Az Olt Turisztika Rt. új menedzserétől sem voltak idegenek a nagyravágyó tervek: „a részvényesek közgyűlése úgy döntött, hogy lemond Előpatakról, beruházási forrásait a málnásfürdői volt kantin és környéke, a sugásfürdői egység felújítására, illetve a Bodok Szálló még romos két emeletének rendbetételére fordítja”. Málnásfürdőn a motel elé szabadtéri borvízmedencét, teniszpályát, télre korcsolyapályát terveztek, Sugásfürdőn a vendéglő korszerűsítését, a fürdő felszámolását, szálláshelyekké átalakítását tervezték, a Bodok Hotelt pedig 160 férőhelyesnek szánták. (Előpatak eladó, 2000. május 18.)
 

Magánosítás II.

Közben a privatizációs folyamat újabb szintre lépett: áruba bocsátották az állami tulajdont. Az Olt Turisztikai és Szórakoztatóipari Rt. eladását 2000 decemberében hirdették meg, az árverésre négy cég jelentkezett, a legjobb ajánlatot a kézdivásárhelyi Geo-Invest Kft. nyújtotta be. A részvénytársaság Málnásfürdőn, Sugásfürdőn, Előpatakon, Bálványoson rendelkezett ingó és ingatlan vagyonnal, legértékesebb tulajdona a Bodok Szálló volt. „Mindezek hamarosan Erdély Ede érdekeltségi körébe kerülnek, hiszen köztudott, hogy a Geo-Invest tulajdonosa az üzletember élettársa.” (Erdély Ede vásárol – Eladták a Bodok Szállót, 2001. február 2.)

Az élet egy ideig még ment a maga rendjén, bár az év vége szomorúan telt a Bodok komplexumban dolgozók számára. „Ugyanis az alkalmazottak az Olt Turisztikai Rt.-től a Flo-Ram Kft.-hez igazoltak át. Munkahelyet nem cseréltek, csak a munkáltató változott. Időközben az Olt társaság pert nyert a Flo-Ram ellenében, továbbá az működteti a komplexumot, s őket nem akarja visszavenni. Kérik, maradhassanak meg munkahelyükön, hisz éveken keresztül ott dolgoztak, ők nem tehetnek arról, hogy mások marakodnak. Az épületben kereken egy hónapja megszüntették az áramszolgáltatást, egy hete a gázcsapot is elzárták, nincs víz, fűtés. (...) A szállóvendégek elpártoltak, az étterem üres. Amíg fűtés volt, gyertyafénynél még kiszolgálták a vendégeket. A Bodok vendéglőben idén nem lesz szilveszterezés.” (Bodok vendéglő – Szomorúan néznek az ünnepek elébe, 2001. december 21.)

Végül mégsem Erdély Edéé lett a Bodok Szálló, ugyanis a 2001-es licitet egyik vetélytársa, Kurkó János György csíkszeredai üzletember megfellebbezte, a privatizációs hatóság pedig érvénytelenítette az eljárást.

Majdnem három év múlva a turisztikai vállalat privatizálását újra meghirdették. „A mostani kiírás mögött könnyen kitapintható a politikai érdekek újabb összecsapása. Adrian Cășunean-Vlad (ekkor parlamenti képviselő – szerk. megj.) nemrég egy sajtótájékoztatón füstölgött amiatt, hogy – szerinte – az RMDSZ-közeli Puskás Bálint szenátor »embere«, Kiss Tibor üzletember soha nem fogja megkapni a Bodok Szállót. A mostani kiírás módszerében, de feltételeiben is a képviselő »háttérmunkájára« enged következtetni.” (Kire száll a Bodok Szálló?, 2003. november 22.)

És a politikus „háttérmunkája” beérett: „az ajánlattevéshez szükséges tenderfüzetet ketten igényelték, a brassói milliárdos vállalkozó Ioan Neculaie és Kurkó János György csíkszeredai üzletember. (...) Bukarestbe már egy, a Prescon Piatra Mare tulajdonosának, Ioan Neculaiénak az ajánlata jutott el. A magánosításnak ez a módszere, a végleges, javított és visszavonhatatlan ajánlatokon alapuló tárgyalás – mondják a bukaresti hatóság emberei – azt jelenti, hogy egy pályázó jelenléte is elég, hisz a tenderfüzet leadása után tanulmányozzák az ajánlatot, s többrendbéli, akár négy-öt hétig is eltartó tárgyalást folytatnak a leendő vásárlóval. Ha egyezségre jutnak, az általuk szabott feltételek és a vásárló ajánlata összhangba kerül – s már miért ne kerülne –, így Háromszék hatalmas turisztikai vagyona is véglegesen és visszavonhatatlanul brassói kézre jut.” (Brassói vállalkozóé lehet az Olt turisztikai társaság, 2003. december 4.)

