

Emlékiratain dolgozik Sharon Stone amerikai filmsztár, a könyv márciusban jelenik meg – jelentette be a Knopf Kiadó. A könyvet kemény borítóval, e-könyv és hangoskönyv formájában is piacra dobják, az utóbbit maga a szerző olvassa fel.
2020-08-18: Gazdakör - Bokor Gábor:

Odafigyeléssel kell használt mezőgépeket vásárolni

A Pro Economica Alapítvány által kiírt – teljes nevén: Mezőgazdasági erőgépek és kapcsolható eszközök, mezőgazdasági tevékenységekhez szükséges felszerelések, rendszerek, ültetvények telepítése és korszerűsítése, valamint tenyészállatok beszerzésének támogatására Hargita, Kovászna és Maros megye területén (természetes és jogi személyek) – program keretében jelentősen javult a székely megyék gép- és erőgépállománya, számos új mezőgép, traktor került kedvezményes áron a gazdák tulajdonába.