Hogy ez semmi jót nem fog jelenteni számunkra, azt megelőlegezte Demeter János egy interjúban: „Számunkra különösen irritáló, hogy egyelőre úgy látszik, ez a tulajdonváltás nem a fejlesztésről szól, hanem rablásról. Magyarul: lenyúlják az értékeket, mert a cél a Bodok Szálló volt, és a vele járó egyebek, nem Málnásfürdő, nem Sugásfürdő vagy nem Előpatak fejlesztése.” (Csak együtt léphetünk – év végi beszélgetés Demeter Jánossal, a megyei tanács elnökével, 2003. december 31.) De idővel az is kiderült, Bukarestbe miért csak Ioan Neculaie ajánlata jutott el: „Kurkó elmondta, való igaz, hogy meg szerette volna vásárolni a Bodok Szállót, de a pályázatot le sem tette, mert rájött, hogy nincs esélye.” (Visszajelzés – Szálljon le róla!, 2004. május 4.)
 

Kezdődik a felújítás

Újabb csendes időszak következik, a Bodok Szálló félkész állapotában működik, helyet ad a Szociáldemokrata Párt országos vezérkara ülésének és az asztalitenisz, biliárd és sakk sportágakban meghirdetett Szent György Kupának egyaránt.

Kurkó János György csíkszeredai üzletember nem mondott le a Bodok Szálló megvásárlásáról, megállapodást is kötött Ioan Neculaiéval, a brassói üzletember ezt azonban tagadta. Másfelől „a megyei tanács sem nézheti tétlenül, hogyan lesznek romhalmazzá turisztikai létesítmények Háromszék több, egykor virágzó üdülőtelepén. Ezért arra kérte az országos privatizációs ügynökséget, vizsgálja felül a magánosítási szerződést. Az ügynökség szerint azonban minden rendben van – mondta érdeklődésünkre Demeter János, a megyei tanács elnöke.” A brassói üzletember egyelőre ígérget: „Neculaie lapunknak elmondta, fokozatosan újítja fel az ingatlanokat, előbb a sepsiszentgyörgyi Bodok Szállót négy-öt csillagos szintűre. Annyit fektet be, amennyire szükség van, öt-hatmillió eurót, ha kell, többet. Ez idén meglesz, aztán következhet Előpatak és Málnásfürdő is. A sugásfürdői vendéglő nem érdekli.” (Merre-merre, Olt Rt.?, 2007. február 9.)

Tavasszal aztán elkezdődtek a munkálatok: „Húsvét óta a lebontott építőanyag eltávolítására alkalmas narancssárga cső jelzi, hogy a központ legmagasabb épületénél elkezdődött a felújítás. (...) A felújítás története évekre nyúlik vissza, a Prescom építkezési holding, több brassó-pojánai szálloda tulajdonosa épp a beígért rehabilitáció elmaradása miatt került élbe a megye vezetői­vel. Az a tény, hogy az üzletember most belefogott a felújításba, jelzi: a tulajdon megszerzése körüli csatározások csitultak. Neculaie egyébként kérdésünkre nem sok konkrétumot árult el, a beruházást mintegy ötmillió euróra tervezi, és azon túl, hogy négycsillagos vendégfogadóvá akarja alakítani, egy konferencia­terem-bővítéssel az ilyen irányú turizmust kívánja meghonosítani nálunk.” (Felújítják a Bodok Szállót, 2007. április 19.)

A munkálatok – ezúttal is – nagyon lassan haladnak. Következő évben még mindig ott virít a narancssárga cső az épület oldalán, márciusban viszont lebontják a vendéglői részt. „A vendéglő szerkezete olyannyira meggyengült, hogy a tulajdonos inkább lebontatta, és újat épít helyette, kétszinteset, benne étteremmel, játékteremmel és legkorszerűbben felszerelt uszodával.” (Uszoda is lesz a vendéglő helyén, 2008. március 12.) Ekkor kicsit felgyorsul a munka, őszre elkészül a szálloda jobb oldalára tervezett uszoda és konferenciaterem betonváza, illetve a bal oldalon a lebontott adminisztratív épület helyére tervezett új szállodaszárny alapozása. (Felújítják a Bodok Szállót, 2008. szeptember 5.)
 

Eladó a Bodok Szálló

Aztán ismét leállt a munka, közben megjelent a Háromszékben egy látványterv a szálloda felújítását tervező Vivianne Gheorghiu elképzelésében: az épületegyüttes tükörborítást kapott volna (Milyen lesz Sepsiszentgyörgy?, 2008. december 30.) – és ekkor következett be a nagy fordulat: „Ioan Neculaie brassói üzletember 1,8 millió euróért szeretné eladni a sepsiszentgyörgyi Bodok Szállót, ezt az ajánlatot fogalmazta meg a városi tanácsnak (...) 2003 decemberében Neculaie 626 000 euróért vásárolta meg az Olt Turisztikai Rt.-t (...) Bár a privatizációs szerződés szerint több millió eurót kellett volna befektetnie, ezt nem tette meg, és most a gazdasági válságra hivatkozva igyekszik szabadulni az akkor megszerzett javaktól. (...) A Bodok Szállót Neculaie egyelőre a sepsiszentgyörgyi tanácsnak ajánlotta fel, de a városnak nincs erre pénze, így itt is igyekeznek megfelelő vásárlót találni, aki hajlandó befektetni és befejezni a városközpont legnagyobb szállodájának felújítását.” (Eladó a Bodok Szálló, 2009. április 22.)

Időközben a város 310 000 euróért már megvásárolta Neculaiétól a szintén az Olt Turisztikai Rt.-vel tulajdonába jutott sugásfürdői létesítményeket (Visszaszerzik az elherdált Sugásfürdőt, 2009. április 15.)
 

Ki lesz a vevő?

A Bodok Szálló újabb kálváriája kezdődött 2009-ben: az eladás folyamatáé. Előbb egy magánvállalkozás érdeklődött iránta: „Rendkívüli közgyűlést hívott össze október 13-ra a sepsiszentgyörgyi Olt Turisztikai Társaság vezetőtanácsának elnöke, Ioan Neculaie brassói üzletember (...) A közzétett meghívó szerint a sepsiszentgyörgyi Bodok Szállót a kézdivásárhelyi Inter Domo Kft. venné meg.” (Ingatlanokat értékesít az Olt Turisztikai Társaság – Eladnák a Bodok Szállót, 2009. október 7.). De: „Egyelőre elállt a sepsiszentgyörgyi Bodok Szálló megvásárlásától Szarvadi Loránd. Az Inter Domo egyik tulajdonosa kérdésünkre elmondta, komolyan érdeklődtek az ingatlan iránt, az eladási döntés is megszületett, ám mivel néhány, az ingatlanhoz tartozó területet per útján visszakövetelnek egykori tulajdonosaik, az üzlet egyelőre nem jöhetett létre.” (Bodok Szálló – Eladnák, de még nem veszik meg, 2009. november 11.)

Közben a háromszéki befektetőkből álló Europrogress Egyesület is tervbe vette a szálloda megszerzését. Céljuk eléréséhez közösségi befektetést kezdeményeztek, az elképzelés szerint „Minimum 125 euró (500 lej), maximum 5000 euró (20 000 lej) befizetése esetén 25 000 részvényesnek szállodatulajdonosi minőséget biztosítanak. Felvásárlás, rehabilitálás és beindítás után a profitból osztalékot fizetnek, és a részvényesek vagy azok családtagjai jutalékos rendszerben részt vehetnek a piacépítésben. Akik pedig nem akarnak részvényesek lenni, az akciót 10, 50, 100, 200 és 500 lejes téglajegyek megvásárlásával is támogathatják.” (Székelyföldi befektetés a Bodok Szálló fejlesztéséért, 2010. március 24.) Azonban ez az elképzelés sem valósult meg.

(folytatjuk)